2015. július 3-án, az angyalföldi Gyermek téren tartotta a XIII. kerületi önkormányzat koszorúzási ünnepségét díszpolgára, Horn Gyula egykori miniszterelnök emléke előtt. Az ünnepségen megjelent Horn Gyula özvegye, lánya, unokája, Hiszékeny Dezső a kerület országgyűlési képviselője, dr. Tóth József a kerület polgármestere és az egykori miniszterelnök több száz tisztelője.

Az ünnepség Kosztolányi Dezső „Európa” című versével kezdődött Papp János színművész előadásában. Ezt követően Kegye János pánsípművész műsora következett. A koszorúzást követően, Papp János Váci Mihály Származás című versét adta elő.

2014. július 4-én Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat egész alakos portrészobrot állított Horn Gyulának a Magyar Köztáraság az akkor egy éve elhunyt miniszterelnökének, a kelet-nyugati szembenállás felszámolásának kiemelkedő támogatójának, a rendszerváltás meghatározó politikai személyiségének, a XIII. kerület díszpolgára emlékére.

Horn Gyula Budapesten 1932. július 5-én született és 2013 június 19-én hunyt el. Politikus, közgazdász, a közgazdaság-tudományok kandidátusa, külügyminiszter, 1994 és 1998 között a Magyar Köztársaság miniszterelnöke volt. Elemi iskolába Angyalföldön járt, az ötödik osztály után már munkát kellett vállalnia. 1948-ban a dolgozók esti iskoláján tett szakérettségi vizsgát. Felsőfokú tanulmányait a Szovjetunióban végezte, 1954-ben a Rosztovi Közgazdasági és Pénzügyi Főiskolán szerzett diplomát.

1959-ben került a Külügyminisztériumba, majd Szófiában, Belgrádban teljesített külügyi szolgálatot. Ezután MSZMP KB Külügyi Osztályán dolgozott 1983 és 1985 között, mint osztályvezető. Ezt követően visszatért a Külügyminisztériumba, ahol államtitkár, majd 1989-ben külügyminiszter lett. Minisztersége idején létesült a diplomáciai kapcsolat Dél-Koreával, Izraellel, a Vatikánnal és a Dél-afrikai Köztársasággal.

Nemzetközi elismertségét a keletnémet menekültek előtti 1989. szeptemberi határnyitás során játszott szerepének is köszönheti. 1989. június 27-én Alois Mock osztrák külügyminiszterrel együtt a televízió nyilvánossága előtt jelképesen átvágta az azt megelőző hónapokban felszámolt műszaki határzár („vasfüggöny”) maradványát. Horn Gyula jelentette be azt is, hogy a magyar hatóságok átengedik a nyugati határon a Német Demokratikus Köztársaság (NDK) azon állampolgárait, akiket Ausztria vízum nélkül hajlandó volt fogadni. Külügyminiszterként előkészítette és 1990 márciusában aláírta a magyar-szovjet csapatkivonási megállapodást. A rendszerváltás korának magyar politikusai közül elsőként vetette fel Magyarország lehetséges NATO-tagságának témáját, illetve az Európai Unióhoz való csatlakozás ügyét.

1990-től 2010-ig volt tagja az Országgyűlésnek. 1994. július 15-én a választásokon nagy többséggel győztes MSZP vezetőjeként az Országgyűlés miniszterelnökké választotta, s e tisztséget 1998. július 6-ig látta el. Kormánya elkerülte a fenyegető pénzügyi csődöt és az ország gazdasága viszonylag rövid időn belül növekedési pályára állt. Számtalan nemzetközi elismerés birtokosa, a Cölöpök és Azok a kilencvenes évek…című könyv szerzője. 2004. óta a XIII. kerület díszpolgára.

Díszpolgársága alkalmával készített interjúban kifejtette:

 „Az embert mindig különleges érzések kötik a szülőföldjéhez, márpedig nekem Angyalföld a szülőföldem. Amit itt gyerekként és munkásként megéltem, arra joggal elmondhatom, hogy egész pályafutásomat végigkísérte. Az itt megismert emberek és helyzetek meghatározó jelentőségűek lettek további életemre. … és szeretetem a fővárosnak e nem túl nagy, de számomra legalábbis jellegzetes terület iránt nem fog elhalványulni, erre megesküdhetek.”