. Ma Bernát, Felícia napja van.
Törvény a magáncsődről - kritika, 2. rész: ingatlan árverése
2015-02-09 12:52:27
Törvény a magáncsődről - kritika, 2. rész: ingatlan árverése

Törvény a magáncsődről - kritika, 2. rész: ingatlan árverése

Elkészült a magáncsődről szóló törvény, elméletileg az adósok megmentése, gyakorlatilag azonban az adósok teljes mértékű kifosztása érdekében. Folytatás.

 

Előzmény.

 

Ha az adós rendelkezik értékpapírral, a vagyonfelügyelő egy általa kiválasztott alkusznak átadja azokat, bizományos értékesítésre. A törvény pedig ezen értékesítési formára nem tartalmaz előírást, mindössze annyit, hogy az értékesítésből befolyt összegből az alkusz simán leemelheti a jutalékát, ezzel is még tovább károsítva az adóst. Ezzel együtt, el tudjuk képzelni, hogyan tömik majd a vagyonfelügyelők zsebeit az alkuszok, lobbizva az értékesítői jogokért. ….

 

Ingatlan értékesítése esetén a vagyonfelügyelő minden, vonatkozó egyéb törvényt figyelmen kívül hagyhat e törvény alapján, hiszen még a földhivatali nyilvántartásokra, és ezek tartalmára sem kell tekintettel lennie. Bármilyen teher, kötelem, vagy másféle jog volt is az ingatlanon, az ingatlan eladásával ezek a bejegyzések köddé válnak – a törvény nem ejt szót arról, mi alapján rendelkezhet így a vagyonfelügyelő. Arról sem beszél a törvény, hogy hová tűnnek ezek a jogok, és akik javára ezeket a jogokat bejegyezték, hová fordulhatnak panasszal, vagy jogorvoslatért. Gondolom, Istenhez, a legmagasabb panasztételi fórumhoz. …. Hiszen még a haszonélvezeti jog is semmivé válik, jelen rendelkezés szerint, ha azt pl. örökléssel a jelzálogjog bejegyzését követően szerezték meg.

 

Ingatlan árverése esetén kétféle értékbecslés is készítendő: egyet kiürített, egyet pedig lakott állapotban készítenek. Ennek költségeit, valószínűsíthetően az adós fogja kinyögni, mert a törvény nem jelölte meg a hitelezőt a szakvélemény elkészítési költségeinek fizetőjeként.

 

Akkor is árverezik az ingatlant, ha abban bérlő, haszonélvező, egyenesági felmenő, illetve, az osztatlan közös tulajdon esetén nem az adós tulajdonostárs lakik. Arról nem tesz említést a törvény, mi lesz az ingatlanban élő gyermekkel. Ezek szerint a jogalkotót ez egyáltalán nem érdekli.

 

Az ingatlan érverésének új szabálya, hogy az önkormányzat a licitnapló lezárása után, egészen éjfélig még tehet ajánlatot, élve elővásárlási jogával. Az elméletileg licitnyertes meg majd jól meglepődik reggel ….

 

Kikiáltási ár a becsérték összege – kivéve, ha a licitnaplóban már tett valaki ajánlatot. Ebben az esetben nem érdekli a jogalkotót (és a vagyonfelügyelőt) a becsült érték, tehát ezt a költséget abban az esetben az adós teljesen fölöslegesen fogja kifizetni, hiszen hozzá fogják terhelni a tartozásaihoz. Ha az ajánlat nem éri el a kikiáltási árat, leszállítják a vételárat a felére. Ingatlan árverése esetén lakóingatlannak tekintik a gazdasági épületeket, földeket is, ha azokra használati engedélyt adtak ki, de az a földterület is lakóingatlannak számít, amely azonos helyrajzi számon van nyilvántartva az ingatlannal.

 

A törvény olyan lehetőséget ad az árverési vevő kezébe, hogy attól az ember hasra esik. Nevezetesen: ha az érverési vevő nem adja oda a vételár jelzáloghitellel érintett összegét, hanem megállapodik a bankkal, hogy a jelzálogjog továbbra is az ingatlanon maradhat, akkor a jelzáloggal érintett összeget nem kell neki kifizetnie. Tehát, ha az árverési vevő hajlandó ugyanazzal a bankkal még egy hitelszerződést megkötni (jóval kedvezőbb feltételekkel, az új törvények szerint, forint alapon, kis kamattal, és nem úgy, mint ahogyan azt az adós megtehette anno), akkor vagy semmit, vagy egy kis összeget fizet mindössze az ingatlanért. Igazán demokratikus, és emberséges megoldás, hiszen eközben az adós, gyermekeivel együtt utcára kerül, a tartozásai is megmaradnak e jeles folyamat közben.

 

Az elárverezett ingatlanból a vagyonfelügyelt adósnak kötelessége egy hónap alatt elköltözni, minden ingóságával együtt. Ha ennyi idő alatt nem költözik ki az adós családostól, gyermekestől, akkor a nyakára ültetett vagyonfelügyelő 15 napon belül rendőrt hív, és karhatalmi erőkkel megtámogatva teszi őt ki az utcára. Valószínűsíthetően így fogja a gyermekeit is hatósági gondozásba emeltetni. Azért valószínűsíthetően, mert e jeles törvény a gyermekek létét figyelmen kívül hagyja, róluk nem rendelkezik (ne felejtsük el: a törvényt egy családbarát kormány alkotta meg).

 

A törvény által Istenként átminősített vagyonfelügyelőnek ahhoz is joga van, hogy az ingatlant árverésen kívül értékesítse. Bármelyik hitelezőnek odaadhatja, ha az a szemét ráveti, baráti parolázással megerősítve az üzletet. Ha több hitelező is van, akkor annak fogja odaadni, amelyik a becsérték felétől jobb ajánlatot tett neki. Ez azt jelenti: az adóst az ingatlanjának becsült értéke felével a saját vagyonfelügyelője károsíthatja meg, kedvezve a banknak féláron történő értékesítéssel, a további tartozások kifizetéséhez pedig úgy teremti elő az adós a szükséges pénzeket, ahogyan tudja. Bár, hülye vagyok, bocs, mert a törvény szerint ekkor jön az ingóságok vagyonfelügyelő általi árverése, a romlandó élelmiszerekkel együtt. ….

 

Természetesen, sikertelen árverés esetén újabb és újabb árveréseket lehet kitűzni. A törvény azt mondja, hogy a sokadik árverésnél már a „hitelezők kívánsága szerint, annak megfelelően kell eljárni”. Ez a jogszabályi megfogalmazás szintén jó alapot adhat arra, hogy a vagyonfelügyelő zsebét jól megtömjék lobbi-érdekekből.

 

Ha viszont sikeres az árverés, a kielégítési sorrend a következő:

1. Vagyonfelügyelő költségei (nehogy esetleg minden követelést teljesíteni lehessen az adósnak a vételárból, gyorsan csökkenteni kell annak az embernek a költségeivel, aki képtelen volt egyezséget kötni a hitelezőkkel, pedig pontosan az egyezség miatt ültették őt az adós nyakára).

2. Zálogjog követelések.

3. Tartásdíj. (Természetesen a bankok után, mert a különélő gyermeknek addig sem szükséges ennie, és nem kell a tartásához hozzájárulni a jogalkotó szerint. Vonjuk le a tanulságot: a jogalkotó számára a bankok kielégítése fontosabb annál, mint hogy ne éhezzenek a gyermekek.)

Ha marad, az egyéb követelések. Érdekes, hogy a késedelmi kamatokat csak ezt követően (ha lesz miből) elégíti ki a vagyonfelügyelő, addig ezek az összegek szintén kamatoznak tovább, szépen, csendben. ….

 

Van egy bekezdés, amit nem értek (hülye vagyok, üssetek): „Ha а vagyon a költség, а zálogjoggal biztosított hitelezői követelések és valamennyi más tartozás kielégítésére nem elegendő, а költség és а biztosított hitelezők kielégítését követően a hitelezőket követeléseik arányában kell kielégíteni.” Esküszöm, én vagyok fogalmi zavaros. … Tehát, ha a hitelezők igényeinek kielégítésére nem elegendő az árverésen befolyt összeg, akkor abból ki kell elégíteni a hitelezőket, követeléseik arányában. Egyébként is, oké, tudom. De ha nem elég rá a pénz, hogyan? …

Na, ezért nem leszek, nagy valószínűség szerint sem vagyonfelügyelő, sem jogalkotó. Nem vagyok elég okos a szakmához. …

 

A gyorsított csődeljárás lezárásaként a vagyonfelügyelő zárszámadást készít, amit – mily meglepő – szintén nyilvánosságra hoz, honlapon keresztül. Ebben a számadásban az adóst a nyilvánosság előtt teljes mértékben pucérra vetkőzteti. Leírja benne az adós minden adatát, az értékesítésből befolyt összeget, a kifizetett követeléseket, és a megmaradt vagyontárgyakat.

 

Folytatjuk a tartós törlesztési eljárás kritikájával.




Doody


Folytatásban:

Törvény a magáncsődről - kritika, 3. rész: adóságrendezés

 

Utoljára frissítve: 2015-02-09 14:46:12

További híreink
Munkaerő-közvetítés a piacképes vállalatért
A nyudíjkorhatár kitolódásával napjainkban összesen négy generáció van aktívan jelen a munkaerőpiacon. Ez a helyzet rendkívüli kihívások elé állítja a munkáltatókat, hisz...
2021-11-23 08:49:42, Hírek, Vélemény Bővebben
Karácsonyi társkereső
Egy kapcsolat alapja az őszinteség és a bizalom, és amin ezek alapulnak: a tisztelet. Szerelmesnek lenni a világon a legegyszerűbb dolog, de működő párkapcsolatot csak kö...
2016-12-23 03:57:22, Hírek, Vélemény Bővebben
Ez az ország az otthonunk, itt kell élnünk ...
A nyugdíjasok tervezett 0,9 % mértékű 2017.évi (januári) emelésén a nyugdíjasok és nyugdíjszerű ellátásban részesülők közül nagyon sokan felháborodtak. Szegények lettünk,...
2016-11-29 04:00:02, Hírek, Vélemény Bővebben
Oldal tetejére
Ezt olvasta már?
Az új nagyhatalmú miniszter először jelent meg Rogán Barbarával nyilvános, hivatalos eseményen. Az idő mindket...
Bővebben >>