Az Alkotmánybírósághoz (AB) fordul a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla a K&H Bank Zrt. magyar állam ellen indított devizahiteles perében, amelyet egyben az Ab határozatáig felfüggeszt – jelentette be az ügyben eljáró bíró a tárgyaláson. A végzés indoklásában a bíró kifejtette: azért fordul az Ab-hoz, mert álláspontja szerint az első devizahiteles törvény (2014. évi XXXVIII. törvény) több paragrafusa alaptörvénybe ütközik, sérti például a jogállamiság elvét, a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos alapjogot, valamint veszélyezteti a jogbiztonság elvét. Az ítélőtábla indoklása szerint a jogalkotó az eljárási határidők szabályozásával kizárta a bizonyítási eszközök lehetőségét az eljárásból, leszűkítette a bíróság mérlegelési lehetőségeit.

A bíró rámutatott: az eljárásjogi feltételek biztosításának elmulasztása miatt a jogalkotás olyan közvetlen befolyást gyakorolt a magánjogi jogviszony elbírálására, ami összeegyeztethetetlen a bírói függetlenség alkotmányos elvével. A félnek a polgári perben biztosított rendelkezési jogának korlátozása sérti a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos alapjogot is – tette hozzá a bíró. Súlyosan sérti a jogállamiságból fakadó jogbiztonság alkotmányos elvét, hogy a törvényi szabályozás hiányossága miatt kétséges a bíróság érdemi döntésének személyi és tárgyi hatálya – szerepel az indoklásban.

Sérti a hatalommegosztás alkotmányos elvét az állam szerepvállalása a polgári jogviszonyban az igazságszolgáltatás feladatát végző bíróságok előtti eljárásban, hiszen az állam más jogalanyokkal szemben kizárólag szervezetei útján létesít jogviszonyt – mondta a bíró. Az állam absztrakt jogalany, amely minden esetben meghatározott közhatalmi feladatkörében, meghatározott szervezetek útján, alkotmányos keretek között léphet közjogi vagy magánjogi jogviszonyba – emelte ki.

A felperes pénzintézet olyan alperessel szemben kívánja megvédeni jogát, mondta a bíró, amely a kölcsönszerződésben foglalt szolgáltatások teljesítésére és követelésére nem jogosított és nem köteles, nem tekinthető polgári jogalanynak. A törvényből nem derül ki, hogy a jogalkotó mely személyek csoportjainak jogait kívánja alakítani, hogy az ítélet hatálya mely személyekre, a személyek mely csoportjára terjed ki, ami veszélyezteti a jogbiztonságot – fejtette ki a bíró.

A jogbiztonság követelményével szemben alapvető elvárás, hogy a döntés végleges hatályához, jogerejéhez semmilyen kétség ne fűződjön – jegyezte meg

A Fővárosi Ítélőtábla a Sberbank devizahiteles-keresetét viszont másodfokon is elutasította, és a perköltség megfizetésére kötelezte a pénzintézetet.

A bíróság szerint a bank általános szerződési feltételei nem voltak tisztességesek, a fogyasztó nem láthatta előre, hogy a későbbi egyoldalú módosítások milyen kötelezettséget rónak majd rá. A bíróság úgy ítélte, arra sincs ok, hogy az Európai Bírósághoz forduljanak az ügyben.

November 4-én lesz ítélethirdetés az UniCredit Bank Hungary Zrt. devizahiteles perében.

Az első fokú döntés ellen, amely szerint a bank általános szerződéses feltételei (ászf) nem feleltek meg az átláthatóság feltételének és ezért tisztességtelenek, mind a felperes pénzintézet, mind az alperes magyar állam fellebbezett.    

A bank jogi képviselője fellebbezését fenntartotta és szóban kiegészítette azzal, hogy az időközben hatályba lépett a devizahiteles törvényt módosító 2014. évi XL. törvény, ami szerint a hitelkártya valamint folyószámla szerződésekre vonatkozó ászf-ek nem tartoznak a törvény hatály alá. Így a keresettel érintett egyes kikötések vonatkozásában a per megszüntetésének van helye - mondta.    

Az alperes magyar állam jogi képviselője szerint az új törvény hatálya a folyamatban lévő ügyekre nem terjed ki.