VÍGSZÍNHÁZ
A Vígszínház 1896-ban mikor a színház egy év alatt felépült, mögötte még mocsaras rész volt, azonban gyorsan köréépült a polgárság új központja, a Lipótváros. A városi környezetben a szembetűnő volt az épület újszerűsége és a tagolt kialakítások. :Az impozáns méretek, és a sok díszítés rendkívül ünnepélyessé tették a színházat, amely kiemelkedett az egyszerűbb lakóházas környezetből.
A társadalmi hierarchia a színházépületen belüli kialakításban is tökéletesen kifejeződött.
A II. világháborúutolsó napjaiban érte bombatalálat, mely után újraépítették és Magyar Néphadsereg Színháza néven nyitották meg 1951-ben, és az eredeti nevét csak 1961-ben kaphatta vissza.. 1994-ben ismét felújították, amikor a réztető az „Év Tetője” pályázaton különdíjban részesült.
Szent István park
1928-ban rendelte el (Fővárosi Közmunkák Tanácsa) a volt parkettagyár helyén a Szent István Park létesítését. A Hollán Ernő utca és a Csanády utca Duna felőli vége közötti 1935- ben parkosított parknak először Újlipótvárosi Park volt a neve
A park közepén szökőkút található és a környező házak falán és benn a parkban több emlékmű s szobor található, köztük Raul Wallenbergé is. Pingpongasztalok, padok, játszótér és sportpálya szolgálja a szabadidő kellemes eltöltését.
A Pozsonyi út és a park sarkán áll az 1937-ben megnyitott közkedvelt Dunapark-kávézó.
Cézár ház
2002 tavaszán adták a Hegedűs Gyula, Tutaj utca, Visegrádi utca, Bessenyei utca négyszögében épült társasházat a Cézár Házat. Ez volt az Autóker Holding Rt első lakóingatlan-beruházás 5 milliárd forint értékben.
Különlegességét a Budapesti Elektromos Művek egykori Csáky utcai áramfejlesztő épületéből (1922-ben bontották le) megmaradt védett klasszicista kapu és timpanon adja, melyet a Hegedűs Gyula utcai homlokzatába építettek be.
Lehel téri vásárcsarnok
Angyalföld Váci út 9-15
Az 1800-as évek végén a Váci úti temető felszámolásával jött létre a Lehel piac. okból, de sétálni is szívesen elzarándokoltak az emberek. A Ferdinánd, Lehel, majd Élmunkás téri piacként emlegetett vásártér több mint egy évszázados fennállása alatt sok gondot és fejtörést okozott a város vezetőinek. (közegészségügyi hiányosságok, fekete kereskedelem )A Főváros vezetése 1930-ban döntötte el, hogy a lakott területek megnövekedéséhez alkalmazkodva új kerületet hoz létre Angyalföldön.
1980-as években a Fővárosi Tanács a piac üzemeltetőjével való egyeztetés nélkül a Váci út mentén üzletsort épített. A környéken lakók hosszas pereskedés útján elérték, hogy a Kassák Lajos utca folytatásaként raktársor épüljön és így a Bulcsú utcában csökkenjen a mindennapos rakodással járó zsúfoltság és zaj. 1995-ben a 13. kerületi Önkormányzat körbekerítette piacot, és kéthetes karbantartással megtisztította és fertőtlenítette a területet. 2001-ben véglegesen rendeződött a piac felújítása és végre megnyitotta kapuit a Lehel Csarnok, ahol földhivatal és posta is működik.
Lóvasút végállomás
Angyalföld Váci út 201 (Árva u.-Városkapu)
1863-ban róf Károlyi Sándor javasolta a lóvasút kiépítését, és szintén ő alapította meg a Pesti Közúti Vaspálya Társaságot. Az első lóvasúti kocsik 1866. július 30-án indultak el, másnaptól már menetrend szerint közlekedtek a járművek a Kálvin (akkor még Széna) tér, és Újpest Városkapu (akkor még sehol nem volt a vasúti híd) között. Érdekesség, hogy a lóvasúti állomásépület ("Bagolyvár" vagy "Vadászkastély" néven emlegeti a köznyelv) a mai napig megvan gyönyörűen felújított állapotban.
Margitsziget
Különleges szinte egyedülálló, hogy egy 2,5 kilométer hosszú - beépítetlen sziget legyen egy főváros közepén, mely elsősorban nyáron, Budapest egyik legfontosabb kulturális és sportközpontja.
Az Aquincum egyik katonai parancsnoka itt építette fel nyári palotáját, és korabeli feljegyzésekből azt is tudjuk, hogy 800 évvel ezelőtt az esztergomi érsek kastélya is itt állt . Urak szigete, Nyulak szigete, Palatinus sziget, Leány sziget elnevezéseket követően a szigeti kolostorban meghalt Margitról nyerte el mai nevét.
Arany János éveken át nyaralt itt családjával, és a szigeti tölgyfák alatt írta öregkori verseinek legszebb darabjait.
Itt található Budapest egyik legnagyobb strandja a közkedvelt hullámfürdős Palatinus strandfürdőt találjuk, amelyet 1921-ben építettek. Több szabadtéri színpadot is felállítottak a szigeten, de legjelentősebb a Víztorony melletti nagy szabadtéri színpad, amelyen minden nyáron Budapest legjelentősebb operai és színházi előadásait tartják.
Margitszigeti Centenáriumi Emlékmű
Centenáriumi emlékmű Pest-Buda egyesítésére
A Margit-híd felőli bejáratnál a nagy szökőkút előtt található Budapest egyesítésének 100-ik évfordulójára elkészített szobor. 1872-ben hoztak törvényt a három város, Pest, Buda és Óbuda egyesítéséről , amelyek 1873. január 1-től Budapest néven éltek tovább. 1873. november 17-én kezdte meg működését a főváros új közigazgatása. A 10 méter magas szobrot Kiss István készítette.
Margitszigeti Premontrei kolostor rom és műemlék
A Nyulak szigetén állt a 1225 előtti királyi alapítású premontrei kápolna, mely a Margitsziget gazdag középkori szerzetesi emlékeit őrzi. A templom mellett a XV. században kápolna is állt. 1526-ban hagyták el a törökök és ezután az épület rommá vált. Lux Kálmán tárta fel a maradványait és az ő tervei szerint épült fel a középkori építészeti megoldásokat másoló ma is álló kis kápolna.
Margitszigeti víztorony
1911-ben készítették ezt a szecessziós stílusban készült ipari műemléket, mely a Margitszigetről magasan kiemelkedik. A nevezetes 57 méter magas víztorony már évtizedek A torony Zielenszky Szilárd műszaki és ifj. Ray Rezső művészi tervei szerint épült.
Bodor-kút (Margitszigeti zenélő kút)
Bodor Péter székely ezermesterről kapta nevét a Margitsziget északi részén álló1820-ban készített Bodor-kút. A kutat zenélő kútnak is hívják, mivel minden órában dallamokat játszik.
Dagály fürdő
Budapest, Népfürdő u. 36.
1948-ban épült, majd1956-ban bővült egy 50 m-es uszodával. A vizet t akkor még egy 1944-ben fúrt kút biztosította, a Duna medre alatt lelt, és a Duna vizébe elfolyó termálvízből 1970-től a Széchenyi Gyógyfürdő vizének idevezetésével a Dagály is a gyógyfürdők sorába lépett.
1983-ban nyitották meg a 25 m-es vízszűrő-forgató rendszerű, sátortetős uszodát.
2000-ben átépítették a két nagy méretű termál ülőmedencét négy modern vízszűrő-forgató berendezéssel ellátott medencévé, melyek azóta gyermek-, termál ülő-, élmény és oktatómedencékként üzemelnek. Az élménymedence számos szolgáltatást - pl. sodrófolyosó, pezsgőágy, nyakzuhanyok, buzgárok, tocsogós napozók - nyújt a fürdeni vágyóknak.
2002 nyarán megújult a gombamedence és a vese alakú medence, amelyet a tengerpart zúgását utánzó egyedi koncentrikus hullámokat keltő hullámgéppel láttak le.
Jelenleg 10 különböző formájú és hőmérsékletű medence található a komplett gyógy-szolgáltatásokat is nyújtó gyönyörű környezetben lévő Dagály fürdő.
Margitszigeti domonkos templom
IV. Béla a tatárjárás alatt tett fogadalmat arra, hogy születendő gyermekét az egyháznak ajánlja fel, ha sikerül túlélniük a pusztulást. Így került Margit először a veszprémi kolostorba, majd emiatt építette fel a király a szigeten a domonkosok apácakolostorát.
A királylány 1252-ben 12 apácával együtt telepedett meg az új kolostorban. A Boldogasszony zárda a középkorban a sziget legfontosabb egyházi intézménye volt, és egyben az ország leggazdagabb és legjelentősebb apácakolostora. A területén kialakított romkert az egyik legjelentősebb középkori szerzetesi emlékcsoport a főváros területén.
A Főkert Tervezési Stúdió Kft. által megálmodott, és a Főkert Nonprofit Zrt. kivitelezésében elkészült nyugati udvar és környezetének felújításával a nagyközönség által jelenleg ismert domonkos kolostor teljes területe megújulva várhatja a látogatókat.A szépen helyreállított kápolna mellett Janus Pannonius szobra áll.
Margitszigeti szökőkút
A Margitszigeti Szökőkút Magyarország legnagyobb szökőkútja. A teljes vízgépészeti és vezérléstechnikai rendszert és a 60 perces zenei műsor koreográfiáját és programozását a Technoconsult Kft. tervezte és építette ki 2002-ben. A szökőkút átmérője 36m, a középső vízsugár több, mint 25 m magasságba lő fel, a szivattyúk kapacitása 1,600 m3/h.
Margitszigeti ferences templom
A 13. században épült, amit a 14. században átépítettek és bővítettek Ekkor készült el a hajó északi részéhez csatlakozó torony, ami a kolostor egyetlen megmaradt részlete. A 20. század elején szálloda lett a nyaralóból, itt élt éveken keresztül többek között Kúdy Gyula és Bródy Sándor, majd a két világháború között a Polo-bár működött itt. A második világháború harcai során súlyosan megrongálódott. Romtalanítását 1946-ban végezték el, ami azt jelentette, hogy falainak nagy részét egyszerűen elbontották. Az 1956-57-es ásatás óta a területet nem kutatták, bár ez a főváros területének egyetlen olyan középkori ferences kolostora, amelynek teljes területe régészetileg föltárható és bemutatható lenne.
Margitszigeti Szent Mihály Kápolna
A rendalapító Szent Norbert életében (1081-1134) telepedtek le a Margitszigetre a Szent Mihály premontrei prépostság szerzetesei.. Évszázadok pusztításai alatt a templom és a kolostor alapfalainak egy része a föld alá került, de a templom délkeleti falának egy része egy ablakkal, eredeti, természetes alakban maradt fenn.
1914 őszén a domonkos apácák kolostorának közelében egy szélvihar évszázados diófát csavart ki tövestől a helyéből. Ez a természeti esemény indította el a margitszigeti ásatásokat A kidőlt fa felmeredő gyökerei egy harangot fontak át. és az ásatások sorén sikerült feltárni a templom és a hozzá csatlakozó épület alapfalait. Az ásatásokat követően a templom rekonstrukciója következett Lux Kálmán építőművész tervei alapján, Báthory és Klenovits építészmérnökök közreműködésével, Fodor Sándor vezetésével és ellenőrzésével,
A templom körül több, iszappal betemetett emberi csontvázra leltek, valószínűleg a tatárjárás körül elesett magyar vitézek maradványaira, a belső térben pedig egy nagyobb sírkőlap került elő, „Hic jacet Valentinus” - itt nyugszik Bálint - felirattal.
Angyalföldi Szent Mihály-templom
1131 Budapest, Babér u. 17/b
A Babér utcában az egykori Tripolisz helyén épült fel a 900nm-es római katolikus Angyalföldi Szent Mihály-templom. 1930-ban szentelték fel és 1940 elején épült meg a plébániaépület és a kultúrház is.
A 20. század második felében - helyrehozták a második világháborús károkat és nagyobb átalakításokra is sor került. A70-es években új liturgikus teret alakítottak ki. a templomban.
A 90-es évektőlkerült sorra a teljes felújítás, amikor megújultak az ólomablakok és a tornyok is.1995-ben megépült az urnatemető első szárnya és 2004-ben adták át a másodikat.
Kármelhegyi Boldogasszony Templom
1134 Budapest, Huba u. 12.
Angyalföld első temploma volt,1986-ban szentelték fel. A templom - kolostor – kápolna épületegyüttes a Huba utca
és a Rózsafa utca sarkán fekvő telken épült fel.
Budapesti-Angyalföldi Református Egyházközség temploma
1139 Budapest, Frangepán u. 43.
A templomot 1927-1933-ig építették. A gyülekezet háború előtti lélekszáma több mint 5000 fő volt. A német lőállás miatt a háborúban szétlőtték a tornyot. 1958-ban amikor az altalaj megroppant alatta, életveszélyessé vált a templom. Nagy áldozatok árán megmentették az épületet és 1990 után került sor a templom teljes felújítására.
ÁRPÁDHÁZI SZENT MARGIT TEMPLOM
Lehel tér
1919-ben a Lipótvárosi hívek azért hoztak létre egy Kápolnaegyesület hogy a katolikusokat istentiszteletre gyűjtsék össze, így alakult meg később a Lipótváros II. elnevezésű egyházközség.
1923-ban a csatornákból feltörő árvíz kétszer is elöntötte a pincekápolnát, sok kárt okozva.
1923-ban kezdték el a templom építésétés 1933. október 15-én szentelték fel. A belső tér díszítése még majdnem tíz évet vett igénybe. A második világháború idején több belövést is kapott az épület, de egyik sem volt végzetes és 1945 tavaszán már el is kezdődött a károk kijavítása, és a templom 1948-ra újra régi fényében pompázott.
Pozsonyi úti református templom
A templom bölcsője a Tutaj utcai imaházat,1926-ban avatták fel. A tervpályázatot 1935-ben hirdették meg és az ünnepélyes alapkőletételt1937-ben volt. 1940 adventjének második vasárnapján nyíltak meg a templom kapui. A háború súlyos károkat okozott melyeket 1976-ra tudtak csak kijavítani
Hegedűs Gyula utcai zsinagóga
1136 Budapest, Hegedűs Gyula utca 3.
A Lipótváros északi részein, a Körúton túli utcákban lakó új-lipótvárosi zsidó polgárokból alakult meg a Hegedűs Gyula utca 3. sz. alatti zsinagóga hívőserege. A Lipótvárosi Templomegyesület, a 20. század elején a Nagy Ignác utcában járt össze imádkozni, a Lipótvárosból átköltözött az Új-Lipótvárosba. Az imaszobát egy bérházban alakította ki Vajda Béla 1911-ben, majd ezt követően a hitközség megvásárolta az épületet és tizenöt év múlva 1927-re mai formájára átépítette. Ennek a zsinagógának a konzervatív jellege jobban vonzotta a vidékies zsidóságot, az egyszerűbb lipótvárosi zsidókat, mint a Dohány utcai előkelőbb zsinagóga. A Hegedűs Gyula utcai körzet ma Budapest legnagyobb, legnépesebb körzete, rendszeresen vannak vallás-kulturális rendezvények és ifjúsági csoport is működik.
Dózsa György úti ének-zeneszakos iskola
Angyalföld Dózsa György út 136
1909-ben kezdődött az építkezés, és a gyermekek 1911-ben már birtokba vehették az iskolát, melyben az Aréna úti Leány Népiskolából és a lehel úti Fiú Népiskolából állt. 1928-ban öt budapesti iskolából ez volt az egyik, ahol bevezették a nyolcosztályos elemi népoktatást. Az első világháborúban hadikórház volt az iskolában, a második világháborús károkat 2001-ben állították helyre. 1958-tól indult be az ének-zenei tagozat az intézményben és 1960-as évek elején megkezdődött a koedukációs oktatás, végül a két intézményt 1975-ben egyesítették. 1994-től az épület helyi védett értékeinek jegyzékére került a városkép és történelme folytán.
