XIII. KERÜLETI HÍRHATÁR - Joggal való visszaélés a bíróságokon

XIII. KERÜLETI HÍRHATÁR
   
 2024.10.04.
 Péntek
Ma Ferenc napja van.
Holnap Aurél napja lesz.
   EUR árfolyam
   400,07 Ft
   CHF árfolyam
   426,01 Ft
   
   
   
   
   
   

 

MINDEN HÍR | AKTUÁLIS | SZÍNES | VÉLEMÉNY | RENDŐRSÉGI HÍREK | SPORT | KULTÚRA | TÖBB HÍRHATÁR | HELYBEN VAGYUNK!

    
2015. 04. 27. 13:53     


Joggal való visszaélés a bíróságokon
Törvény tiltja a joggal való visszaélést, ennek ellenére a bíróságokon, főként gyermek- és családjogi ügyekben az eljáró bírák igen gyakran élnek a jogi visszaélés lehetőségével. Lehetőség? Igen, az. Hiszen a tárgyalóteremben a bíró a király, az történik, amit ő akar, és kizárólag az nem történik meg, amit ő nem akar. Több írásom is szólt már arról, hogy amíg a bíróságokra nem vonatkozik az üvegzseb törvény, addig joggal jelenthető ki: Magyarországon a peres ügyek mindig a pénz javára dőlnek el.

Törvény tiltja a joggal való visszaélést, ennek ellenére a bíróságokon, főként gyermek- és családjogi ügyekben az eljáró bírák igen gyakran élnek a jogi visszaélés lehetőségével. Lehetőség? Igen, az. Hiszen a tárgyalóteremben a bíró a király, az történik, amit ő akar, és kizárólag az nem történik meg, amit ő nem akar. Több írásom is szólt már arról, hogy amíg a bíróságokra nem vonatkozik az üvegzseb törvény, addig joggal jelenthető ki: Magyarországon a peres ügyek mindig a pénz javára dőlnek el.


Nem állítom én, hogy a bírák megvesztegethetőek, de nagyon úgy tűnik. Más indokot ugyanis nem látok arra, hogy a tárgyalóteremben miért élhetnek vissza – szabadon – a joggal, és az egyetemen megszerzett jogi tudásukkal, miért nem képesek tisztességes eljárás levezénylésére, és hogyan lehetséges, hogy az előtte álló két peres fél közül minden esetben annak van igaza, aki befolyásosabb. Feltűnő jelenség, hogy az ombudsmant törvény kötelezi arra, hogy nem vizsgálódhat a bírósági/rendőrségi/ügyészségi eljárásokban. Véletlen volna mindez? Alig hiszem, hogy az ombudsmant véletlenül tiltanák le azokról az eljárásokról, amelyekben a legtöbb, és legnagyobb mértékű jogsértés történik, illetve a legnagyobb pénzmozgás valószínűsíthető. Tény: a legtisztességtelenebb eljárásokban, olyan eljárásokban, amelyek csak nagyon ritka esetben felelnek meg a jogbiztonság elvének, nem vonható be az ombudsman.

 

Összeszedtem a legfőbb jogsértéseket (Top 10), amelyeket család- és gyermekjogi eljárásokban az eljáró bírák elkövetnek:

 

1. Nem tartják be a Büsz. előírásait. Pl. Soron kívüli eljárás elvét figyelmen kívül hagyja, kifogásra fegyelmi eljárás nem indul az eljáró bíróval szemben. Vagy pl. a kézbesítési határidőt nem tartják be, a tárgyalás napjáig nem kézbesítik a feleknek azokat az iratokat, melyre a tárgyaláson reagálni kell. Vagy pl. Bizonyítási eljárás lefolytatása nélkül ítéletet hirdet, végzést hoz. Vagy pl. a fél iratbetekintési jogát végzés, illetve határozat, ily módon indoklás nélkül megvonja. Vagy pl. a fellebbezést fel sem terjeszti a törvényszékhez. Vagy pl. a bíróság elnöke a gyermekjogi ügyeknél előírt 3 havi ellenőrzési kötelezettségét nem teljesíti. Vagy pl. a kiírt tárgyalás napján értesíti a felet arról, hogy a tárgyalás elmarad. Vagy pl. eltűnnek az előterjesztett iratok a bíróság őrzéséből. Vagy pl. hamisítják a tárgyalások jegyzőkönyvét (persze ez utólag mindig a leíróra van fogva, akinek a bíró manipulációja az állásába is kerülhet akár).

 

2. Hivatalból semmit sem tesznek, így mindent, amit a törvény egyébként előír számukra, külön kereseti kérelemben kérni kell tőlük. Pl. elhelyezési, elhelyezés megváltoztatása ügyekben hivatalból nem vizsgálja a PAS (elidegenítési) szindróma, és a nevelésre való alkalmasság kérdését. Vagy pl. hivatalból nem figyelmezteti a gyermeket nevelő szülőt arra, hogy a különélő szülőnek a peres eljárás ideje alatt is létezik kapcsolattartási joga, illetve, a különélő szülőt nem figyelmezteti a tartás megfizetésének kötelezettségére sem a peres eljárás alatt. Vagy pl. ha tartásdíjon megy a vita, hivatalból nem rendeli el a gyámügyi fenntartásos betétkönyv megnyitását, mindaddig, míg el nem dönti, hogy a követelés jogos, illetve jogalap nélküli (pl. érdemtelenségi perek). Vagy pl. Ha az elhelyezésről dönt, nem rendeli el azonnal, sok esetben a nyilvánvaló tények, és a marasztalt szülő nyilatkozata ellenére sem az állami megelőlegezést a tartásdíjra. Vagy pl. hivatalból egyetlen egy esetben sem rendelkeznek sem a nagyszülők kapcsolattartási jogáról, sem pedig a szülői felügyeleti jog kérdéséről.

 

3. Külföldön élő, különélő szülő esetében nem rendelkezik a vonatkozó, és várhatóan előforduló jogesetekről. Pl. a kapcsolattartás helyéről, tekintettel arra, hogy egyre gyakoribbak a más államba történő gyermekrablások. A bíróság elnökének nincs arra hatásköre, hogy idegen államban eljárjon, illetve, hogy idegen állam felé intézkedéseket foganatosíthasson. A gyermekeket ezáltal Magyarországról minden további nélkül el lehet rabolni, és fogva tartani, mert egy esetben nem kérdezik meg, amikor az eljárásról döntenek, hogy hol akarja gyermek a különélő szülővel a kapcsolatot tartani, melyik állam területén érzi magát jobban biztonságban.

 

4. Szakértő bevonása a legritkább esetben történik meg, a szakértőktől viszont nem kérnek klinikai gyakorlatot. Szakértő bárkiből lehet, akinek a neve előtt „Dr.” rövidítés szerepel. Mindössze egy jelentkezési lapot kell kitöltenie arra vonatkozóan, hogy ő igazságügyi orvosszakértővé szeretne válni. és máris kezében a lehetőség. A legtöbb szakértő számítógépes programok alapján, nem pedig tapasztalatból dolgozik, de az is előfordul, hogy gyermeket csak fénykép alapján látott egész életében, ily módon úgy szakérti meg a gyermek viselkedését, hogy fogalma nincs a viselkedési jellemzőkről, pl. abúzus esetén. Vagy a másik vonal: tartásdíj megfizetésekor nem rendel az eljárásba a bíró könyvszakértőt, konkrét összegek kimutatása nélkül dönt pl. olyan kérdésben, hogy a különélő szülőnek létezik-e még egyáltalán tartás fizetési kötelezettsége (pl. nagykorúvá válás, és/vagy fizetési késedelem esetén).

 

5. Az eljáró bíró sértegeti a peres felek egyikét, nem engedi jogaival élni. Mire gondolok? Pl. kizárólag az egyik peres fél az oka a történteknek, ugyanennek a félnek nem engedi sem a bizonyítást, sem az iratbetekintési jogot, sem pedig a beadványainak, indítványainak, kifogásainak a benyújtását, és így hoz döntést olyan ügyben, mely bizonyítva nincs. Ugyanezt a felet inti meg rosszhiszemű pervitelért, akkor is, ha ez a fél bizonyítja, hogy a bíró által favorizált fél úgy hazudik, mint a vízfolyás, ezzel együtt hamisított közokiratokat terjeszt a bíróság elé. Ezért még csak ejnye-bejnyében sem részesül a bíró részéről, hiszen a csaló, hazug fél, ha megfizeti, egy esetben sem követ el rosszhiszemű pervitelt. Ha már ezért meg kell inteni valakit, hát intsük meg a csóró peres felet.

 

6. Gyermekjogi ügyekben a gyermek jogait és érdekeit nem képviseli senki. Nagyon ritkán fordul elő, hogy egyik, vagy másik peres félnek eszébe jut kardoskodni a gyermek jogaiért, ezt viszont egy esetben sem a bíró tartja szem előtt, ezzel együtt nem is hajlandó tudomásul venni, hogy ilyenje egyáltalán létezik egy gyermeknek. Gyermekjogi képviselőt sosem vonnak be – sem hivatalból, sem a peres fél kérésére – a peres eljárásba. Kivéve, ha hatósági gondozásba emelt gyermekről van szó, hiszen a gyermekjogi képviselők munkáját előíró törvény úgy szól: kizárólag őket képviselheti (abban sem sok köszönet van), mert ha a gyermek szülővel él, az ő jogait képviselje a szülő. Ha tudja, ha nem. Ha van pénze külön gyermekjogi ügyvédet megfizetni, ha nincs. Ha talál egyáltalán gyermekjogra szakosodott ügyvédet. abban ugyanis nincs pénz, így ezt a szakot nem a top szakok között tartják nyilván a jogi egyetemeken. Így fordulhat elő, hogy bármilyen más szakon végzett ügyvéd belekontárkodhat család- és gyermekjogi ügyekbe, képviselőként. Hiszen törvény ezt nem tiltja, ily módon engedi. Így fordulhat elő pénzügyi jogi, öröklésjogi, stb. ügyvéd családjogi ügyekben, képviselőként. Pedig ez így teljesen olyan, mintha urulógussal végeztetném el a szívkatéterezésemet. Hiszen orvos ez is, meg az is. Ügyvéd ez is, meg az is. … Nem is értem, ezen mit akadok fel, amikor maguknak a bíráknak sincs gyermek- és családjogra szakosító diplomája, mégis tökre illetékesnek tartja magát arra, hogy ezekben az ügyekben eljárjon. ….

 

7. Gyermek veszélyeztetése, illetve súlyos elhanyagolása, netán elhagyása eljárásban még egy esetben sem észlelete a polgárjogi bíró az illetékességének hiányát, annak ellenére sem, hogy ezek a cselekményeket nem a polgári-, hanem a büntető törvénykönyv tárgyalja. Ily módon kizárólag Magyarországon fordulhat elő az, hogy egy Büntető Törvénykönyvben szabályozott cselekményt-, és cselekménysorozatot polgári bíróság tárgyalja – persze kizárólag csak akkor, ha gyermekek a bűncselekmény sértettjei. Abban az esetben ugyanis, ha felnőttek sérelmére követnek el bűncselekményeket, akkor azokat büntető bíróság tárgyalja. Egyáltalán nem érthető, hogy a bíróságok megítélésében miért nincs első helyen a gyermekáldozat? Miért elsőbbrendű a felnőtt áldozat? Hiszen nincs arra vonatkozó jogszabályi előírás, hogy miért jogosult a gyermek sérelmére elkövetett bűncselekményekről, és azok következményeiről polgári bíróság dönteni akkor, amikor mindez büntető bíróság hatáskörébe tartozik a vonatkozó és hatályos jogszabályok szerint?

 

8. Gyermek veszélyeztetése, illetve súlyos elhanyagolása, netán elhagyása eljárásban a gyermekáldozat jogainak képviseletére soha nem vonnak be ügyészt, annak ellenére sem, hogy ezeket az eseteket polgári bíróság tárgyalja. Pedig volna erre (is) törvényben adott lehetőségük.

 

9. Gyermek- és családjogi ügyekben eljáró bíró számára nem írnak elő speciális szakvizsgát, illetve nem kérnek tőle gyermek- és családjogi végzettséget. Sok esetben úgy döntenek ezekben az eljárásokban, hogy mindössze általános polgári jogi szakvégzettségük van a bíráknak. Ezt már kifogásoltam Dr. Handó Tündénél, az OBH elnökénél, aki válaszra sem méltatott, ily módon feltételezem, szerinte ez így teljesen rendben van. …

 

10. Egyszer nem kérdezik meg a gyermeket, amikor az ő elhelyezéséről döntenek, hogy melyik szülőjével szeretne maradni. Ennek megfelelően, ha az anyuka szegény, de a gyermek az anyukával szeretne maradni, a bíróság átkényszeríti őt a jobb anyagi körülmények között élő apához, ahelyett, hogy a bíróság figyelembe venné a gyermek akaratát (amely, mint tudjuk, elméletben mindenek fölött áll), és döntene – hivatalból - az asszonytartás kérdéséről annak érdekében, hogy az anya, ha szegény is, megtarthassa a gyermekét. Pl. ha egy bántalmazó kapcsolatnak lesz vége, de az anya szegény, akkor az apához ítélik a gyermeket. Hiába ő volt a bántalmazó fél – ez a bíróságot nem érdekli.

 

A teljes írás a Tabunyitogatón elolvasható.

 


További hírek

  Budapesten robbanhatnak az ingatlanárak
2024. 10. 02. 16:35 hirhatar.hu
  Mészáros Lőrinc öccse luxusautókkal üzletel
2024. 10. 02. 16:35 hirhatar.hu
  Gyurcsány Ferenc szerint Putyin zsarolhatja Orbán Viktort
2024. 10. 02. 16:35 hirhatar.hu
  A sportszandál kitűnő választás egy izgalmas kiránduláshoz
2024. 10. 02. 13:05 13keruleti-hirhatar.hu
  Vujity Tvrtko tündöklése és bukása
2024. 10. 01. 12:20 hirhatar.hu
  Búcsút mond a politikának Tüttő Kata, Horváth Csaba és Bősz Anett is
2024. 10. 01. 12:20 hirhatar.hu
  Kövér László mentális problémái
2024. 10. 01. 12:20 hirhatar.hu
  Miért fontos a minőségi hajtás- és fékrendszer a kerékpáron?
2024. 10. 01. 10:28 13keruleti-hirhatar.hu
  A köztársasági elnöknek nincs véleménye Orbán Balázs ’56-os hősöket alázó kijelentéséről
2024. 09. 29. 11:50 hirhatar.hu
  Szörnyeteg-game
2024. 09. 29. 11:49 hirhatar.hu





IMPRESSZUM | MÉDIAAJÁNLAT | SZABÁLYZAT | HÍRLEVÉL

(c)2o15 Hírhatár Lapcsoport