Az LMP szerint a minimálbér 15 százalékos emelése, a munkáltatói járulék 5 százalékpontos csökkentése és a 9 százalékos, egységes társasági adó jövőre sem emeli a létminimum fölé a legkisebb bért, nem biztosít garantált béremelést a minimálbér fölött keresőknek, ráadásul növeli a külföldi nagyvállalatok erőfölényét a kis-és középvállalkozásokkal szemben.

Az LMP szerint lehet, hogy a felek elmentek a falig, de a falat maga a kormány húzta föl. Az igazságtalan egykulcsos adórendszer eleve rossz kompromisszumra ítélte a feleket. A bértárgyalásoknak nem arról kellett volna szólnia, hogy hogyan lehetne kompenzálni a munkáltatókat a béremelésért, hanem hogy hogyan lehetne egy igazságos adórendszert létrehozni, ami a kis-és középvállalkozások terheinek további növelése nélkül képes nagy arányban emelni a dolgozók bérét.

A megállapodással a minimálbéresek jövőre sem fognak a létminimum fölötti bért keresni, miközben a dolgozók 75 százalékát foglalkoztató kis-és középvállalkozások terhei közel 15 ezer forinttal nőnek a minimálbéres dolgozók után. A társaságiadó-csökkentésnek a bérmegállapodáshoz semmi köze, az a béremelés ürügyén adott újabb százmilliárdos ajándék a külföldi nagyvállalatoknak. Az LMP szerint igazságos többkulcsos adóra, a minimálbér adómentességére és a munkavállalói járulékok csökkentésére van szükség.

Szél Bernadett, az LMP társelnöke - OS