A napokban a Dunántúli Napló újságírója Baranya megye elmaradó vasúti fejlesztéseiről és a távlati kilátásokról tett fel kérdéseket az állami vasúttársaságnak. Az illetékesek válaszukban kifejtették, hogy a társaság gazdasági érdekei és az uniós források felhasználásának feltételei is azt követelik meg, hogy először a legjobb társadalmi szintű megtérüléssel rendelkező vonalakat fejlesszék. Ez a kijelentés a felcsúti kisvasút óta minimum merész.

De még nagyobb baj, hogy a kínai hitelből finanszírozandó 550 milliárd forintos óriásprojekt úgy von el évtizedek óta várt fejlesztések elől forrásokat, hogy a "társadalmi megtérülésének" érdemi bemutatása sehol nincs.

Évtizedek óta elmaradó fejlesztésekről kell lemondania mély gazdasági válságban lévő magyar vidéki térségek lakosságának azért, mert a kormány őket hátrasorolta, míg egy megfelelően kimutatható megtérülés nélküli gigaprojektre, a Budapest-Belgrád vonal hazai szakaszának fejlesztésére százmilliárdokat költenek.

Ha a kormányt valóban foglalkoztatná a magyar vidék sorsa, ebből az összegből inkább a hazai közlekedési hálózat valóban erőteljes használatban lévő szakaszainak óriási hiányosságokat lehetne csökkentetni.

Sok jól kihasznált szakaszon égető szükség lenne a vasúti hálózat fejlesztésére. Szembe kell nézni továbbá azzal, hogy a hazai (állami) mellékúthálózat tekintetében, a burkolatállapot szerint közel 15 ezer kilométernyi szakasz (az összes állami mellékút közel kétharmada) tartozik immár a "nem megfelelő", vagy "rossz" kategóriákba.

A kormánynak nincs felelős közlekedéspolitikája, és a leszakadó magyar vidéki térségek fejlesztését sem tartja legfontosabb feladatának. Valódi fejlesztést csak akkor lesz ugyanis, ha megfelelő közlekedési lehetőségek állnak majd a lakosság rendelkezésére, ide értve a periférikus helyzetű térségeket is.

Keresztes László Lóránt, közlekedéspolitikai szakszóvivő - OS

Fotó: Pécsma.hu