Kinek a családja mennyi kedvezményhez juthat? Valóban meg lehet különböztetni az egyik családot  a másiktól? Nem könnyű az állampolgárnak, ha el szeretne igazodni a január 1-től igénybe vehető családi kedvezmény értelmezésén.

Az APEH  álláspontja szerint  a családi adókedvezmény különbséget tesz a házas- és az élettársi kapcsolatban élő családok között. Akik házasságban élnek, ott  a házastársak mindegyike jogosult a gyermekek után járó kedvezményre, míg akik élettársi kapcsolatban élnek ott csak a saját gyermek után vehető figyelembe a kedvezmény.

Az APEH a  hatályos jogszabályra hivatkozik amikor több közleményben is megerősíti, hogy   „ élettársi kapcsolatban, ha nincs közös gyerek, a családi adókedvezménynél az élettársak nem vehetik figyelembe egymás gyermekeit.”, vagyis a  jogszabály nem tesz egyenlőségjelet a két együttélési forma között.

Lendvai Ildikó MSZP  az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság tagja, közleményt adott ki arról, hogy a Fidesz által új bevezetett  családi adókedvezmény-rendszer szerit nem minden család egyforma:

„Már az új Alkotmány koncepciójából kiderült, hogy a kormánynak nem minden család egyforma. Elsőrendű, megkülönböztetett védelemben megfogalmazásuk szerint csak a "férfi és nő házasságán alapuló családot" kívánják részesíteni. Vagyis lefokozzák, másodrangúvá teszik az egyszülős családok és a gyermeket nevelő élettársak százezreit is, saját világnézetüket, elvárásaikat erőltetik rá mások magánéletére.

Máris kiderült, hogy nem csak elvekről, nem csak az Alkotmány betűjéről van szó. Az új családi adókedvezmény-rendszer kemény forintoktól fosztja meg már nem csak azokat, akik kevesebbet keresnek, de azokat is akik a kormánynak nem tetsző családtípusban élnek.

A családi adókedvezményt igénylők ezekben a hetekben szembesülhettek azzal: hiába nevelnek gyerekeket, közülük nem mindenki minősül "rendes" családnak.

Ha a szülők elváltak, még a lehetőségét is kizárják annak, hogy a két szülő együttesen igénybe tudja venni az adókedvezmény teljes összegét. Ha pl. a mamánál vannak a gyerekek, és az ő fizetése nem elég a teljes adókedvezmény felhasználásához, hiába van akár a legjobb szülőtársi viszonyban az elvált apával, hiába vesz részt az anyagilag is a gyerekek eltartásában, nem vehetik igénybe az apa segítségét az adókedvezmény érvényesítéséhez. Vagyis nem csak azért büntetik az édesanyát, mert a keresete nem magas, hanem azért is, mert elvált.

De büntetik az élettársakat is. Hiába nevelnek közös háztartásukban akár sok éve három gyereket, ők nem számítanak igazi háromgyerekesnek. Ha a közösen nevelt három gyerek közül valamelyik egy előző házasságból származik, vagyis nem biológiailag is közös gyerek, akkor a család több tízezer forinttól eshet el. Nem jár nekik ugyanis az a gyerekenként jóval magasabb kedvezmény, ami csak a háromgyerekes családoknak jut. A helyzet csak akkor változik, ha az állam nyomására mégiscsak hajlandóak az oltár és az anyakönyvvezető elé járulni: akkor már nem számít a vérszerinti származás, jöhet a háromgyerekes kedvezmény.

A való élettel szembeni érzéketlenséget mutatja az az amúgy jószándékú szabály is, hogy az adókedvezmény a magzat 91. napjától vehető igénybe. Tekintsünk el attól, hogy szerencsétlen orvosoknak igazolást kell adniuk arról, most éppen 88 vagy 92 napos a magzat. De belegondolni is rossz abba, hogy ha a kismamát az a tragédia éri, hogy magzatát a negyedik hónapban elveszti, még az adóhatósághoz is rohangálnia kell, vagy évvégén adóbefizetéssel tartozik. Aki a várandós kismamáknak segítséget akar adni, annak emberségből, tapintatból más formát kellett volna választania.

Mindazok, akik a bonyolult űrlapokat a napokban töltötték ki, már láthatták: büntetik, ha kevesebbet keres, büntetik ha a családban az anyuka gyesen van, és az apa egyedüli fizetése nem elég a teljes kedvezményhez, és büntetik akkor is, ha nem úgy él, ahogy a kormány prédikálja. A kormány és az adóhatóság bevonult a hálószobákba.”

A  FIDESZ frakció közleményben válaszolt Lendvai álláspontját cáfolva:

„Lendvai Ildikó ilyen hosszú parlamenti múlttal sem tud jogszabályt értelmezni.   Valószínűleg ez azért következhetett be, mert a képviselő asszony korábban el sem tudta képzelni, hogy a kormány ilyen széles  körben támogassa a családokat.      A családi kedvezményre vonatkozó jogszabály világosan kimondja,  hogy az élettársak is jogosultak a kedvezményre, amennyiben közös  háztartásban nevelik gyermekeiket.      Lendvai Ildikó tudatosan félreértelmezi a törvény nem biológiai  gyermekekre vonatkozó részét.      A törvény egyértelműen kimondja, hogy a családi pótlékra  jogosultak minden esetben igényelhetik a családi adókedvezményt is.      Felhívjuk Lendvai Ildikó figyelmét, ne vezesse félre a  közvéleményt sajátos jogszabály értelmezésével és tartózkodjon a  gyermeket nevelő családok félretájékoztatásától.”

Angyal József okleveles adószakértő, aki nemcsak elismert szaktekintély, de évek óta élesen szembe megy az APEH téves jogértelmezéseivel, szintén közleményt adott ki, ami részben magyarázza és némileg érthetővé teszi a pártok között feszülő ellentéteket.

Angyal József első közleményében kifejtette, hogy  „az adóhatóság által közzétett családi kedvezmény-nyilatkozat kitöltési útmutatójában szereplő példák a családok kárára hibásak. A szakértő részletese útmutatást is ad, hogy mit hogyan kell értelmezni, hogyan kell kiszámolni.

Az APEH azonnal reagált és közleményében azt állította, hogy „Angyal József okleveles adószakértő által írt különböző sajtócikkekben megjelent és egyéb híradásokban szereplő családi kedvezménnyel kapcsolatos információk nem felelnek meg teljeskörűen a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek és nem tükrözik a helyes jogértelmezést.”

Angyal József az APEH-nek válaszolva ismét közleményt adott ki az "Az APEH (NAV) családellenesen akarja értelmezi a Családi adókedvezményt!" :

„Az adóhatóság közleményt tett közzé 2011.01.27-én.  Közlemény az Angyal József  okleveles adószakértő által írottakkal kapcsolatban . A közlemény aláírás nélküli, így nem derül ki, hogy milyen szakmai  felkészültségű APEH (NAV) alkalmazott vonja kétségbe az okleveles  adószakértő törvényben foglaltakon alapuló jogértelmezését.   Az adóhatóság álláspontja szerint az Élettársi kapcsolatban közösen nevelt 3 gyermek, melyből 1 közös, adózási szempontból másfél-másfél  gyerekes csonka családnak minősül, így nem jár a gyerekenkénti 33  ezer forintos családi kedvezmény, hanem csak gyermekenként 10 ezer  forint. A különbség 69 ezer forint havonta! Az adóhatósági Közlemény úgy próbál cáfolni, hogy nem cáfol.  Indoklásában mindvégig családi pótlékra jogosultságról ír  (kedvezményezett eltartott), én pedig a családi pótlék  megállapításánál figyelembe vehetők számáról (eltartott) írtam. A családi pótlékra jogosultság  kérdésében nincs is vita köztem és az adóhatóság között. Az  adóhatóság tévedése a kedvezmény mértékét meghatározó eltartottak  számánál van: hány gyerekesnek minősül a család? A családok támogatásáról szóló törvény (12.§ (1) bekezdés a) és aa)  pontja) alapján a családi pótlék összegének megállapításánál a  példabeli családot 3 gyerekes családként kell kezelni és nem  másfél-másfél gyerekes csonka családként. Az adóhatóság a kitöltési útmutatójában saját jogértelmezésével is  ellenmondásba kerül. Ha ugyanis úgy nevel 3 gyermeket élettársi  kapcsolatban egy család, hogy a nő két gyermeket hozott a  kapcsolatba és van egy közös gyermek is élettársával, akkor már 3  eltartottal számol az adóhatóság. A közös gyerek tekintetében  mindkét fél jogosult a családi pótlék igénylésére. Nem jelenthet más  összegű családi pótlék megállapítást az, ha az 1 vérszerinti  gyermekkel rendelkező férfi igényli a családi pótlékot a közös  gyerekre és nem a 3 vérszerinti gyerekkel rendelkező nő. Ez csak úgy  lehetséges, ha az igényléskor a férfi eltartottként jelöli meg a  közös háztartásban nevelt (nem saját) gyermekeket is. Továbbra is  fenntartom véleményemet, hogy még meg se kapták a családok a  kedvezményt, az adóhatóság már vissza is venné. Az adóhatóság abból  indul ki, hogy a hatalom pótolja a tudást. Én pedig abból, hogy a  tudás hatalom. Éppen ezért a vita elsősorban nem szakmai jellegű!"

Angyal József  adószakértői szakdolgozatát az APEH téves jogértelmezéseinek elemzéséből írta: a minimálbér adómentessé tételekor a téves APEH jogértelmezés, a személyi jövedelemadó nyomtatvány kitöltő szoftver jogszabály ellenessége, vagyonosodási vizsgálatoknál az APEH téves jogértelmezésének bizonyítása)

Befejezésül álljon itt a honlapjáról két idézet:

Önmagáért szeretem a matematikát, s szeretem mindmáig, mert nem tűri a képmutatást és a homályt, azt a két dolgot, melyektől a legjobban borzadok.     (Stendhal)

Veszélyes dolog, ha az embernek igaza van valamiben, amiben a hivatalos szervek tévednek(Voltaire)