Mint ismert, a módosítás tartalmaz egy olyan passzust, mely szerint Balog Zoltán miniszter bizonyos esetekben rendeleti úton felmentést adhatna az egyenlő bánásmód törvény szegregációt tiltó kitétele alól.

Fodor Gábor, a testület független tagja  szerint  a kormánytagok tévesen érveltek a Törvényalkotási Bizottság (TAB) ülésen akkor, amikor például a Gandhi Gimnáziumot is szegregációs intézményként minősítették, hiszen a szegregáció mindig egy kényszer, egy olyan elkülönítés, ami a személy akarata ellenére történik. Fodor Gábor az ülésen elmondta, hogy a  Gandhi Gimnáziumba bárki jelentkezhet, nemcsak romák.

Az intézményt a roma nemzetiségi kultúra oktatásának zászlóshajója, ám ennek ellenére a kormány folyamatosan hátráltatja működését. Késik az intézményben a márciusban meghirdetett korszerűsítési beruházás, az Arany János  Kollégiumi Program normatívája 10 hónapos késéssel érkezik meg és jelentős a normatíva csökkentése is az állam részéről.

Bár a TAB ülésen a kormánypárti képviselők is a szegregáció ellen foglaltak állást, az elmúlt években mégis megakasztotta és visszafordította az állam néhány településen a deszegregációs folyamatokat. Példa erre a Huszár-telepi elhíresült ügy, melynek kapcsán éppen Balog Zoltán tárcája érvelt úgy, hogy az elkülönítés szolgálja hosszútávon az integrációt.

Ugyanebben a kérdésben az Ombudsman hivatal így foglal állást: A Kormány T/2085. számú, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslata 27.§ (5) bekezdésének z) pontja ugyanis lehetővé tenné, hogy a nemzetiségi és a vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett iskolai nevelés-oktatás szervezése esetében az elkülönítés tilalma alóli kivételek érvényesülésének sajátos feltételeit a Kormány rendeletben állapítsa meg. A módosító javaslatot, illetve annak lehetséges következményeit az egyértelmű értelmezést megalapozó hivatalos indokolás és tárgyi egyeztetés hiányában sokan és sokféleképpen értékelték már.

A jelenleg törvényben rögzített kivételszabályok változtatására lehetőséget adó kormányrendelet konkrét tartalma ismeretének a hiányában azonban számos fontos körülményre lehet és kell is felhívni a figyelmet.

Jogalkotási szempontból problémás körülmény, hogy a törvénymódosítás tervezetét előzetesen nem küldték meg az ombudsmani hivatalba a szokásos jogszabály-véleményezési eljárás lefolytatására, így egyes észrevételeiket, szakmai javaslataikat sem tudták jelezni. Különösen fontos azonban előzetesen felhívni a figyelmet az alapvető jogok érvényesítésének szigorú garanciális feltételeire, valamint Magyarország hazai és nemzetközi jogszabályi környezet által előírt integrációs kötelezettségeire.

A jövőbeli szabályozás megítélésénél minden érintettnek szem előtt kell tartania a hazai bírói jogértelmezést is, amely egyértelmű abban a tekintetben, hogy felekezeti oktatásra hivatkozva a roma tanulókat elkülönítve oktatni nem lehet.

A két évtizedes ombudsmani gyakorlat tapasztalatai egyöntetűen mutatják, hogy a különböző származású és társadalmi helyzetű gyermekek integrált oktatása – amellett, hogy az egyetlen, emberi jogi standardoknak megfelelő oktatási forma – mind egyéni, mind társadalmi tekintetben az egyetlen valódi és tartós eredményre vezető oktatási megoldás.

Forrás: MTI

Fotó: Klívia