Miniszteri rendelet helyett törvényi szinten, világos tartalommal kell rögzíteni a gyógyszertárak ügyeleti, készenléti kötelezettségét, és azokat a szempontokat, amelyeket a kötelezésre felhatalmazott szervnek figyelembe kell vennie – emelte ki jelentésében az alapvető jogok biztosa. Székely László ombudsman a szaktárcától az ügyeleti és a készenléti szolgálat ellentételezése szabályozásának teljes körű felülvizsgálatát kérte.

Egy panaszos gyógyszerész azt a miniszteri rendeletet kifogásolta, amely alapján az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat anyagi kompenzáció nélkül ügyeleti, készenléti szolgálatra kötelezheti a gyógyszertárak működtetőit. Az alapjogi biztos vizsgálatot rendelt el, mert a panasz felvetette annak gyanúját, hogy a szabályozás miatt csorbulhat a jogbiztonság követelménye, illetve a vállalkozás szabadsága.

Az ombudsman jelentésében két körülmény együttállására emlékeztetett: a gyógyszerészi munka magas szintű szaktudást igénylő, az orvosihoz közel álló élethivatás, a gyógyszertár működtetése pedig – azok privatizációja óta – nyereségorientált gazdasági vállalkozás is. A gyógyszertárat működtető gyógyszerészt ennek értelmében megilleti a vállalkozás szabadsága, az államnak azonban azt is biztosítania kell, hogy érvényesüljön a polgárai testi és lelki egészséghez való joga is.

A gyógyszerellátás az egészséghez való jog egyik fontos tartalmi eleme, így a gyógyszerekhez való hozzáférés biztosítása továbbra is egyértelműen az állam felelősségi körébe tartozik.

A jelentés szerint mindezekből az is következik, hogy a testi és lelki egészséghez való jog sérelmét okozná, ha gyógyszert csak a hagyományos nyitvatartási időben lehetne vásárolni. A gyógyszerellátás biztosítása ezért alkotmányosan indokolja azt, hogy ügyeleti, illetve készenléti szolgálatra kötelezzék a gyógyszertárakat működtetőket.

A kötelezés azonban egyben a vállalkozás szabadságának korlátozását is jelenti, ilyen korlátozást pedig rendelet nem, kizárólag csak törvény rendelhet el – hangsúlyozta az ombudsman. Rendeleti szinten a törvényben meghatározott korlátozás technikai részletszabályai határozhatók meg.

Az ombudsman jelentésében arra jutott, hogy az ügyeleti, illetve készenléti gyógyszerellátási kötelezettség jelenlegi rendeleti szabályozása nem egyértelmű és nem felel meg a törvényi szint követelményének. A törvényi alapot és annak fogalomhasználatát érintő garanciális hiányosságok sértik a jogállamiság elvét. A biztos szerint ugyancsak aggályos, hogy mindezek mellett az egészségügyért felelős miniszter túlságosan tágan értelmezte felhatalmazást, így túlterjeszkedett azon.

A jelentés rögzíti, hogy a nyitva tartásra kijelölés szempontrendszere egyoldalú, nem ad módot az ügyeletet ellátó patikák eltérő teherbíró képességének, egyéb érdekeinek figyelembe vételére, a szabályozás jelenleg az illetékes tiszti főgyógyszerész mérlegelésén múlik, ami területenként eltérő gyakorlat kialakulásához vezet.

A biztos külön is kitért arra, hogy a kijelölt gyógyszertárak az ügyeleti szolgálatot ingyenesen kötelesek ellátni, ami felveti a korlátozás arányosságának kérdését. A biztos utalt arra, hogy a kompenzáció konkrét módjának és mértékének meghatározása a jogalkotó szakpolitikai mérlegelésének körébe tartozik. Alkotmányossági szempontból az a kérdés, hogy a kompenzáció alkalmas-e arra, hogy átlagos ellentételezésül szolgáljon a feladat ellátásáért.

A vizsgálat ennek kapcsán feltárta, hogy a jelenlegi ellentételezési megoldást az esetlegesség és az átláthatatlanság jellemzi. Az ombudsman szerint világosnak kellene lennie, hogy mely díjak, kedvezmények szolgálják célzottan az ügyeleti, készenléti szolgálat kompenzációját.

A biztos az emberi erőforrások miniszterét kérte, hogy a Magyar Gyógyszerészi Kamarával együttműködve mielőbb vizsgálja felül a miniszteri rendelet aggályos rendelkezéseit.

MTI

Fotó: Vajda József