Négy év alatt 50 százalékkal nőtt Magyarországon az egyházi iskolák száma. Nagyobb központi forrás, rájuk szabott uniós pályázatok. Az eredmény: sorvad a közoktatás rendszere, kiugrik az egyházi iskolafenntartók és az hatalmi elit elképzelés egyezőségének megerősödése. Az egyházi iskolák válogathatnak a diákok között.

Összeállítás – hírmazsola.

Például egy uniós pályázat szenteste előtt egy nappal került ki a kormány honlapjára. Ez kétmilliárd forint uniós forrást nyit meg. A pályázatot véleményezni december 31-ig, azaz az összes ünnepnapot beleértve, nyolc napig lehetett. Nyilván azért, mert a kiírót egyáltalán nem érdeklik az övétől eltérő vélemények, hiszen a pénzt is olyan egyházaknak szánják, amelyek oktatáspolitikai elképzelései egybeesnek a hataloméval. – írja a Nol.hu.

A cikkben a következő tényekre hívják fel a figyelmet: „A kormány még az állami iskolák kezelőjét, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot (Klik) is alulfinanszírozza, lényegében sorvasztja. A Klik 2015-ös költségvetését úgy tervezték meg, hogy még a pedagógusbérekre sem igen jut az év végére, nemhogy az oktatás minőségének fejlesztésére. (Tavaly is hasonló volt a helyzet: a Klik alulfinanszírozottsága miatt a költségvetési törvényt többször is módosítani kellett.) Ebben az évben a kormány átcsoportosít bizonyos feladatokat a Kliktől az Oktatási Hivatalhoz úgy, hogy pluszforrást nem biztosít hozzá. Mint ahogy a szintén az állam alá tartozó szakképzéshez sem. Ezzel a területtel sem bánik különbül a kormány, mint a többivel, amit államosított.

Az egyházak ugyanis sok esetben az óvodától az érettségiig viszik a gyerekeket, ezért ezekben az intézményekben kevésbé vannak kitéve annak, hogy 16 éves koruk után az utcára rakják őket, épp ellenkezőleg: gondosan fölépített, egymásra épülő programmal egyenes az útjuk a felsőoktatásba. Mi áll ezzel szemben az állami intézményeknél? A kormány szétdarabolta a közoktatás rendszerét. Az óvodák az önkormányzatoknál vannak. Az általános iskolákat és a gimnáziumokat beolvasztották a Klikbe, jogi önállóságuk, költségvetési gazdálkodásuk megszűnt. A szakképző intézmények? Hamarosan az NGM alá rendelve.

… csak olyan településen lehetett az egyháznak iskolát átadni, ahol több intézmény is működött, éppen azért, hogy a szülőknek mindenütt biztosítsák a világnézetileg pártatlan oktatás lehetőségét. A szabadon választható hittan nem vált az önkormányzati iskolák tanterveinek elemévé, és a hitoktató sem lett a tantestület része. – Ezt a kompromisszumot borította föl a második Orbán-kormány a kötelező erkölcstan/hittan bevezetésével.

A rendszerváltás után az egyházi oktatás nagyrészt nemcsak világnézetileg, hanem a képzés szerkezetében is eltért a közösségi iskolarendszertől. Sáska úgy fogalmaz, hogy az egyházi iskolák mára a mérvadó egyetemek felkészítő intézményeivé, az új társadalmi elit jelentős rekrutációs iskoláivá váltak. Még mutatóban is alig tartottak fenn szakképző intézményt. – Ha nem tévedek, ennek a jövő vezetőinek világnézetére nem lebecsülendő politikai hatása lesz.

… 2004-ben született az a jogszabály, amely valamelyest megnehezítette az önkormányzatoknak, hogy csak úgy megszabaduljanak iskolafenntartói feladataiktól. Annak az önkormányzatnak, amely átadta az iskoláját, még öt évig kiegészítő támogatást kellett fizetnie.

Ennek a törvénynek az eltörlése volt 2010-ben a második Orbán-kormány egyik első intézkedése. Az egyházi fenntartású intézmények szinte elképesztő mértékű bővülését ez okozza. A Semjén Zsolt és Szászfalvi László KDNP-s képviselők által benyújtott módosító indítvány megjelenése után Horn Dániel oktatásközgazdász arra figyelmeztetett a Magyar Narancsban, hogy ez a folyamat tovább erősítheti a Magyarországon már amúgy is nagyon durva iskolai szelekciót.

Az egyházi iskolák ugyanis válogathatnak a felvételinél, sőt a hátrányos helyzetűeket sem kell felvenniük – szemben az önkormányzati körzetes iskolákkal. Vagyis, ha egy önkormányzat átad egy iskolát az egyháznak, akkor nagyobb valószínűséggel járnak majd magasabb státuszú diákok oda, mint az átadás előtt. Ha egy önkormányzat eddig nem szerette volna, hogy az egyház elszipkázza a magasabb státuszúakat (de hitt abban, hogy fontos az egyház jelenléte a városban, vagy volt igény az egyházi oktatásra), akkor olyan közoktatási megállapodást kötött, amelyben megszabta, hogy az egyházi iskola sem válogathat. A módosítás után erre nem lesz lehetőség. Az átadott iskola, ha akar, szelektálni fog. 

…. Mélyen gyökeredzik a magyar társadalomban az a nézet, hogy az egyházi oktatás színvonalas, tisztességes. Pedig a hozzáadott pedagógiai értékek szerint nem tekinthető kiemelkedőnek.

Magyar Bálint úgy látja, hogy mindaz, ami 2010 óta történik, valójában azt a célt szolgálja, hogy a kormány az elit utánpótlását az egyházak segítségével tartósan ellenőrizze. – Másfelől – mutat rá –, a kormány kivonja az iskolákat a demokratikus kontroll alól. Az egyházak hierarchikus szervezetek, az állam nem szólhat bele, ki tanít ott és ki az igazgató. Csak az állami iskolákra tudnak hatni a választók azzal, hogy négy évenként, amikor szavaznak, az oktatáspolitika irányáról is döntenek.”

A Vs.hu a következőket írja, a figyelem központjába az iskolák államosítását, és annak hátrányait helyezi: „… a rendszerváltás óta közel 200 ezerrel kevesebben tanulnak a közoktatásban, miközben az egyházak akkor még csak ezreket, ma már negyedmillió diákot oktatnak.

… A magát megnevezni nem kívánó tanár a központosítás legnagyobb hátrányának a nehézkességet tartja. Az intézményeknek minden lépést engedélyeztetniük kell, ami a bonyolult hierarchia miatt nagyon sok időbe telik. A legkisebb kiadás is engedélyhez kötött, hosszas utánajárást igényel. A statisztikai adatbázisokat a gyakorlathoz nem igazodó tartalmakkal, elégtelen informatikai tudással alakították ki. Ehhez jönnek a hektikus határidők, nem ritka, hogy jelentős mennyiségű információt egyik napról a másikra kell szolgáltatni. Hibának tartja, hogy jelenleg minden iskolát ketten tartanak fenn: a Klik (közvetlenül a tankerület) szakmai, az önkormányzat pedig működési fenntartóként. Kettejük között általában nincs egyetértés abban, hogy mely kiadások kihez tartoznak. De a fenntartáshoz meghatározott összegeket is irreálisan kevésnek tartja.

Fokozza az átláthatatlanságot, hogy a Klik utasításait a különböző tankerületekben igen eltérően értelmezik. Az igazgatóhelyettes negatívumnak látja az önállóság elvesztését. Az iskolák központilag meghatározott tartalmakat, központilag meghatározott tankönyvekből, központilag meghatározott körzetekből érkező gyerekeknek tanítanak. Ez homlokegyenest szembemegy az előző évtizedek oktatáspolitikájával, így nehezíti az átmenetet.

A tankönyvek időben történő, pontos kiszállítása sem mindig igaz. Az új munkaidő megállapítása és a túlórák eltörlése csak mélyítette a gondokat. A várható változásokat előzetesen felmérve számos önkormányzat érezte úgy, hogy intézményének állami fenntartásba adása után lényegében gondnoki szerepet tölt majd be: miközben szinte teljesen elveszíti a beleszólását az iskola ügyeibe, az épületek működtetése továbbra is az ő költségvetését terheli.

Az egyházi fenntartók iránti kereslet növekedésének legfőbb oka így éppen az, hogy a helyhatóságok az épületek átadásával akár teljesen mentesülhetnek az iskolát érintő kiadások alól. És a központosítás elől való menekülés nem függ a párthovatartozástól. Az elmúlt két évben számos kormánypárti vezetésű település keresett egyházi fenntartót iskolája számára (például Szarvas, Kiskőrös, Soltvadkert vagy Szécsény). Az önkormányzatok motivációja olyannyira erős volt, hogy ahol az úgynevezett történelmi egyházak nem vállalták a fenntartói szerepet, illetve az azzal járó többletkiadásokat, más bevett egyházakat is megkerestek. Több helyütt így kerülhetett képbe például a Hit Gyülekezete is. 

… A Magyar Katolikus Egyház intézményei behálózzák az egész országot. Szinte minden térségben, és a közoktatás valamennyi területén szerepet vállalnak. .. Az iskolák fenntartását azért vállalja az MKE, hogy az adott intézményben katolikus szellemű oktató-nevelő tevékenységet végezzen, a világnézeti semlegesség így nem merülhet fel.

Hasonló adatokat közölt az MRE részéről Papp Kornél, az egyház Oktatásügyi Hivatalának vezetője is. A református közoktatási intézményhálózat nagyságrendileg tér el a katolikustól. Az elmúlt négy esztendőben 48 intézmény fenntartói jogát vette át az MRE, ami a református intézményrendszer 25 százalékos gyarapodását eredményezte. Az egyház vezetése kizárólag ott támogatja az intézményátvételt, ahol amúgy is tervben volt a köznevelési feladatellátásba történő bekapcsolódás. Amennyiben az önkormányzati megkeresésnek anyagi indíttatása volt, a felkérést elhárították.

… Egy névtelenséget kérő oktatási szakértő megerősítette a VS-nek: részben racionális okok, részben az állami irányítással szembeni előítéletek állnak az egyházi intézményfenntartók számának növekedése mögött. A helyi, személyes kapcsolatok miatt a települések többsége joggal várhatta, hogy ily módon, ha közvetetten is, de marad némi beleszólása abba, ami az intézményben történik. Számos önkormányzat tartott az államtól, illetve a túlzott központosítástól is, így a kisebbik rossznak tűnt az egyház. 

… Korábban ugyanis kimutatható volt, hogy az egyházi iskolákban társadalmi arányuknál jelentősen kevesebb halmozottan hátrányos helyzetű gyerek tanult, mint az állami/önkormányzati iskolákban. A szakértő szerint tehát az elmúlt időszak oktatáspolitikai változásai kedvező hatással vannak az egyházi oktatásra, de a változások nem mondhatóak egyértelműen sem igazságosnak, sem logikusnak vagy célszerűnek. Az egyházaknak is szükségük lenne a külső kontrollra, ami jót tesz a minőségnek, másrészt a jó finanszírozás csábít arra, hogy adott esetben szakmai feltételek hiányában is vállaljanak egy-egy feladatot.

Részben ellentmond az idézett szakértőnek az egyik fővárosi katolikus iskola igazgatója. Szerinte az a legnagyobb különbség, hogy míg esetükben lényegében semmi változás nem történt, az államivá tett iskolák szabadságuk jelentős részét elveszítették. Így nem az egyházi iskolák helyzete javult, hanem a korábbi önkormányzati intézmények helyzete romlott, a kettejük közötti különbség csökkent.”

Elgondolkodtató, az, hogy mi történik hazánkban, milyen történelmi jelentőségű folyamatok zajlanak, szinte „fű alatt”, amely folyamatokról a köznép nem tud, mert nem tudhat. Az állami iskolák ellehetetlenítésével és az egyházi iskolák túlfinanszírozásával teret nyernek az egyházi iskolák, az állami akarat így szinte egy kézben összpontosul. Hogy a gyermekeinket e folyamat következtében felkészítik-e ténylegesen az életre, csak sejthető, biztosan még nem tudható, hiszen e folyamat kezdetén vagyunk még. Egy dolog azonban biztos: egyetemi oktatásban való részvételre csak annak a gyermeknek lesz lehetősége, aki egyházi iskolából indul.

Az a gyermek pedig, aki a még megmaradt, alig pár számú állami oktatási intézményben maradt, meg kell küzdenie azzal, hogy az ún. „gyűjtőhelyen”, légyen is bármennyire okos, tehetséges és intelligens, küzdenie kell a minőségi oktatásból kiszelektált társaival, és tetteik következményeivel, küzdenie kell az iskola drogelosztó szerepével. Ha a gyermek szegény, és nem vallásos, lehet bármilyen jó fejű, okos gyermek, az állami iskolákban csak elkallódni fog tudni. Az állam ugyanis levette a kezét ezekről az iskolákról. … Mint egy "demokráciában" az illik. ….

Az állami iskolákban dolgozó pedagógusok szintén ugyanezekkel a problémákkal küzdenek, mint az általuk oktatott gyermekek, csakhogy nekik még a fizetésük is bizonytalanná vált az új rendszerben. Persze, kapnak fizetést. Töredékét annak, mint amit az egyházi iskolákban tanító kollégáik megkereshetnek. Ezzel együtt az új rendszer tehetetlenségre ítélte őket, mert míg az egyházi iskolák törvénnyel megtámogatva szelektálhatnak a diákok között, ők ezt nem tehetik meg. Rendben, ne is szelektáljanak, hiszen ez elítélendő, minden gyermek egyforma eséllyel kell, hogy részt vehessen a közoktatásban. Csakhogy ily módon, hogy a kezük meg van kötve, nem tehetnek semmit az ellen, hogy az állami iskolák drogelosztó szerepének térnyerését megakadályozzák. És hiába vezették be az iksolarendőrséget, hiszen előttük szívják a füvet a diákok a szünetekben. nem tesznek semmit, a rendőrségnek pedig nincs ehhez elegendő kapacitása.

A kormány most villám teszteket vezet be az iskolákban, hogy szűrje a droghasználatot. Ennek – előre jósolhatóan – az lesz a vége, hogy az állami iskolák maradékát, arra való hivatkozással, hogy rengeteg droghasználó diák tanul ott, be fogják záratni. Mivel az egyház a kellemetlen feladatokat nem fogja átvállalni (annyira azért nem könyörületes, mint a fenti összeállításból is kitűnik), ezek a gyermekek tömegesen kerülnek az utcára – pedagógusaikkal együtt.

Mindezt mindössze törvények módosítgatásaival sikerült elérni, és kialakítani egy teljes mértékben esélyegyenlőtlenségek növelésére formált rendszer bevezetésével.

„Aki szegény, az a legszegényebb.” …

Doody

Fotó: Áprily Lajos Általános Iskola