A társasházak problémája sokban hasonlítható az ország problémáihoz. A közös képviselők kihasználva a törvény hiányosságait és a joghézagokat, kiskirályokká válhatnak és ha nincsenek megfelelően szoros ellenőrzés alatt, vagy formális, netán korrupt a számvizsgáló bizottság, akkor a társasház elindul egy olyan lejtőn, mely néhány évtized alatt gazdasági összeomláshoz is vezethet.

A történet első részét ITT, második részét ITT olvashatják.

Sorozatunk harmadik részében eljutunk napjainkig. Történetünk szereplője Budapest egyik legnagyobb és legkeresettebb újépítésű társasháza ma már évi negyedmilliárdos költségvetéssel működik. 2008-ban fél évig tulajdonosokból álló Intéző Bizottság látta el a közös képviseleti tevékenységet, mely nem vitásan tulajdonosi szemszögből, tulajdonosi érdekek mentén átlátható gazdálkodást biztosított. Ez a fajta működés azonban sokak érdekét sértette így visszaállt a külsős cég megbízása és több mint öt éve ugyanaz a cég látja el a közös képviseleti tevékenységet. A többnyire 3-5 tagú számvizsgáló bizottság elnöke és egyik tagja is öt éve ugyanaz.

A társasházban sok a külföldi, még több a bérlő, de a legnagyobb, az évek óta tartó zúgolódás, melyre ugyanúgy mint az ország problémáira, itt sem találtak megoldást. Ebben a házban az évi másfélmillióval dotált számvizsgáló bizottsági tagok kedvelt szórakozása, hogy más nevével visszaélve gyalázkodó, lejárató álleveleket küldenek a tulajdonosoknak a nekik nem tetsző tulajdonosok rovására.

Hiába az Alapító Okirat mely lehetővé tenné a tulajdonosoknak a társasház gazdálkodásába a betekintést, mert a közös képviselő nem teszi ezt lehetővé.

Azokat a tulajdonosokat,  - akik fel akarják tárni a problémák gyökerét és ezáltal szembehelyezkednek a társasház vezetőivel - kikezdik, kiközösítik, feljelentik, eljárásokat indítanak, melyeket sorra elvesztenek. Ezeknek költségeit azonban a társasház tulajdonosai fizetik meg.

Egy évvel ezelőtti - Fiam, ha nem találsz elvittek a rendőrök – írásunkban olvashatták hogy melyek azok a meglepő hasonlatosságok, melyek e hatalmas társasház és Magyarország helyzetét tükrözik.

A rendőrség azóta se válaszolt szerkesztőségünknek és határozatai azt az üzenetet hordozzák, hogy se pénze se ideje társasházi ügyekbe bonyolódni.

Egy biztos: Komoly megpróbáltatásokra és jogi procedúrákra számíthat az a körültekintő, gondos ingatlantulajdonos, aki tenni próbál azért, hogy társasházának gazdálkodása áttekinthető legyen vagy a tisztségviselők között ne legyen olyan személy, akit büntetőügyekben többször is elmarasztaltak.

Nem lehet kérdéses, hogy a meghurcolt tulajdonosokat végül felmentik a ház vezetőinek feljelentéseiben indult büntetőügyekben, de ez csak a XIII. kerületi rendőrség munkáját minősíti, ahol nemhogy az írásszakértő nincs a helyzet magaslatán, de a nyomozói és ügyészi munka is rendkívül alacsony színvonalon van. Legalábbis azokban az ügyekben, amelyeket ismerünk.

Hasznos tanács:

Nem győzzük hangsúlyozni, hogy a "A ház bibliája a Szervezeti Működési Szabályzat!" (SZMSZ)

Az SZMSZ-t a tulajdonosoknak kell összeállítani, hogy a lakók igénye és érdeke egyaránt érvényesülhessen. Természetesen az összeállítást egy jogásznak kell olyan formába önteni, amely alkalmas a szavazásra, majd elfogadást követően a Földhivatalhoz való benyújtásra. A legjobb, ha a tulajdonosok között, vagy ismeretségi körükben akad olyan jogász, aki ezt - akár megbízási szerződéssel -  elvállalja, mert ha a közös képviselő hoz ügyvédet, az a legtöbb esetben garancia arra, hogy az SZMSZ a tulajdonosi érdekek helyett a szolgáltatói/közös képviseleti érdekekeket fogja  előtérbe helyezni.