Az LMP megküldte az ellenzéki pártoknak azt a beadványt, mely az Alkotmánybíróságon támadná meg azt a törvénymódosítást, amely végképp titkosítaná az adókedvezmény formájában osztogatott állami pénzeket. A bíróság ugyanis egy LMP által indított perben néhány hete kimondta, hogy az adókedvezmény is közpénznek számít, így azok összegeit is kötelező kiadnia a kormánynak.     

A Fidesz ezt követően olyan törvénymódosítást fogadott el, ami a jogi környezetet megváltoztatva tenné végképp titkosíthatóvá az adókedvezmény formájában osztogatott pénzeket: az LMP szerint azonban ez – mint ahogy a bíróság is kimondta – közpénz, így csak alaptörvény-ellenes módon lehet titkosítani. A párt ezért beadvánnyal fordul az Alkotmánybírósághoz, és várja az ellenzéki pártok támogatását az elegendő aláírás összegyűjtéséhez.

Az LMP korábban azért fordult a bírósághoz, mert a kormány nem volt hajlandó kiadni, hogy az egyes stratégiai partnerek pontosan mekkora adókedvezményeket kapnak: mindez azért fontos információ, mert a stratégiai partnerek már ma is ötször-hatszor több pénzt kapnak munkahelyteremtésre, mint a hazai kkv-k, és ez az arány az adókedvezmények ismeretében vélhetően tovább romlana.

A bíróság az LMP-nek adott igazat, és kimondta, hogy az államkasszába be nem folyt adókedvezmények is közpénznek számítanak. A bíróság azóta végrehajtóval és feljelentés útján is próbált érvényt szerezni a döntésnek, de az NGM továbbra sem hajlandó az adatok kiadására.

A döntés értelmében ugyanakkor mostantól a TAO pénzeket sem lehet eltitkolni. A Fidesz a bírósági döntést követően régi szokásának megfelelően a törvény megváltoztatásával próbálta folytatni a titkolózást, de az LMP szerint ezt csak alaptörvény-ellenesen teheti meg, a párt ezért az Alkotmánybírósághoz fordul.

Szél Bernadett, társelnök - OS