Az OECD 2016. november 23-án, Brüsszelben bemutatta az Egészségügyi Körkép: Európa című kétévente megjelenő tanulmányát. A kiadvány a magyar lakosság egészségügyi állapotáról is beszámol.  Az elsősorban 2014-es adatokat tartalmazó tanulmány alapján Magyarországnak 1990 óta Romániát, Bulgáriát és Litvániát is sikerült megelőzni a várható élettartamban.

Az OECD tanulmánya beszámol arról, hogy a dohányzást és az alkoholfogyasztást tekintve a statisztikák javuló tendenciát mutatnak hazánkban. Mindez köszönhető azon számos intézkedésnek, amelyeket a kormány a nem dohányzók érdekében, illetve az alkoholfogyasztás visszaszorításáért tett.  Magyarországon 2012 óta 61 egészségfejlesztési iroda kezdte meg működését, amelyek közül 45 létesített betegklubot alkoholfüggők számára.

A vizsgálatok alapján elmondható, hogy a napi gyümölcsfogyasztásban a magyar felnőttek meghaladják az uniós átlagot, a heti sportolás tekintetében pedig ugyanannyit mozognak, mint a többi uniós tagállam lakossága.

Az OECD adatai is megerősítik a kormány számos intézkedésének helyességét, melyeket a gyermekek és tanulók egészségének érdekében tett – például a mindennapos testnevelés bevezetése, a népegészségügyi termékadó bevezetése és a menzareform –, hiszen az adatok alapján a gyermekkori elhízás aránya az uniós átlag alatt van.

Az OECD-tanulmány alapján Magyarországon az uniós átlagnál kevesebb orvosi vizsgálat marad el az egészségügyi ellátáshoz való nehéz hozzáférhetőség miatt. Ez annak a kormányzati törekvésnek köszönhető, melynek célja egy fenntartható, jól működő intézményrendszer kialakítása. Ennek érdekében a kormány 2009-hez képest 2016-ban már 50%-kal több pénzt biztosított az alapellátás támogatására.

A Svájci-Magyar Együttműködési Program Alapellátás-Fejlesztési Modellprogramjában véglegesítésre és bevezetésre kerültek a praxisközösségek tevékenységét szabályozó dokumentumok, melynek keretében a csoportos praktizálási lehetőségek száma is növekszik – ez az OECD szerint helyes lépés.

Az OECD tanulmánya bemutatja, hogy Magyarországon jóval az uniós átlag alatti mértékben fordulnak elő fertőző betegségek a kötelező védőoltások kiterjedt alkalmazásának köszönhetően. A csecsemőhalálozás jelentősen csökkent az elmúlt években, így közelítünk az uniós átlaghoz. A kisgyermekkori halálozásban az uniós átlagnál mozgunk. A gyerekkorban adandó kötelező oltások rendszerében a magyar gyerekek 99%-a vesz részt szemben a 96 százalékos uniós átlaggal.

A 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklusban további fejlesztési lehetőségekre lehet számítani, melyek szintén szerepet játszhatnak a csecsemőhalandóság visszaszorításában. A projektek várható összértéke mintegy 26 milliárd forint.

Mindent összevetve a tanulmány megerősíti, hogy hazánk javuló tendenciát mutat az egészségügyi statisztikákat tekintve, az adatok az uniós átlagnak is megfelelnek.

OS