Egy esetben az Alkotmánybírósághoz fordul, egyben új eljárást rendelt el, egyben halasztott a Fővárosi Ítélőtábla a devizahiteles keresetek ügyében csütörtökön.  Az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla a KDB Bank Európa Zrt. magyar állam ellen indított devizahiteles perében, amelyet egyben az Ab határozatáig felfüggeszt - jelentette be az ügyben eljáró bíró a csütörtöki tárgyaláson.

A végzés indoklásában a bíró kifejtette: azért fordul az Ab-hoz, mert álláspontja szerint az első devizahiteles törvény (2014. évi XXXVIII. törvény) több ponton sérti az alaptörvényt, így például a jogállamiság elvét, a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos alapjogot, valamint veszélyezteti a jogbiztonság elvét.

Az ítélőtábla - hasonlóan az evoBank és a Porsche Bank ügyében kihirdetett végzéshez - az első devizahiteles törvény több paragrafusa alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Ab-tól. A bíróság álláspontja szerint a magyar állam önálló jogállása jelen peres eljárásban nem értelmezhető: nem tisztázott, hogy mely személyek csoportjainak jogait kívánja alakítani, illetve az sem, hogy az állam által megvédett, vagy elvesztett jogok más személyek jogait mennyiben érinti. Ezen túlmenően a szóbeli indoklás alapján a törvény által szabályozott eljárásban, az érvényesített jog alapjául szolgáló jogviszonyban is értelmezhetetlen a magyar állam szerepe, mivel az ítélet hatályának szabályozatlansága folytán nem rendelkezik olyan anyagi jogokkal, amelyek az ítélet jogerősségre emelkedésével az érintett fogyasztóra származtathat.

Új tárgyalás

A Hypo Alpe-Adria Leasing Zrt. esetében a testület a Fővárosi Törvényszéket új tárgyalás lefolytatására és újabb határozat hozatalára kötelezte, a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül.

Első fokon a bíróság azért utasította el a Hypo Alpe-Adria Leasing Zrt. keresetét, mert álláspontja szerint a pénzintézet által alkalmazott általános szerződési feltételek egyike sem felelt meg maradéktalanul a törvényi feltételeknek. A bíróság elutasította a felperes pénzintézet indítványát az alkotmánybírósági normakontrollról is.

A tanácsvezető hangsúlyozta, hogy az elsőfokú bíróság nem sértett eljárási szabályt. A per indításakor a bíróság megvizsgálta, hogy a pénzintézet devizaalapú, azaz a törvény hatálya alá tartozó szerződéseket kötött, azonban első fokon nem tartották bizonyítottnak azt, hogy valódi devizahitelezést folytatott volna, azaz devizában folyósították és törlesztették a kölcsöneiket. Kifejtette: a devizahitelekkel kapcsolatos törvény pontosan meghatározta, hogy a devizaalapú kölcsönszerződések tartoznak a hatálya alá, és a valódi devizaügylet nem.

Hozzátette: október 15-én, szerdán lépett hatályba a jogszabály módosítása, amely a törvény hatályát kiterjeszti a valódi devizahitelekre, illetve pénzügyi lízingszerződésekre, azzal, hogy ezekben a keresetleveleket 2015. január 5. és 12. között kell beadni. Ismertetése szerint az "idő előttiség" címén ezeket a kereseteket nem kell elutasítani, az elsőfokú bíróságnak majd január 5. után kell eljárnia.

A Fővárosi Ítélőtábla a pénzintézetnek a per megszüntetésére vonatkozó kérelmét elutasította.

A tárgyaláson a felperes pénzintézet képviselője kérte az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, mert érvelése szerint sem deviza-, sem forintalapú szerződést nem kötött, így az általános szerződési feltételei nem tartoznak a törvény hatálya alá. Kérte, hogy a bíróság állapítsa meg: nem volt hatásköre az ügy tárgyalására, a pert meg kell szüntetni.

Az alperes magyar állam jogi képviselője szerint nem értelmezhető a pénzintézet kifogása, fenntartotta az ellenkérelmet, és az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte.

A CIB Lízing még várhat

A Fővárosi Ítélőtábla csütörtöki tárgyalásán október 30-ra halasztotta a másodfokú ítélet kihirdetését a CIB Lízing Zrt. által, az általános szerződései feltételeinek tisztességtelensége ügyében, a törvényi vélelem megdöntésére a magyar állam ellen indított perben.

A Fővárosi Törvényszék első fokon elutasította a felperes lízing társaság keresetét, amely ellen fellebbezett.

A fellebbezésben első helyen az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú eljárás megismétlését, második helyen pedig az ítélet rá kedvező megváltoztatását kérte a cég.

Kérte továbbá azt is, hogy a bíróság forduljon az Alkotmánybírósághoz, illetve kérjen előzetes döntéshozatalt az Európai Bíróságtól. Az ítélőtábla a csütörtöki ülésen - külön végzésben - mindkét kérést elutasította, és nem függesztette fel az eljárást amiatt, hogy hasonló ügyben már fordult bíróság az Alkotmánybírósághoz.

forrás: Napi Gazdaság