Devizahitel – Hol az (i)gazság? címmel jelent meg Szabó József könyve, melyben a deviza alapon történő hitelezés történetének közelebbi bemutatására vállalkozott az író. A deviza alapon történő hitelezést a köznyelv az évszázad csalásának nevezi. Vagy, ahogyan az író fogalmaz: „Oda dobtak bennünket koncnak ….”

Folytatás.

- A szerződések mellé az ügyfelek kötöttek munkanélküliségi, és baleseti-rokkantsági biztosítást is. Több hitel visszafizetése pontosan a futamidő alatt bekövetkező munkanélküliség, illetve hirtelen betegség következtében lehetetlenült el, a biztosítók felelősségvállalását ennek ellenére a bankok sosem léptették életbe, hanem „leverték” az adóson a nem fizetés következményeit. Tudsz arról, hogy akár egy esetben is életbe lépett volna a biztosító kárfelelőssége az ügyfél által befizetett díjak után? Hozzá kell tenni: több esetben a biztosítónak járó díjakat eleve beleépítették a havi törlesztés összegébe, csak azért, hogy azt is devizában vehessék el az adóstól. …

- Ez a terület nem volt célja az elmúlt öt év vizsgálatának, így ennek nem néztem alaposan utána. Annyi el jutott hozzám, hogy akiknek volt munkanélküliségi biztosítása, azoknak a biztosító egyből felmondta, amikor a „válság” elérte hazánkat. Tehát amíg kicsi volt az esélye annak, hogy valaki munkanélküli lesz, addig a biztosítónak jó volt a munkanélküli biztosításból származó havi bevétel, amikor meg nőtt az esélye annak, hogy sokan munkanélküliek lesznek, akkor a biztosítók felmondták a szerződést. Az adós meg munkanélküli lett, és hiába fizette a biztosítást, semmi segítséget sem kapott a biztosítótól.

Rendkívül rosszul jártak azok, akik befektetéses életbiztosítással kombinált bankkölcsönt vettek fel. Ők nem törlesztettek semmit a banknak (csak kamatot fizettek) évekig, a törlesztés összegét egy biztosítónál befektették. Ezt a kombinált terméket úgy adták el, hogy a biztosításos befektetésen jóval több lesz a hozam, mint amennyit a banknak fizetni kell kamatot. A kamat és a törlesztő részlet nőtt, a befektetés hozama pedig elmaradt. Sokan azért, hogy fizetni tudják a kamatokat, abba hagyták a biztosítás fizetését. Jobb esetben a biztosítónak fizetett pénzt teljes egészében elvesztették, rosszabb esetben a bank egyből felmondta a kölcsönszerződést. Nem tartalmazza a könyv ezeknek a kombinált kölcsönöknek a vizsgálatát. Remélem, mások kedvet kapnak ahhoz, hogy ezt feldolgozzák, és erről könyvet írjanak.

Nekünk nem életbiztosítással, hanem lakástakarék pénztárral kombinált kölcsönünk van. Sajnos, tapasztalatból ismerem a kombinált kölcsönök hátrányát.

- A könyvben híres pereket is említesz, a legtöbb az OTP-t érinti, nem véletlenül, lévén az OTP szerződései buktak először a bíróságok megítélésében. Azt már tudjuk, hogy ezek szerint Csányi nem véletlenül hátrált ki a bank tulajdonlásából, mert időrendben az ő kivonulását, azonnal követték a bukások. Már ez a tény is bizonyítja, hogy a bankvezéreknek bizony személyes felelősségük van, hiszen tudták, látták, mi történik, mint ahogyan felelős vezetőként azzal is tisztában voltak, mely ponton nem felel meg a saját szerződésük a hatályos magyar törvényeknek. Az ő felelősségüket mégsem vizsgálja egy hatóság sem, akkor, amikor egy kis kft ügyvezetője minden üzleti döntéséért a magánvagyonával felel. Ez fair?

- Semmiképpen nem fogadható el. Összegyűjtöttem az OTP-re kiszabott bírságokat, volt köztük több százmilliós és több milliárd forintos is, az OTP által jogerősen elvesztett pereket, OTP bíróságon elhangzott hazugságait, melyekkel félre akarta vezetni a bírókat. Egy komplett anyagot állítottunk össze egy másik érdekvédő szervezettel és hivatalosan kezdeményeztük az MNB-nél az OTP tevékenységi engedélyének visszavonását.

Semmi hatása nem volt a beadványunknak. Az OTP (is) bármit megtehet, akárhányszor megsértheti a törvényeket, kap kisebb-nagyobb bírságokat. Ha a kocsiddal gyorsabban mész, mint a megengedett és ennek az a következménye, hogy 10 (tíz) forintra megbüntetnek, akkor ez ösztönöz arra, hogy betartsd a szabályokat? … Akkor lesz hazánkban felelősségre vonás, ha teljesen más lesz az emberek, a honfitársaink szemlélete, igénye a közügyek iránt. Ha elvárásaik és követeléseik lesznek egy országgyűlési képviselővel szemben. Minden, de minden rajtunk múlik, egyszerű embereken.

- A civil szervezetek többsége próbálkozott már azzal, hogy büntetőeljárást indítson a pénzintézetekkel, és annak vezetőivel szemben, ez a mai napig mégsem sikerült. A jogalkotónak pedig eszébe sem jut büntetőjogi szempontból megvizsgáltatni a bíróságokkal ezeket a szerződéseket. Mi lehet ennek az oka?

- Javaslom megnézni a Bennfentesek című filmet, megmutatja, hogy milyen vizsgálatok folytak a banki vezetők ellen az USA-ban. Nálunk ez ma még elképzelhetetlen. Hazánkban az, hogy mi történik, a bankrendszer és a kormány megállapodása szerint dől el. Ez a forintosítási törvény előtti megállapodásból látható: „A kormány bízik abban, hogy a devizahitelek kivezetését követően a bankok minden energiájukat és rendelkezésre álló forrásaikat a magyar gazdasági szereplők hitelezésére, a gazdaság növekedésének további előmozdítására fogják fordítani.”

Oda dobtak minket koncnak a bankoknak, a leendő gazdasági növekedésért cserébe.

- Minden, deviza alapon kihelyezett hiteltermék egy kaptafára készült, a versenyhivatal mégsem indít, hivatalból vizsgálatot kartellezés gyanújával, pedig a civil szféra ezt folyamatosan jelzi számukra. de ha még nem is jelezné, akkor is láthatják, a tudósításokból, hogy a bíróságok ugyanazokat a pontokat találja jogsértőnek minden bank szerződésében, és ez már nyilvánvalóvá teszi a kartellbe tömörülést, a termék piacra dobása előtt. A Bankszövetség is becsukja a szemét, nem foglalkozik ezzel a kérdéssel, de a fair bankokról szóló törvény sem tiltja meg a pénzintézetek kartellbe való tömörülését. Hogyan fordulhat ez elő, a világon egyedülálló módon, nálunk?

- A válasz ugyanaz, mint ez előbb. A kormány (és az állami intézmények) eleget tesznek a bankrendszer kérésének. A Bankszövetség egyáltalán nem csukja be a szemét. Nagyon is nyitva tartja, lát és figyel mindent. Nem elszenvedi a folyamatokat, hanem irányítja.

- A közvélemény egyöntetűen azon az állásponton van, hogy úgy a Kúria, mint az Alkotmánybíróság a kormány kezében van, a kormány pedig a bankok kezében. Ezt alátámasztja a kormány adósmentésnek álcázott bankmentése is. Például a forintosítás is ezt mutatja, hiszen a jelenkori árfolyam rögzítésével extra hasznot hagy a jogilag érvénytelen szerződései alapján a bankoknál maga a kormány. Hová fordulhatnak a civilek annak érdekében, hogy ez ne így legyen, ha a legmagasabb hazai fórumok – tulajdonképpen ily módon – „behajoltak” a bankoknak?

- A könyvben több példa is van arra, hogy a Kúria miként tett eleget a bankrendszer igényeinek. A folyamatokat a bankrendszer és a kormány megállapodásai szabják meg. Szerencsére azonban a végrehajtás és a megvalósítás során sok hibát követnek el. Ezekbe a hibákba be lehet kötni. Több mint 12.000 adós által indított pert függesztettek fel, ezek a perek folytatódni fognak és újabb ezer és ezer per fog indulni hónapokon belül.

Állampolgári jogunk alkotmányjogi panaszt beadnunk az Alkotmánybíróságra. A panasz beadásához nem szükséges ügyvéd, és díjat sem kell fizetni. Ez az eljárás ingyenes. A bankok már sok alkotmányjogi panaszt adtak be és ezeket az Alkotmánybíróság befogadta. Most rajtunk a sor, nekünk is panaszokat kell beadnunk. Érvelnünk kell, bizonyítani a tényeket, mert ha nem így teszünk, az Alkotmánybíróság a banki beadványok nyomán minden devizahiteles törvényt „szentesíteni” fog. Ahogy mondják, néma gyereknek az anyja sem érti a szavát. 

Szembesüljenek csak a legmagasabb szinten ülő bírák a tényekkel, és legyen számukra lelkiismereti kérdés, a bankok nyomásának engedjenek, vagy a szakmai méltóságuknak feleljenek meg? Vállalják-e az utókor, a gyermekeink, unokáink nemzedéke előtt, hogy tétlenül hagytak kifosztani több százezer magyar családot?

- Ezeket a jogilag érvénytelen szerződéseket a közjegyzők hitelesítették, tehát mondhatjuk azt, hogy szakmájukat illetően megbuktak, és illene visszaadatni velük a diplomájukat, mert egyértelműen fogalmuk nincs a hatályos magyar jogszabályokról. Az ő felelősségüket mégsem vizsgálja sem a kamara, sem a bíróság, sem a jogalkotó. A civilek már többször próbálták meg erre a tényre felhívni a közvélemény figyelmét, de az újságírók érdeklődése elmaradt a témában. Fognak tudni e nagyfokú érdektelenségen a téma iránt változtatni a civilek?

- Ez nagyon fontos kérdés, a könyvemben is megpróbáltam megvilágítani, hogy mekkora jelentőséggel is bír. Egyrészt a közjegyzők kerestek nagyjából 50 milliárd forintot. Másrészt ezt az összeget az adósok fizették a közjegyzőknek és nem a bankok. Harmadrészt a közjegyzői okirat csak a bankoknak előnyős, mert így bírósági eljárások nélkül tudnak végrehajtást kezdeményezni. A Fővárosi Törvényszék tett fel az Európai Bíróságnak kérdéseket a közjegyzők szerepével kapcsolatban. Ez a történet valójában még csak most kezdődik.

Az újságírók érdeklődése valóban elég szelektív és lanyha, ahhoz képest, hogy több millió embert érintő társadalmi katasztrófáról van szó. Évek óta írunk rendszeresen a hazai médiának leveleket, küldünk anyagokat, hívjuk fel a figyelmüket a megtévesztésekre, a félrevezetésekre. Semmi hatása, elvétve jelenik meg egy-két sor. Az MTI közleményeinket is figyelmen kívül hagyják.

Hol vannak a tényfeltáró újságírók? Hány devizahiteles fórumot szervezetek az elmúlt 5-6 évben? Miként lehet, hogy a feltett riporteri kérdésekből egyből látszik, hogy teljesen tájékozatlan nagyrészük, és komoly elismerés a kevés kivételnek.

- A könyvben beszélsz a fogyasztó ellenes világképről, és az ügyvédek szerepéről a szerződések összeállításakor, de a jogalkotásban egyaránt. Pár szóban összefoglalnád a civil szféra véleményét erről az olvasóink számára?

- Nem észlelek fogyasztó ellenes világképet, épp ellenkezőleg. Nagyon fontos fogyasztóvédelmi jogszabályok születtek az Európai Unióban. Cseppet sem hiszem, hogy mondjuk Oroszországban vagy Kínában nagyobb sikerrel tudnánk perelni a bankjainkat. A könyvben hosszasan idézek egyetemi oktatók által készített anyagokból, tanulmányokból. Tény, vannak, akik teljes odaadással kiszolgálják a bankrendszer érdekeit és a fogyasztóvédelmi előírásokat teljesen feleslegesnek tartják. El nem tudom képzelni, hogy miket oktathatnak, mire képezhetik a jövő értelmiségét!

A könyvben idézek ügyvédi irodákban dolgozó ügyvédek szakmai elemzéseiből, tanulmányaiból is. Ezek olyan irodák, melyek a jogalkotásban részt vesznek, vagyis befolyásuk van arra, hogy milyen törvények szülessenek. Olyan irodák, melyek most a bankok - Magyar Állam perben a bankokat védik. Senkinek se legyenek kétségei, minden gátlás nélkül vezetik félre a bankok által fizetett ügyvédek a bírókat a tárgyalótermekben. Elég elolvasni egy-két tárgyalás jegyzőkönyvét, vagy a bankok által beadott alkotmányjogi panaszokat.

- Elemzed a Kúria döntéseit is, melyek több helyen még egymásnak is ellentmondanak, aszerint, ahogyan a kormány véleményt alkot egy-egy megvitatandó kérdésben. Mit gondolsz Magyarországon a bíróságok függetlenségéről?

- Erős kétségeim vannak, nem vagyok teljes mértékben meggyőződve arról, hogy a bírók függetlenek és nincs rájuk hatással a kormány vagy a bankrendszer elvárása. Tapasztalatból tudom (több tucat tárgyaláson részt vettem nézőként), hogy a bírók nem felkészültek, alapvető fogalmakkal összefüggésekkel nincsenek tisztában (tisztelet a kevés kivételnek). Ezt több alkalommal jeleztük már a Kúriának, sikertelenül. A könyvben erről nagyon sokat írtam.

- Mi lehet az oka annak, hogy a banki szerződések törvényesített jogsértéseit (csalás, sikkasztás, közokirathamisítás, stb.) a Büntető Törvénykönyv szabályozza, de minden esetben polgári bíróság tárgyalja? Tudsz arról, hogy akár csak egy esetben is, a polgári bíró hivatalból észlelte a bűncselekmény elkövetését, és áthelyezte az elbírálás jogát a büntetőbíróság hatáskörébe?

- Hazánkban a hatalmi ágaknál tabu téma, hogy a bankok illetve a bankok felső és középvezetői bűncselekményeket követtek el. Egyetértek azokkal, akik a helyzetet a zsidó honfitársaink vagyonfosztásához és külföldi haláltáborokba küldéséhez, a kulákok vagyonfosztásához és hazai táborokba kényszerítéséhez hasonlítják. Akkor minden törvényes volt, a törvények tették lehetővé magyar állampolgárok kivégzését, átvitt és szó szerinti értelemben is. Ma már elborzadva gondolunk vissza arra, hogy mi történt 80 vagy 60 évvel ezelőtt.

Most alapjaiban törvénytelen, tisztességtelen kölcsönszerződésekből csinálnak utólag törvényes szerződéseket. Ezért nevezzük a most elfogadott törvényeket bankmentő törvényeknek. Ami most történik a bíróságokon, a Kúriánál, a Minisztériumokban, a Parlamentben, azt nem csak mi ítéljük meg most, hanem a jövő generációi is, évtizedek múlva. Nem arról van szó, hogy pár ezer, pár millió szerződést figyelmetlenül fogalmaztak meg a bankoknál dolgozó közgazdász és jogász szakemberek. Előre megterveztek mindent. …

Mi tehet az állam, és mit nem? Mit lehet törvénnyel rendezni, és mit lehet csak bírósági eljárás keretében? A bankok szabályozzák önmagukat és a piaci verseny a banki ügyfelek érdekeit szolgálják, vagy a bankok ragadozók és kordában kell őket tartani, mert pusztítást végeznek a környezetükben a zsákmányolás során?

- Említed a bankok és az állam pereit is. Érdekes és feltűnő jelenség, hogy ha a bank többségi tulajdonosa az állam (hiszen most vásárolja fel őket), akkor izgalmas végkimenetele lehet a saját magával szembeni pereinek? Hiszen ebben az esetben az állam perli az államot. Mondhatjuk azt, hogy ezek tulajdonképpen kirakatperek, a közvélemény pozitívvá formálása érdekében?

- Ezt mindenképpen ki kell mondanunk, nagyon jól fogalmaztál: a közvélemény pozitívvá formálása. A polgári és a pénzügyi hatalom megegyezett egymással. A megegyezés nyilvánosságra tartozó szövege a kormány honlapján elolvasható. A könyv is tartalmazza ezt.

- Beszélgetésünk végén arra kérdeznék rá, hogy ha valaki meg szeretné vásárolni a könyvedet, ezt hol és hogyan teheti meg?

- Több könyvesboltban is megtalálható, megrendelhető: Anima, Líra, Libri. Ami nálam volt az első kiadásból, az már mind elfogyott. Egyszerre nem tudok nagyon sok példányt nyomtatni, ahogy fogy, úgy megyek majd a nyomdába újabbakat nyomtatni. Most készül a digitális e-könyv változat, ez értelemszerűen nem tud soha elfogyni…

- Köszönöm az interjút.

- Én köszönöm a lehetőséget.

Az író minden eladott könyv árából 150 forinttal támogatja az Arany Liliom Alapítvány munkáját. Az Alapítvány munkaszervezeteként tevékenykedik a Hiteles Mozgalom, tehát a könyv megvásárlói ily módon a Hiteles Mozgalom munkáját segíthetik.

Doody

Devizahitel - Hol az (i)gazság? - az interjú első része