A 13. kerület információi

Budapest öt pesti városrészében amelynek 13,44 km2  sík felszínét a Duna alakította108 ezer lakos él. A 13. kerület Budapesten a negyedik, az országban a tizenegyedik legnépesebb közigazgatási egység. Teljes egészében a pesti homoksíkságon terül el, felszínét a Duna tevékenysége alakította ki, a föld mélye bővízű hőforrásokat rejt.

A 13. kerület kiépülése a magyar ipar és Budapest gyors fejlődésével esett egybe. Az elmúlt két évtizedben gyökeres átalakuláson ment keresztül Angyalföld, Újlipótváros és Vizafogó együttese, vállalkozások, intézmények egyaránt szívesen költöznek ma már nemcsak a Váci úti irodafolyosó példaértékű fejlődést produkáló területére, hanem más kerületi helyszínek szintúgy kedveltek. A 13. kerület a főváros fejlődésének egyik motorja, s a lakásépítkezések terén is élen áll. A főváros negyedik legnépesebb kerülete, amelyet a kerületen belül továbbköltözők és a máshonnan érkezők egyaránt szívesen választanak lakóhelyül.

Az elmúlt évtizedben a kerület gyökeresen átalakult, élettel teli, modern nagyvárosi külsőt és hangulatot öltött magára. A több mint egy évszázadon át meghatározó ipari tevékenység csaknem teljesen megszűnt, helyette intézmények sora költözött ide, kereskedelmi és szolgáltató cégek százai-ezrei tevékenykednek a XIII. kerületben. Jelentős gazdasági erővel rendelkező, részben multinacionális cégek települtek meg a városrészben, itt működik az ország 200 legnagyobb vállalatának a tizede, amelyek a budapesti GDP-nek nagyjából 10 százalékát teszi ki.

Ezzel párhuzamosan kicserélődött a lakosság, s noha sokan élnek itt több évtizedes családi hagyományokat őrizve, ugyanakkor előszeretettel költöznek a XIII. kerületbe a családosok, fiatalok máshonnan is. Büszkék lehetünk arra, hogy a kerületben élők költözési szándékuk megfogalmazását követően mindenek előtt a városrészen belül keresnek új otthont, s sokan döntenek úgy, új lakásuk vagy házuk is a XIII. kerületben lesz. A kerület arculatának, épített környezetének megújulása folytatódik, új házak, modern lakóparkok, korszerű irodaházak épülnek.

Testvérvárosi kapcsolatot tartunk fenn Bécs Floridsdorf és Varsó Ochota kerületével, a romániai Szováta és a horvátországi Eszék városával, illetve Kassa-Délvárossal.

A kerület idegenforgalmában kiemelkedő jelentőségű az Ybl Miklós tervezte Margitszigeti Nagyszálló, a Hélia és a Thermál Hotel

Angyalföld

Német változata, az Engelfeld már az 1830-as években kiadott térképeken is megtalálható. Eredetileg főleg munkások lakta övezet, amely iparosodott területként 1930-ban Budapest VI. kerületének részévé vált, a XIII. kerülethez 1950-ben csatolták. A második világháború után sorra épültek itt lakótelepek.

A terület fejlődését nagyban segítette az észak-déli metró Váci út alatt futó vonala, s ez megkönnyíti a közlekedést és lendületet ad a fejlődésnek ma is. Az elmúlt két évtizedben a hagyományos ipari jelleg visszafejlődött, az utóbbi tíz évben lendületes lakásépítések jellemezték, a Duna-parton pedig luxuslakások sora épült.

Lőportárdülő

A Szabolcs utca, Vágány utca, Róbert Károly körút, Kassák Lajos utca, Vág utca határolta terület, a Lehel piac mögött kezdődik. Nevét onnan kapta, hogy régebben katonai lőporraktárak álltak ezen a környéken, ezért a pattantyúsok területének is nevezték. A Lehel út egykori neve Nagy Lőportorony utca volt.

A Lőportárdűlő területe még az 1960-as években is katonai objektumokat tartalmazott, azután az 1970-es években lakóövezetté vált a Lehel út és a Kassák Lajos utca közötti rész. Nevezetes intézmény volt az előbb Angyalföldi Népmozgóként ismert, a Róbert Károly körút és a Lehel út sarkán működött filmszínház, majd később ez a Domus áruháztól 20-30 méterre költözött Dózsa mozi néven, amelyet az 1980-as években a Róbert Károly körút szélesítésekor lebontottak.

Margitsziget

A Margit-sziget közigazgatásilag a 13. kerületéhez tartozik, és Margitsziget néven Budapest egyik városrészét alkotja.

Kitűnő turisztikai és kikapcsolódási központ, minden generáció kedvenc pihenőhelye és a sportolási lehetőségek tárháza.  Néhány turistákat kiszolgáló vendéglátóipari egységen kívül más ház nincs is a szigeten, ahol a buszok és taxik kivételével semmilyen jármű nem közlekedhet.  Több középkori emlékmű, szökőkút és kis állatkert is  található a szigeten.

A Margitsziget nevezetességei, látnivalói

Népsziget

Ma már csak félsziget és annak is csak a déli része tartozik a kerülethez. Régen Szúnyog szigetnek nevezték, akkoriban közkedvelt szabad strand is volt itt.

Újlipótváros

A Szent István körút, a Dráva utca, a Duna-part és a Váci út által határolt terület. A Margit híd átadása előtt a nagykörút e szakaszát Fegyvergyár utcának nevezték. A Margit híd megépítésével egyre nagyobb szerepet kapott a Szent István körút, majd felépült a Vígszínház. A Váci úton kisebb gépgyárak kaptak helyet, mezőgazdasági gépjavító üzemek létesültek. A Dózsa György utca sarkán felépült az Elektromos Művek telepe.

Az Újlipótváros területén a XIX. században számos malom működött, amelynek telepei a XX. század elejére a hazai malomipar visszaszorulásával megszűntek. Ekkoriban alakult át ez a környék gyökeresen, s téglaépítésű polgári lakások sora kapott helyet az Újlipótvárosban. Az egykori parkettagyár helyén megszületett a Szent István park. A Bessenyei utca környéke az 1970-es években épült be panelházakkal. A kerületre jellemző a Bauhaus stílus, a házak jellemzően három-ötemeletesek. Szinte minden tömbnek van belső kertje. A Duna partján álló Palatinus-házak a Világörökség részei.

Vizafogó

A Dráva utca, a Duna, a Cserhalom utca és a Váci út által határolt terület. Az Elektromos pálya keleti oldalán 1977 és 1980 között épült fel a Vizafogó lakótelep, amelynek második üteme a teherpályaudvar 1987-es felszámolása után született meg. A Vizafogó fontos intézménye a Dagály Gyógyfürdő, amely eredetileg Szabadság strandként az 1960-as években nyitotta meg kapuit.

VÍGSZÍNHÁZ

A Vígszínház 1896-ban mikor a színház egy év alatt felépült, mögötte még mocsaras rész volt, azonban gyorsan köréépült a polgárság új központja, a Lipótváros. A városi környezetben a szembetűnő volt az épület újszerűsége és a tagolt kialakítások. :Az impozáns méretek, és a sok díszítés rendkívül ünnepélyessé tették a színházat, amely kiemelkedett az egyszerűbb lakóházas környezetből. 

A társadalmi hierarchia a színházépületen belüli kialakításban is tökéletesen kifejeződött.

A II. világháborúutolsó napjaiban érte bombatalálat, mely után újraépítették és Magyar Néphadsereg Színháza néven nyitották meg 1951-ben, és az eredeti nevét csak 1961-ben kaphatta vissza.. 1994-ben ismét felújították, amikor a réztető az „Év Tetője” pályázaton különdíjban részesült.

Szent István park

1928-ban rendelte el (Fővárosi Közmunkák Tanácsa) a volt parkettagyár helyén a Szent István Park létesítését. A Hollán Ernő utca és a Csanády utca Duna felőli vége közötti 1935- ben parkosított parknak először Újlipótvárosi Park volt a neve

A park közepén szökőkút található és a környező házak falán és benn  a parkban több emlékmű s szobor található, köztük Raul Wallenbergé  is. Pingpongasztalok, padok, játszótér és sportpálya szolgálja a szabadidő kellemes eltöltését.

A Pozsonyi út és a park sarkán áll az 1937-ben megnyitott közkedvelt  Dunapark-kávézó.

Cézár ház

2002 tavaszán adták a Hegedűs Gyula, Tutaj utca, Visegrádi utca, Bessenyei utca négyszögében épült társasházat a  Cézár Házat.  Ez volt az Autóker Holding Rt első lakóingatlan-beruházás 5 milliárd forint értékben.

Különlegességét a Budapesti Elektromos Művek egykori Csáky utcai áramfejlesztő épületéből (1922-ben bontották le)  megmaradt védett klasszicista kapu és timpanon adja, melyet a Hegedűs Gyula utcai homlokzatába építettek be.

Lehel téri vásárcsarnok

Angyalföld Váci út 9-15

Az 1800-as évek végén a Váci úti temető felszámolásával jött létre a Lehel piac. okból, de sétálni is szívesen elzarándokoltak az emberek. A Ferdinánd, Lehel, majd Élmunkás téri piacként emlegetett vásártér több mint egy évszázados fennállása alatt sok gondot és fejtörést okozott a város vezetőinek. (közegészségügyi hiányosságok, fekete kereskedelem )A Főváros vezetése 1930-ban döntötte el, hogy a lakott területek megnövekedéséhez alkalmazkodva új kerületet hoz létre Angyalföldön.

1980-as években a Fővárosi Tanács a piac üzemeltetőjével való egyeztetés nélkül a Váci út mentén üzletsort épített. A környéken lakók hosszas pereskedés útján elérték, hogy a Kassák Lajos utca folytatásaként raktársor épüljön és így a Bulcsú utcában csökkenjen a mindennapos  rakodással járó zsúfoltság és zaj. 1995-ben a 13. kerületi Önkormányzat körbekerítette piacot, és kéthetes karbantartással megtisztította és fertőtlenítette a területet. 2001-ben véglegesen rendeződött a piac felújítása és végre megnyitotta kapuit a Lehel Csarnok, ahol földhivatal és posta is működik.

Lóvasút végállomás

Angyalföld Váci út 201 (Árva u.-Városkapu)

1863-ban róf Károlyi Sándor javasolta a lóvasút kiépítését, és szintén ő alapította meg a Pesti Közúti Vaspálya Társaságot. Az első lóvasúti kocsik 1866. július 30-án indultak el, másnaptól már menetrend szerint közlekedtek a járművek a Kálvin (akkor még Széna) tér, és Újpest Városkapu (akkor még sehol nem volt a vasúti híd) között. Érdekesség, hogy a lóvasúti állomásépület ("Bagolyvár" vagy "Vadászkastély" néven emlegeti a köznyelv) a mai napig megvan gyönyörűen felújított állapotban.

Margitsziget

Különleges szinte egyedülálló, hogy egy 2,5 kilométer hosszú - beépítetlen sziget legyen egy főváros közepén, mely elsősorban nyáron, Budapest egyik legfontosabb kulturális és sportközpontja.

Az Aquincum egyik katonai parancsnoka itt építette fel nyári palotáját, és korabeli feljegyzésekből azt is tudjuk, hogy 800 évvel ezelőtt az esztergomi érsek kastélya is itt állt . Urak szigete, Nyulak szigete, Palatinus sziget,  Leány sziget elnevezéseket követően a szigeti kolostorban meghalt Margitról nyerte el mai nevét.

Arany János éveken át nyaralt itt családjával, és a szigeti tölgyfák alatt írta öregkori verseinek legszebb darabjait.

Itt található Budapest egyik legnagyobb strandja a közkedvelt hullámfürdős Palatinus strandfürdőt találjuk, amelyet 1921-ben építettek. Több szabadtéri színpadot is felállítottak a szigeten, de legjelentősebb a Víztorony melletti nagy szabadtéri színpad, amelyen minden nyáron Budapest legjelentősebb operai és színházi előadásait tartják.

Margitszigeti Centenáriumi Emlékmű

Centenáriumi emlékmű Pest-Buda egyesítésére

A Margit-híd felőli bejáratnál a nagy szökőkút előtt található Budapest egyesítésének 100-ik évfordulójára elkészített szobor. 1872-ben hoztak törvényt a három város, Pest, Buda és Óbuda egyesítéséről , amelyek 1873. január 1-től Budapest néven éltek tovább. 1873. november 17-én kezdte meg működését a főváros új közigazgatása. A 10 méter magas szobrot Kiss István készítette.

Margitszigeti Premontrei kolostor rom és műemlék

A Nyulak szigetén állt a 1225 előtti királyi alapítású premontrei kápolna, mely a Margitsziget gazdag középkori szerzetesi emlékeit őrzi. A templom mellett a XV. században kápolna is állt. 1526-ban hagyták el a törökök és ezután az épület rommá vált. Lux Kálmán tárta fel a maradványait és az ő tervei szerint épült fel a középkori építészeti megoldásokat másoló ma is álló kis kápolna.

Margitszigeti víztorony

1911-ben készítették ezt a szecessziós stílusban készült  ipari műemléket, mely a Margitszigetről magasan kiemelkedik. A  nevezetes 57 méter magas víztorony már évtizedek A torony Zielenszky Szilárd műszaki és ifj. Ray Rezső művészi tervei szerint épült.

Bodor-kút (Margitszigeti zenélő kút)

Bodor Péter székely ezermesterről kapta nevét a Margitsziget északi részén álló1820-ban készített Bodor-kút. A kutat zenélő kútnak is hívják, mivel minden órában dallamokat játszik.

Dagály fürdő             

Budapest, Népfürdő u. 36.

1948-ban épült, majd1956-ban bővült egy  50 m-es uszodával. A vizet t akkor még egy 1944-ben fúrt kút biztosította, a Duna medre alatt lelt, és a Duna vizébe elfolyó termálvízből  1970-től a Széchenyi Gyógyfürdő vizének idevezetésével a Dagály is a gyógyfürdők sorába lépett.

1983-ban nyitották meg a 25 m-es vízszűrő-forgató rendszerű, sátortetős uszodát.

2000-ben  átépítették a két  nagy méretű termál ülőmedencét négy modern vízszűrő-forgató berendezéssel ellátott medencévé, melyek azóta gyermek-, termál ülő-, élmény és oktatómedencékként üzemelnek. Az élménymedence számos szolgáltatást - pl. sodrófolyosó, pezsgőágy, nyakzuhanyok, buzgárok, tocsogós napozók - nyújt a fürdeni vágyóknak.

2002 nyarán megújult a gombamedence és a vese alakú medence, amelyet a tengerpart zúgását utánzó egyedi koncentrikus hullámokat keltő hullámgéppel láttak le.

Jelenleg 10 különböző formájú és hőmérsékletű medence található a  komplett gyógy-szolgáltatásokat is nyújtó gyönyörű környezetben lévő  Dagály fürdő.

Margitszigeti  domonkos templom

IV. Béla a tatárjárás alatt tett fogadalmat arra, hogy születendő gyermekét az egyháznak ajánlja fel, ha sikerül túlélniük a pusztulást. Így került Margit először a veszprémi kolostorba, majd emiatt építette fel a király a szigeten a domonkosok apácakolostorát.
A királylány 1252-ben 12 apácával együtt telepedett meg az új kolostorban. A Boldogasszony zárda a középkorban a sziget legfontosabb egyházi intézménye volt, és egyben az ország leggazdagabb és legjelentősebb apácakolostora. A területén kialakított romkert az egyik legjelentősebb középkori szerzetesi emlékcsoport a főváros területén.

A Főkert Tervezési Stúdió Kft. által megálmodott, és a Főkert Nonprofit Zrt. kivitelezésében elkészült nyugati udvar és környezetének felújításával a nagyközönség által jelenleg ismert domonkos kolostor teljes területe megújulva várhatja a látogatókat.A szépen helyreállított kápolna mellett Janus Pannonius szobra áll.

Margitszigeti szökőkút

A Margitszigeti Szökőkút Magyarország legnagyobb szökőkútja. A teljes vízgépészeti és vezérléstechnikai rendszert és a 60 perces zenei műsor koreográfiáját és programozását a Technoconsult Kft. tervezte és építette ki 2002-ben. A szökőkút átmérője 36m, a középső vízsugár több, mint 25 m magasságba lő fel, a szivattyúk kapacitása 1,600 m3/h.

Margitszigeti ferences templom

 A 13. században épült, amit a 14. században átépítettek és bővítettek Ekkor készült el a hajó északi részéhez csatlakozó torony, ami a kolostor egyetlen megmaradt részlete. A 20. század  elején szálloda lett a nyaralóból, itt élt éveken keresztül többek között  Kúdy Gyula és Bródy Sándor, majd a két világháború között a Polo-bár működött itt. A második világháború harcai során súlyosan megrongálódott. Romtalanítását 1946-ban végezték el, ami azt jelentette, hogy falainak nagy részét egyszerűen elbontották. Az 1956-57-es ásatás óta a területet nem kutatták, bár ez a főváros területének egyetlen olyan középkori ferences kolostora, amelynek teljes területe régészetileg föltárható és bemutatható lenne.

Margitszigeti  Szent Mihály Kápolna

A rendalapító Szent Norbert életében (1081-1134) telepedtek le a Margitszigetre a Szent Mihály premontrei prépostság szerzetesei.. Évszázadok pusztításai alatt a templom és a kolostor alapfalainak egy része a föld alá került, de a templom délkeleti falának egy része egy ablakkal, eredeti, természetes alakban maradt fenn.

1914 őszén a domonkos apácák kolostorának közelében egy szélvihar évszázados diófát csavart ki tövestől a helyéből. Ez a természeti esemény indította el a margitszigeti ásatásokat A kidőlt fa felmeredő gyökerei egy harangot fontak át. és az ásatások sorén sikerült feltárni a templom és a hozzá csatlakozó épület alapfalait. Az ásatásokat követően a templom rekonstrukciója következett Lux Kálmán építőművész tervei alapján, Báthory és Klenovits építészmérnökök közreműködésével, Fodor Sándor vezetésével és ellenőrzésével,

A templom körül több, iszappal betemetett emberi csontvázra leltek, valószínűleg a tatárjárás körül elesett magyar vitézek maradványaira, a belső térben pedig egy nagyobb sírkőlap került elő, „Hic jacet Valentinus” - itt nyugszik Bálint - felirattal.

Angyalföldi Szent Mihály-templom

1131 Budapest, Babér u. 17/b

A Babér utcában az egykori Tripolisz helyén épült fel a 900nm-es római katolikus Angyalföldi Szent Mihály-templom. 1930-ban szentelték fel és 1940 elején épült meg a plébániaépület és a kultúrház is.

A 20. század második felében - helyrehozták a második világháborús  károkat és nagyobb átalakításokra is sor került.  A70-es években  új liturgikus teret alakítottak ki. a templomban.

A 90-es évektőlkerült sorra a teljes felújítás, amikor megújultak az ólomablakok és a tornyok is.1995-ben megépült az urnatemető első szárnya és 2004-ben  adták át a másodikat.

Kármelhegyi Boldogasszony Templom

1134 Budapest, Huba u. 12.

Angyalföld első temploma volt,1986-ban szentelték fel. A templom - kolostor – kápolna épületegyüttes a Huba utca

és a Rózsafa utca sarkán fekvő telken épült fel.

Budapesti-Angyalföldi Református Egyházközség temploma

1139 Budapest, Frangepán u. 43.

A templomot 1927-1933-ig építették. A gyülekezet háború előtti lélekszáma több mint 5000 fő volt. A német lőállás miatt a háborúban szétlőtték a tornyot. 1958-ban amikor az altalaj megroppant alatta, életveszélyessé vált a templom. Nagy áldozatok árán megmentették az épületet és 1990 után került sor a templom teljes felújítására.

ÁRPÁDHÁZI SZENT MARGIT TEMPLOM

Lehel tér

1919-ben a Lipótvárosi hívek azért hoztak létre egy Kápolnaegyesület hogy a katolikusokat istentiszteletre gyűjtsék össze, így alakult meg később  a Lipótváros II. elnevezésű egyházközség.

1923-ban a csatornákból feltörő árvíz kétszer is elöntötte a pincekápolnát, sok kárt okozva.

1923-ban kezdték el a templom építésétés 1933. október 15-én szentelték fel.  A belső tér díszítése még majdnem tíz évet vett igénybe. A második világháború idején több belövést is kapott az épület, de egyik sem volt végzetes és 1945 tavaszán már el is kezdődött a károk kijavítása, és a templom 1948-ra újra régi fényében pompázott.

Pozsonyi úti református templom

A templom bölcsője a Tutaj utcai imaházat,1926-ban avatták fel. A tervpályázatot 1935-ben hirdették meg és az ünnepélyes alapkőletételt1937-ben volt. 1940 adventjének második vasárnapján nyíltak meg a templom kapui. A háború súlyos károkat okozott melyeket 1976-ra tudtak csak kijavítani

Hegedűs Gyula utcai zsinagóga

1136 Budapest, Hegedűs Gyula utca 3.

A Lipótváros északi részein, a Körúton túli utcákban lakó új-lipótvárosi zsidó polgárokból alakult meg  a Hegedűs Gyula utca 3. sz. alatti zsinagóga hívőserege. A Lipótvárosi Templomegyesület, a 20. század elején a Nagy Ignác utcában járt össze imádkozni, a Lipótvárosból átköltözött az Új-Lipótvárosba. Az imaszobát egy bérházban alakította ki Vajda Béla 1911-ben, majd ezt követően a hitközség megvásárolta az épületet és tizenöt év múlva 1927-re mai formájára átépítette. Ennek a zsinagógának a konzervatív jellege jobban vonzotta a vidékies zsidóságot, az egyszerűbb lipótvárosi zsidókat, mint a Dohány utcai előkelőbb zsinagóga. A Hegedűs Gyula utcai körzet ma Budapest legnagyobb, legnépesebb körzete, rendszeresen vannak vallás-kulturális rendezvények és ifjúsági csoport  is működik.

Dózsa György úti ének-zeneszakos iskola

Angyalföld Dózsa György út 136

1909-ben kezdődött az építkezés, és a gyermekek 1911-ben már birtokba vehették az iskolát, melyben az Aréna úti Leány Népiskolából és a lehel úti Fiú Népiskolából állt. 1928-ban öt budapesti iskolából ez volt az egyik, ahol bevezették a nyolcosztályos elemi népoktatást. Az első világháborúban hadikórház volt az iskolában, a második világháborús károkat 2001-ben állították helyre. 1958-tól indult be az ének-zenei tagozat az intézményben és 1960-as évek elején megkezdődött a koedukációs oktatás, végül a két intézményt 1975-ben egyesítették. 1994-től az épület helyi védett értékeinek jegyzékére került a városkép és történelme folytán.