XIII. KERÜLETI HÍRHATÁR - Hány Kúria tanácstagot tudtak megvenni a bankok?

XIII. KERÜLETI HÍRHATÁR
   
 2022.08.13.
 Szombat
Ma Ipoly napja van.
Holnap Marcell napja lesz.
   EUR árfolyam
   393,04 Ft
   CHF árfolyam
   405,48 Ft
   
   
   
   
   
   

 

MINDEN HÍR | AKTUÁLIS | SZÍNES | VÉLEMÉNY | RENDŐRSÉGI HÍREK | SPORT | KULTÚRA | TÖBB HÍRHATÁR | HELYBEN VAGYUNK!

    
2015. 02. 11. 19:58     


Hány Kúria tanácstagot tudtak megvenni a bankok?
Mára már mindenki előtt ismert, hogy 2013. december 16-án a Kúria Polgári Kollégiuma mint jogegységi tanács – a Kúria elnökének elnökletével – meghozta jogegységi határozatát a deviza alapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatban felmerült egyes elvi kérdések tárgyában.

Mára már mindenki előtt ismert, hogy 2013. december 16-án a Kúria Polgári Kollégiuma mint jogegységi tanács – a Kúria elnökének elnökletével –  meghozta jogegységi határozatát a deviza alapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatban felmerült egyes elvi kérdések tárgyában.

 

A címben feltett kérdésre, azt a választ adhatjuk, hogy egy tagot biztos NEM!

Ez a személy nem más, mint Dr. Szabó Klára a Fővárosi Ítélőtábla polgári kollégiumvezetője.

 

Sokunkban felmerült a kérdés, hogy a 2013.december 16.-án meghozott 6/2013. számú PJE határozat indoklásában, miért köszönnek vissza Gárdos István és Nagy András szavai, erőltetett magyarázatai, melyeket a Hitelintézeti Szemle 2013. Tizenkettedik évfolyam 5. számában olvashatunk. A hasonlóság legszembetűnőbb példája a szerződések megkötésekor még egyetlen banki tájékoztatóban fel nem lelhető, a bankok által is csak az elmúlt évben felkapott fogalom, az „effektivitási kikötés” többszöri használata.

 

Hitelintézeti Szemle: „Itt van jelentősége a két eset megkülönböztetésének: effektivitási kikötés esetén, amikor a lerovó pénznem a kirovóval megegyező külföldi fizetőeszköz, akkor az adósnak a tartozása teljesítéséhez be kell szereznie azt; ilyen kikötés hiányában, amikor a törvényben meghatározottfőszabály érvényesül, azaz a tartozást a hazai pénznemben kell teljesíteni, akkor csupán egyszámítást kell végezni a lerovó pénznemben fizetendő összeg meghatározása érdekében. A két művelet jogilag különbözik: az első eset pénzváltás, azaz a külföldi fizetőeszköz megvásárlása, a második viszont egy tiszta számítási művelet, amelyet el kell végezni a lerovó összeg meghatározásához. A jogszabályok ez utóbbi műveletre az „átszámítás”, „kiszámítás”, illetve „számítás” kifejezéseket használják.Effektivitási kikötés hiányában a devizatartozás megfizetése (folyósítás vagy törlesztés) forintban történik. Ezen alapul az úgynevezett devizaalapú hitel, a devizahiteleknek az a fajtája…”


6/2013 PJE: „Nincs akadálya ezért annak, hogy a felek úgy állapodjanak meg, miszerint mindkét fél a kötelezettségének a kirovó pénznemben (effektivitási kikötés) köteles eleget tenni, tehát mind a folyósításra, mind a törlesztésre a kirovó pénznemben kerül sor. Ebből következően a devizakölcsönnek két fajtája létezik: az effektivitási kikötéssel el nem látott kölcsön (deviza alapú kölcsön) és az effektivitási kikötéssel ellátott deviza kölcsön. Az előbbi a felek eltérő megállapodásának hiányában érvényesülő főszabály, az utóbbi pedig a felek kifejezett megállapodása esetén érvényesülő kivétel. Ez az átszámítás nem jelent pénzváltást, csupán a folyósított összegnek, illetve a törlesztett összegeknek a teljesítéskori árfolyam alapján történő kiszámítását.”


Ugyanakkor Dr. Darák Péter és Dr. Wellmann György urak egyetlen, már-már a bocsánatkérés határát súroló nyilatkozatában sem esik egyetlen szó sem arról, hogy a jogegységi határozathoz az ítélőtáblai kollégiumvezetőktől bekért állásfoglalások között akad olyan, amely nemhogy kissé eltér, hanem szöges ellentétben áll a jogegységi határozatban megfogalmazottakkal!!!

 

Vessük akkor össze, hogy miben különböznek a jogegységi határozatban megfogalmazottak például a Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának a 2013. december 9-én megtartott szakmai tanácskozásán a deviza alapú fogyasztási kölcsönszerződések érvényességével kapcsolatos elvi kérdésekben elfogadott álláspontjától.

 

1. Mi a deviza alapú kölcsön tartalma (a deviza alapú kölcsön deviza kölcsön vagy forint kölcsön-e)?

6/2013 PJE: A deviza alapú hitel-, kölcsön- és pénzügyi lízingszerződések (a továbbiakban: deviza alapú kölcsönszerződések) devizaszerződések.


A deviza alapú kölcsönszerződés megkötésekor a kölcsönvevő szándéka arra irányult, hogy forintban jusson a kölcsönhöz és tartozását is forintban fizesse vissza, kamatfizetési kötelezettsége ugyanakkor a szerződéskötés idején jellemző forint kölcsönre irányadó kamatnál jelentősen alacsonyabb legyen. Ezen elvárásnak felelt meg a deviza alapú hitelezés konstrukciója, melynek alapjául a Ptk. 231.§-ának szabályai szolgáltak.


A Ptk. meghatározza azt is, hogy a kirovó és a lerovó pénznem eltérése esetén hogyan kell kiszámítani, a teljesítéskor mennyit kell az adósnak fizetnie ahhoz, hogy a kirótt tartozását teljesítse.

A deviza alapú kölcsön mögött – figyelemmel a pénzügyi intézményekre vonatkozó közjogi jellegű szabályokra – devizaforrás áll. Annak vizsgálata, hogy egy konkrét szerződés mögött van-e devizaforrás lehetetlen és egyben szükségtelen is a perekben.


A deviza alapú kölcsön lényege, hogy az adós tartozása devizában keletkezik, a kölcsön folyósítására és a törlesztésére pedig forintban kerül sor. A tartozás devizában van megállapítva, az adós forintban teljesítendő fizetési kötelezettsége ezért a forint erősödésétől, gyengülésétől függ.


Fővárosi Ítélőtábla polgári kollégiumának álláspontja: A deviza alapú kölcsönöket forintkölcsönnek tartjuk. Azt nem vitatjuk, hogy az alapvetően a prudens működést szolgáló banki háttértranzakciók szükségesek voltak ahhoz, hogy a deviza alapú hitelezés lehetővé váljon, ezek azonban a portfólió szintjén valósultak meg: vagyis a devizaforrások közvetlenül nem kapcsolhatók az egyes kölcsönügyletekhez, a deviza alapú kölcsönszerződések alapján a bank és az adós között tényleges devizamozgás nem volt.


annak a kérdésnek a megítélésénél, hogy a deviza alapú kölcsön forint- vagy devizakölcsön-e, a szerződés tartalma irányadó. A szerződés tartalmát a hatályos Ptk. 523. § (1) bekezdése rögzíti, eszerint kölcsönszerződés alapján a hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni.


Deviza alapú hitelről akkor beszélhetünk, amikor a fogyasztó által a hiteligénylésben forintban kért kölcsönösszeget a bank a megtett ajánlatával elfogadja azzal, hogy a kért forintösszeget az irányadónak tekintett devizára átszámolja és könyveiben ekként is tartja nyilván, ugyanakkor a kölcsönösszeget forintban folyósítja, míg az adós az ugyancsak devizában kiszámolt, majd forintra átszámított törlesztőrészletet – az aktuális árfolyamnak megfelelően – fizeti meg. A konstrukció lényege tehát nem a kirovó és lerovó pénznem különbözősége (Ptk. 231. § (1), (2) bekezdés), hanem az, hogy a felek megállapodása szerint az adós az általa igényelt és a bank által biztosítani kívánt forintösszegtől eltérő összeget fizet meg a teljesítéskor…


Az a kérdés, hogy mi az ügylet jellegadó tartalma, a szerződés értelmezésével dönthető el. A magánjogi viszonyokra irányadó Ptk. 207. § (1) bekezdése szerint a szerződési nyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a másik félnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett.


Az adós hiteligénylési kérelmében egyértelművé tette ilyen szerződések esetén, hogy forinthitelre van szüksége, ezt igényli. A másik fél (a bank) az eset körülményeire tekintettel nem érthette ezt másként, hiszen tudatában volt, hogy a kölcsönösszegre az adósoknak forintért megvásárolható lakás vagy tartós fogyasztási cikk (gépkocsi) adásvétele érdekében volt szüksége.


A Ptk. 207. § (2) bekezdése azt is kimondja, hogy amennyiben az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződés tartalma az (1) bekezdésben foglalt szabály alkalmazásával nem állapítható meg egyértelműen, a feltétel meghatározójával szerződő fél, illetve a fogyasztó számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni. A fogyasztó számára pedig egyértelműen a felvett összeg forinthitelkénti elfogadása a kedvezőbb.


A július 4.-ei Kúria részítélet /PITEE - árfolyamrés/ óta nem értjük a Kúria azon álláspontját, hogy miért zárkózik el a deviza alapú kölcsönszerződések érvénytelensége, semmissége esetén az eredeti állapot visszaállítás lehetőségétől amennyiben az adós érdekét ez szolgálja és miért kizárólag a szerződések érvényessé nyilvánítását tartja elfogadhatónak. Ezt a kérdést a jogegységi határozat sem tisztázza, csupán megerősíti, hogy a bíróságoknak akár a szerződések módosítása/kiegészítése árán is erre kell törekednie. A Fővárosi Ítélőtábla polgári kollégiumának álláspontja szerint ugyanakkor amennyiben az adósnak érdeke fűződik az eredeti állapot visszaállításhoz, akkor ennek nincs jogi akadálya. Ezt a lehetőséget a bankok nem igazán akarják elfogadni, ezért az eredeti állapot visszaállításának mellőzése érdekében újabb és újabb indokokkal állnak elő. A legújabb érvrendszer a fent említett Hitelintézeti Szemlében megjelent cikkben olvasható:

 

„…az eredeti állapot helyreállítása a kölcsönösen teljesített szolgáltatások természetben való visszaadásával valósulhat meg. Ez azonban lehetetlen, sem a kölcsönadott pénz használatát, sem a kockázat fennállását, sem pedig a kölcsönnyújtáshoz kapcsolódó banki cselekedeteket nem lehet visszaadni, visszamenőlegesen meg nem történtté tenni. Külön hangsúlyozzuk, hogy önmagában a kölcsön visszafizetése egyébként sem értelmezhető a kapott szolgáltatás visszaadásaként, mivel a kölcsön összegét az adós nem szerezte meg, nem vált a vagyona részévé, hanem csak időleges használatra kapta, és azt a kölcsönszerződés alapján egyébként is tartozott visszaadni (akárcsak a bérlő a bérelt dolgot). A kölcsön alapján nyújtott szolgáltatás visszafordíthatatlan jellegéből következően tehát a kölcsönszerződés érvénytelensége esetén az eredeti állapot helyreállítása nem lehetséges….”


5. Amennyiben a deviza alapú kölcsönszerződések bármely okból érvénytelenek, az érvénytelenség törvényi jogkövetkezményei (érvényessé nyilvánítás, eredeti állapot helyreállítása, hatályossá nyilvánítás) közül a bíróság bármelyiket alkalmazhatja-e, illetve melyik jogkövetkezményt mikor indokolt alkalmaznia?


6/2013 PJE: A Ptk. az érvénytelenség jogkövetkezményei körében egyenértékű lehetőségeknek tekinti az eredeti állapot helyreállítását és a szerződés érvényessé nyilvánítását. Ha pedig ezen elsődleges jogkövetkezmények egyike sem alkalmazható, a bíróság a szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja. A Legfelsőbb Bíróság már az 1/2010. (VI. 28.) PK vélemény 5. pontjában egyértelműen kimondta – felidézve a PK 267. számú állásfoglalásban kifejtett szempontokat –, hogy a két elsődleges jogkövetkezmény közötti mérlegelés során elsősorban azt kell vizsgálnia a bíróságnak, hogy van-e mód a szerződés hibájának orvoslására. A jogegységi tanács álláspontja szerint, a deviza alapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos jogvitákban, a bíróságoknak különösen arra kell törekedniük, hogy minden lehetséges esetben kiküszöböljék az érvénytelenség okát és a szerződést érvényessé nyilvánítsák. A szerződés érvényessé nyilvánítása olyan helyzetet teremt, mintha a felek már eredetileg is érvényes szerződést kötöttek volna (ex tunc hatályú érvényessé nyilvánítás). A bíróság ilyen esetben a szerződés módosításával (kiegészítésével) az érvénytelenségi ok folytán előállt érdeksérelmet küszöböli ki. A bíróságnak érvénytelen deviza alapú kölcsönszerződések esetében azért kell elsősorban a szerződés érvényessé nyilvánítására törekednie, mert az esetek nagy részében ez a megoldás szolgálja mindkét szerződő fél, de főként az adósok érdekét, akiknek a még fennálló tartozása más érvénytelenségi jogkövetkezmény alkalmazása esetén egy összegben azonnal esedékessé válna.


Fővárosi Ítélőtábla polgári kollégiumának álláspontja: Amennyiben a deviza alapú kölcsönszerződések bármely okból érvénytelenek, a legtöbb esetben igaz, hogy az eredeti állapot helyreállítása az adósnak nem érdeke, mert ez esetben a tartozást azonnal egy összegben kell visszafizetnie. Ha azonban a deviza alapú kölcsönszerződés alapján hosszú éveken át a törlesztés megtörtént, és már csak 1-2 év van hátra, az adósnak érdeke lehet az érvénytelen szerződés alapján az eredeti állapot helyreállítása és az ennek megfelelő elszámolás. Ez esetben ugyanis előfordulhat, hogy az éveken át teljesített törlesztéssel a tőke összege és a késedelmi kamat is már megfizetésre került, vagy abból már csak akkora összeg van hátra, amit az adós képes egy összegben teljesíteni. A kérdés ezért inkább az, az eredeti állapot helyreállítása a tartós jogviszonyt eredményező deviza alapú kölcsönszerződések esetén ténylegesen megvalósulhat-e.


A probléma lényege abban áll, hogy egyes felfogások szerint a kölcsönszerződés irreverzibilis használati kötelem, amely esetében a hitelező meghatározott összegű pénz használatát biztosítja a másik fél számára, továbbá egyéb szolgáltatást is nyújt(a törlesztés figyelemmel kísérése, nyilvántartása, a szerződés előkészítése és kockázatvállalás), míg az adós köteles a pénz használatáért járó ellenszolgáltatást (kamatot) megfizetni. E felfogás szerint az irreverzibilitás nem teszi lehetővé az eredeti állapot helyreállítását.


A Fővárosi Ítélőtábla szaktanácsai ezzel nem értenek egyet. A kölcsönszerződést ugyanis nem lehet pl. a bérlethez mint használati kötelemhez hasonlítani, melynél a dolog használata valóban nem tehető meg nem történtté, hiszen pl. egy ingatlanhasználat avulással járhat. A pénz használata ehhez képest annyiban speciális, hogy a kapott pénzösszeget mindig vissza lehet szolgáltatni (értékcsökkenés nélkül).


A bank kockázatvállalása nem a fogyasztó felé irányuló szolgáltatás, ezért annak figyelembevétele az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonása során szükségtelen. Az ügylet alakulásának figyelemmel kísérése, ellenőrzése a bank érdekében áll, nem minősül szolgáltatásnak. A kölcsön nyilvántartása és a törlesztéssel kapcsolatos banki tevékenység egyébként is az adósnak az adott pénzintézet által vezetett lakossági folyószámlája kezelése útján valósul meg, amelyért a bank – külön szerződés alapján – kezelési költséget számít fel. A szerződés előkészítésével összefüggésben végzett tevékenység pedig az ügylet létre nem jötte esetén is felmerül. Mindezekre tekintettel kölcsön esetében a rendelkezésre bocsátott pénz tulajdonjogának átruházása a domináns elem, melyre figyelemmel az eredeti állapot helyreállítható. Ha a fél a kölcsönösszeget egy összegben nem tudja visszafizetni, az végrehajtási kérdéssé válik.


Az Európai Unió Bíróságának gyakorlatára tekintettel nem lehet szem elől téveszteni azt sem, hogy a fogyasztói szerződés érvénytelenségére csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni. Ez pedig felveti annak szükségességét, hogy a fogyasztó érdekének megfelelő, a fogyasztó fokozottabb védelmét biztosító jogkövetkezményt alkalmazzuk.


Mindezek fényében felvetődik a kérdés, hogy a jogegységi határozat után vajon le kívánják-e a cserélni az Fővárosi Ítélőtábla bírói testületét hozzá nem értésük miatt vagy a bírók maguk fognak felállni székeikből, mert nemcsak elveikkel és igazságérzetükkel, hanem szakmai meggyőződésükkel is ellentétesnek fogják találni a jogegységi határozat értelmében kötelezően hozandó ítéleteket?



Forrás: Hitelesmagyar.com


Fotó: Fiatal Európa Szerkesztőség


További hírek

  Valótlanul vádolták a DK-s politikust – kíméletlen helyreigazítást kellett közölnie a 168.hu portálnak
2022. 08. 10. 17:08 hirhatar.hu
  Az ész megáll – kis közéleti színes hír
2022. 08. 10. 17:08 hirhatar.hu
  A gyerekeik jövője miatt aggódnak – már 50 000-en bejelentkezek a Kossuth téri tüntetésre
2022. 08. 10. 17:08 hirhatar.hu
  Mire figyelj, miután sikerült megszerezned a jogosítványod?
2022. 08. 10. 13:01 13keruleti-hirhatar.hu
  Különleges motorok kezdő és haladó makettezőknek
2022. 08. 10. 12:57 13keruleti-hirhatar.hu
  Az élet mégis szép, kezdődik a Sziget!
2022. 08. 09. 19:33 hirhatar.hu
  Legnagyobb terület – legkedvezőbb áron – 2.
2022. 08. 08. 10:22 hirhatar.hu
  Diktatúrában nem táncikálunk
2022. 08. 07. 13:25 hirhatar.hu
  Jóléti vízfelületként bevezették a Balatont a jegybank balatonakarattyai konferenciaközpontjához
2022. 08. 07. 13:25 hirhatar.hu
  Schiffer András kibukott a kormány fairtós jogszabály-módosításától
2022. 08. 07. 13:25 hirhatar.hu





IMPRESSZUM | MÉDIAAJÁNLAT | SZABÁLYZAT | HÍRLEVÉL

(c)2o15 Hírhatár Lapcsoport