Megjelent az Együtt ötödik, Jövőre hangolva című foglalkoztatáspolitikai vitairata, a pályakezdő fiatalok munkaerő-piaci helyzetének javításáról.

Az Európai Unióban minden országban súlyos problémát jelent a fiatalok munkanélkülisége, amit Magyarországon fokoz a közoktatásnak a PISA-mérésekkel is alátámasztott gyors leszakadása, és az hogy évi 25 ezer funkcionális analfabéta kerül ki az iskolarendszerből. Az Együtt javaslatai az orbáni iskolarendszer károsultjainak és a fiatal munkanélkülieknek jelentenének segítséget a második esély iskolák megerősített hálózatával, Diákhitelből finanszírozható 1 évnél rövidebb programozói képzésekkel és a pályakezdő gyakornoki programok célzott támogatásával.

Az Együtt pártalapítványa, a Váradi András Alapítvány a Dolgozni. Boldogulni. vitairatok keretében olyan szakmailag megalapozott, tényeken alapuló közpolitikai beavatkozásokra tesz javaslatot, amelyek hitünk szerint érdemben hozzájárulnának a foglalkoztatás bővüléséhez és a biztonságosabb munkavállaláshoz. A magyarországi foglalkoztatási válság rendkívül összetett, számos okra vezethető vissza, ezért a vitairatainkban részterületről részterületre haladva fogalmazunk meg megoldásokat.

A család és a munka összehangolásához szükséges intézkedésekről a női foglalkoztatás elősegítése érdekében, a munkahelyek eléréséhez a közösségi közlekedési rendszer szükséges átalakításáig, valamint a kis- és közepes vállalkozásokat sújtó, a munkahelyteremtő képességüket korlátozó adminisztratív terhek csökkentéséig.

A nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő 18-24 éves fiatalok aránya Magyarországon 11,6%, ami az Európai Unió átlagának felel meg, miközben a valóság még ennél is sokkal rosszabb, hiszen a statisztika foglalkoztatottnak tekinti a közmunkásokat és az elvándoroltakat is.

A pályakezdők nem rendelkeznek munkatapasztalattal, és nehézséget jelent ennek a megszerzése, esetükben nagyobb a gyakori állásváltások esélye: mivel nincs elég információjuk, sokan csak többszöri nekifutásra találnak a képességeiknek és érdeklődésüknek megfelelő munkahelyet, a gyakori változtatások viszont ismét csak csökkentik az állástalálás esélyét. Az iskolát elhagyó fiatalok nem sajátítják el a munkakereséshez és magához a munkavégzéshez szükséges készségeket.

Súlyos problémát okoz a magyar közoktatás gyors leszakadása, amit a három évenként felvett PISA (Programme for International Student Assessment) mérések mutatnak.

A magyar 15 éves diákok szövegértési és természettudományos eszköztudása az EU-tagországok között a legnagyobb mértékben romlott, a 2015-ben mért eredmények a 2000-es első PISA-kutatás eredményeit is mélyen alulmúlják. Minden évben több mint 25 ezer funkcionális analfabéta hagyja el a magyar iskolarendszert, amelynek nagyon súlyos következménye van az ő munkaerőpiaci esélyeikre is.

A magyar oktatási rendszer megjavításának a hatásai azonban csak hosszú évekkel az Orbán-rezsim bukása és egy szakmai alapokon álló oktatáspolitikai reform elindítását követően fognak jelentkezni. Addig is, és az elmúlt években is fiatalok tömegei kerültek ki úgy a munkaerőpiacra, hogy a munkavállaláshoz egyáltalán nem szerezték meg a szükséges képességeket. Az ő elégtelen foglalkoztatottságukra is megoldást kell találni, a vitairatban kifejtett, alábbi javaslatok pedig első sorban erre szolgálnak, segítséget adni az orbáni oktatáspolitika áldozatainak.

1. Javasoljuk a MÁSODIK ESÉLY ISKOLÁK hálózatának megerősítését az alacsonyan képzett fiatalok és a korai pályaelhagyók foglalkoztathatóságának javítása érdekében. Legyen az érettségi megszerzésének lehetősége egy kortól független állampolgári jog!

A legrosszabb foglalkoztatási helyzetben Magyarországon a képzetlenek, elsősorban az érettségivel nem rendelkezők vannak. A szakközépiskolai érettségivel rendelkezők munkanélküliségi rátája feleakkora, mint a szakiskolát végzetteké, átlagkeresetük pedig 25 százalékkal magasabb.

2. LEGYEN MINDENKI PROGRAMOZÓ: az informatika oktatás minden képzési szinten történő megerősítésével és a digitális képességek minden tantárgyba történő integrálásával, felkészítjük a fiatalokat a jövő okos munkahelyeire. A Diákhitel-programot ki kell terjeszteni az egy évnél rövidebb programozói átképzésekre, amellyel mindenkinek esélyt adunk, hogy rövid időn belül jól fizetett állásra tegyen szert ezekben a hiányszakmákban.

A fiatalokra összpontosító foglalkoztatáspolitika legfontosabb feladata, hogy olyan készségekhez juttassa a fiatalokat, amelyekkel sikeresek lesznek a jövő munkaerőpiacán. A jövő munkaerőpiacán kiemelkedő jelentősége lesz a számítógépes és digitális készségeknek – a kódolás, programozás már ma is óriási munkaerőpiaci előnyt jelent, és a szakemberhiány is jelentős a területen, amely csak fokozódik: az Európai Unióban évi 3 százalékkal nő az IT-szakemberek iránti kereslet. Becslések szerint 2020-ra 900 ezerre emelkedhet a szakemberhiány miatt betöltetlen állások száma.

3. Javasoljuk a tanulást és munkát ötvöző PÁLYAKEZDŐ GYAKORNOKI PROGRAMOK kiterjesztését, amelyek a helyi iskolákkal és munkáltatókkal együttműködő munkaerőpiaci szolgáltatóirodák hálózatán keresztül válnak elérhetővé érettségizett fiatalok számára.

Az ennek érdekében biztosított jelentős bértámogatás csak a fiatal munkavállaló egy éves sikeres foglalkoztatása esetén járna a munkáltatónak, amely pozitív hatással lenne a fiatalok munkatapasztalatára.

Pataki Márton - OS