A mai kor olvasói között számos, misztikumba kapaszkodó, naiv ember képes elhinni légből kapott állításokat, melyből egyre több szerepel a Mindenegyben Blogban, ahol a megtévesztően jól hangzó, ám semmit nem érő gyógymódokat  is már  többen, tényfeltáró írásokban lepleztek le.

Most nem kevesebbet állít a blog szerzője, mint: "Nostradamus élete végén, öregen és betegen kapta a megrendelést egy magyar főembertől, hogy írjon próféciákat Magyarországról. Ez a "nagyhírű és vitéz" nemzet fia háromezer ezüstöt fizetett Nostradamusnak ezért a munkáért, s a megrendelő személyében gróf Zrínyi Miklósra ismerünk, a szigetvári hősre, aki valóban három hónappal élte túl a jóslatok szerzőjét, s 1566. szept. 8.-án halt hősi halált.”

Nézzük az állítólagos Nostradamus versikét:

Az írott szó elhal majd,
és egyre szegényebb lesz a beszéd,
a nemzetre egy talány hoz bajt,
mely elveszi az emberek eszét.
Egész nap otthonukban ülnek,
bámulnak hazug, mozgó képeket,
s mire a bálványok ledőlnek,
már alig születnek gyermekek.

Ötven esztendő lejártán új világ lesz,
a magyarok végre kézbe veszik sorsuk.
Nem a pénz lesz az úr, hanem a munka,
a törvény az uzsorásokat sújtja.
Az ország még sokáig nem lesz gazdag,
de többé senki sem hal éhen,
a néppel új királyt is választanak,
s kezdődik elölről minden, mint régen.

Amit értelmes elme el sem képzel,
az megtörténik majd Hungáriában.
Senki nem boldogul erővel, sem ésszel,
csak gyilkos ármány és ravaszság van.
Dolgozni akarnál, de nincs munka,
pedig a földek parlagon hevernek,
aki eddig a munkát csak unta,
most koldusa lesz az idegeneknek.

Az erdőn túl él az ország jobbja,
de számában kisebbik része,
földjét az erősebb elrabolja,
ezeregyszázból nyolcvan évre.
Már csupán nyelvében él, de él még,
s gyarapszik, míg Erdőn innen fogynak,
az ő küzdelmük hozza el a békét
és egységét minden magyaroknak.

Csak temetni tudnak, nem ünnepelni,
erejük gyorsan elfogy, szalmaláng,
türelmesek, de kitartásuk semmi,
vezérük rosszul végzi mindahány.
Költőiket elfelejtik gyorsan,
akárcsak régi énekeiket,
magyar se marad sok a honban,
de magyarul szólnak az idegenek.

Immár vén és beteges koromban
távoli nemzetnek ködképeit láttam,
Isten a tanúm, hogy amit eddig mondtam,
megtörténik egyszer majd a valóságban.
Nagyhírű és vitéz nemzet fia kérte,
lebbentsem előtte föl a jövő fátylát, -
háromezer ezüst volt a munkám bére,
örvendenek neki koldusok és árvák.

Akinek mindezt írtam rendelésre,
három hónappal él tovább, mint magam.
Csatát veszít, de a harcnak nem lesz vége,
minden ledőlt toronynak súlya van.
A pogány még százhúsz évig itt lesz,
de egyre jobban gyengül -
személye két nemzet közt híd lesz,
s utódja nagy művet ír a küzdelemről.

Keletről primitív, barbár horda tör
Magyarországra, nem először.
A nép minden vagyonát elhordja,
a csőcselék a mélyből előtör.
Megérkeznek a haza elárulói,
sértődöttek, és idegenek
tíz évig tudják a népet zsarolni:
vörös és sárga a címerben egyek.

Lesz majd, hogy a pénz egyre kevesebbet ér,
s az emberek apraját eldobják,
és hiába lesznek a pénzek egyre szebbek,
súlyuk miatt már a koldusok sem hordják.
Értéke nem lesz semmi a munkának,
és nem lesz semmi haszna a pénznek,
uzsorások magyar földre licitálnak,
gazdagok helyett fizetnek a szegények.

Róka, s hiéna vezeti a népet,
alattuk szétesik az ország,
a róka egyedül sokat téved,
a hiéna megássa a sírját.
Végtelen a nép ostobasága,
de lassan feltámad az új erő,
nem hallgat róka hiéna szavára,
Pannónia nem lesz dögtemető.

Jön új nemzedék, mely erős lesz,
és nem szégyelli többé, hogy magyar,
a vének nemzedéke önmagán erőt vesz,
s nem csak önmagának túr és kapar.
Erkölcsében megújul majd az ország,
és végre büszke lesz minden fia,
mert ámulatba ejti egész Európát
sokszáz évnek elteltével Pannónia

Tény, hogy a történet visszaköszön. A vers szerkezete is  száz versszakból áll, mint Nostradamus centuriá. Ám a versszakok igen sokban különböznek Nostradamus négysoros versszakjaitól, hisz ezek nyolcsorosak vagy hosszabbak. Nostradamus  verseiben keverte a franciát latint, németet, emiatt szövegei nehézkesen, döcögősen fordíthatók. Ezek a versszakok pedig szabályosak, ritmikusak.

Nostradamus munkássága ismert, tíz centuriát írt, de ezek között nem szerepel a Hungaricus. Bár a beharangozás, hogy  „Nostradamus élete végén, öregen és betegen kapta a megrendelést egy magyar főembertől…….” hihetővé akarja tenni, hogy  ismeretlen maradhatott ez a prófécia, és az is igaz, hogy valóban három hónap különbséggel halt meg Nostradamus és Zrínyi. Azonban ezek a jóslatok annyira konkrétak, felismerhetőek, egyértelműek, hogy nyoma sincs bennük Nostradamus bizonytalanságának, rejtélyességének. Nostradamus jóslatait általában több kor több szereplőjére vagy eseményére is rá lehetett húzni, mert hiányoztak az egyértelmű utalások. Ezzel szemben a Hungaricus annyira konkrét, hogy gond nélkül felismerhetők a személyekés a történelmi események.

Mi az igazság?

A könyv, melyben ez a jóslat megelent  1996-os. A  borító régies stílusú, és   Szentmihályi Szabó Péter fordította. Szentmihályi állítólag egy régi francia könyvbe kötve találta meg. Lefordította, és kiadta. Szentmihályi bár valóban remek fordító, de angolból és oroszból fordított, franciáról soha. Viszont jó néhány fantasztikus művet alkotott és a wikipédiában Szentmihályi neve alatt megtalálható ez a mű is az írásai között.

Szentmihályi Szabó Péter második kiadáshoz írt sorai végképp tisztázzák a történetet. A könyvről ezt írta: „A fenti sorok szerzője Szentmihályi Szabó Péter. Semmi köze Nostradamushoz, de még csak a XIX. századhoz sem. A magyar Nostradamus, azaz a híres francia jós magyarországi jövendöléseinek gyűjteménye 1996-ban jelent meg először. Magamat fordítóként tüntettem csak fel, s a történet szerint a különös kéziratot egy francia könyvbe kötve találtam. A jóslatokat eszerint Nostradamus kortársa, gróf Zrínyi Miklós, a szigetvári hős rendelte volna. Most, az új kiadásban talán megbocsátható, ha immár szerzőként emlékezem vissza a fogantatásra. A magyar politika- és kultúrtörténet e néha őszinte, néha görbe tükre sok olvasót megtévesztett, mert komolyan vették a jóslatokat és néha bizony igen komolyan vettem én magam is, hiszen sci-fi íróként mindig foglalkoztatott a jövő rejtélye és a jövőkutatás lehetősége.”

A könyv megtalálható a Magyar elektronikus könyvtárban, ahonnan PDF formátumban letölthető. A katalógus is Szentmihályit tünteti felszerzőként, és a fülszövegben is így szerepel.

Tehát nincsenek magyar Nostradamus jóslatok, csak egy szerző 1996-ban megjelent, egyedi stílusú fantáziaműve, amibe a mai  kétségbeejtő helyzetben sokan próbálnak kapaszkodót találni. Nem érdemes hinni badarságokban, de még vitatkozni sem arról, hogy ez a vers eredeti vagy sem.  A tartalom valóban részben fedi a mai magyar valót és  múltat, azonban megoldást nem fog hozni Magyarország problémáira.

Források: mindenegybenlog és tooche.postr.hu