Az összpontosítás és a koncentráció nálunk munkaeszköz. Több mint tízezerszer bemutattuk már a produkciókat, és minden egyes alkalommal bebizonyosodott, hogy ha én egy ezredmásodpercre is ki-gondolok - tehát a produkció közben elkezdek kifelé gondolkozni a teendőimen, vagy az esetleges fájdalmon, szomorúságon, jókedven, szerelmen, bármin, abban a pillanatban egyensúlyvesztés következik be, és Viktor jelzésére térek vissza.

A mai napig ezt próbáljuk tanulni. Hála Istennek, hogy mi ketten vagyunk: van egy öcsém, aki valamilyen telepatikus, vagy metakommunikatív úton megérzi, ha én nem vagyok ott egy adott másodpercben, és jelez nekem abban a kézfogásban, ahogy mi fogjuk egymás kezét.

A teljes beszélgetés itt megtekinthető: