Panaszos levelet kapott szerkesztőségünk, melyben azt sérelmezi kedves olvasónk, hogy bár a beázás biztosítási esemény volna, a biztosító azonban nem hajlandó a közöttük lévő szerződés rendelkezései szerint eljárni, és vállalni a kárfelelősséget.

Azt a címet is adhattuk volna, hogy: Esik eső, szép csendesen csepereg – a biztosított szép csendesen kesereg. …. A történet ugyanis arról szól, hogy a folyamatos, de csendes esőzés a biztosító szerint nem minősül esőzésnek, így a csendes esőzés miatti káresemény sem minősül biztosítási eseménynek.

A biztosító: Groupama Garancia, a biztosított ingatlan Észak-Magyarországon található. A biztosítási esemény (esőzés és hó okozta beázás) 2014. november-december hónapban keletkezett, kárigény bejelentése 2014. december 19.-én történt.

A kárszakértő által felvett jegyzőkönyv mindössze ennyit tartalmaz: „A káresemény ázás, esőzés miatt következett be a károsult elmondása szerint. A falazat nedvesedése látható, a 4*5 méteres szoba a kémény melletti falon és a gardróbban (1,5*3 méter) a kémény mellett. A gardróbban a falon kéménykátrány nyom látható. A kéményeket 3 napja lebontották. Jogalap elbírálása a meteorológiai adatok birtokában.”

Ezt követően a biztosító közölte a biztosítottal: a beázás nem minősül káreseménynek a szerződés szerint, tekintettel arra, hogy a kár bejelentésének napján nem esett csapadék a településen. Erre a panaszos biztosított egy felülvizsgálati kérelemmel reagált, melyben a következőket írja le:

„Mivel a biztosításomnak szerviz szolgáltatás is része, így elsőként őket hívtam, ám ők közölték velem: nem áll módjukban számomra szakember segítségét felajánlani a károm orvoslására. Kérdés, hogy akkor miért fizetek szerviz szolgáltatást, ha nem áll rendelkezésre szerviz szolgáltatás Önöknél?

De ez a legkisebb gondom az Önök eljárásával. Mikor bejelentésemet megtettem, akkor az Önök számítógépes rendszere nem vehette fel úgy a bejelentésemet, hogy folyamatos esőzések következtében áztam be, hanem konkrét napot kellett megjelölni. Így én két nappal a bejelentés előtti dátumot jelöltem meg, mert akkor is esett, bár a kárszakértőjük szerint nem.

A 2014. december 19-i bejelentést követően a kárszakértő megérkezett a 2014 szeptemberi beköltözésünk előtt teljesen és igényesen felújított lakásomba, szemrevételezte a káromat, meg is állapította, hogy ez bizony tényleg beázás. Felvette a jegyzőkönyvet, HIÁNYOSAN, de konkrét helyreállítási költséget nem nevezett meg, mondván, megnézi a meteorológiai szolgálat honlapján, hogy tényleg esett-e akkor, amikor mondtam. NEM TŰNT FEL NEKI, hogy folyamatos esőzések következtében történt beázásról beszél, lévén egyetlen nap alatt ekkora beázás nem keletkezik, csak akkor, ha ártéren áll a házam, és a házamba árad a folyó …..on pedig csak egy patak van, az sem hozzánk közel. …

Mindezt tetőzte a kárszakértő azzal, hogy a tetőn keletkezett kárt lefotózta, de jegyzőkönyvben nem rögzítette. A tetőn a kár akkor keletkezett, amikor, mintegy gyorsszervízként férjem a beázó két kéményt elbontotta, hangsúlyozom: mindezt szakadó esőben tette, hogy ezzel is megelőzze a még nagyobb kárt. Tehát, a tetőn lévő kárt a kárszakértő fotózta, de nem rögzítette.

Mindezt követően 2015. 01. 05. keltezéssel kaptunk Öntől egy értesítést arról, hogy a folyamatos esőzések okozta káromat az Önök cége nem hajlandó megtéríteni számomra, mert a hihetetlen szakmai tudással rendelkező kárszakértő szerint, azon a napon, amit meg kellett jelölnöm a számítógépes bejelentő rendszerük hiányosságának okán (hiszen folyamatos beázást nem tudtam diktálni, mert azt nem tudta az ügyintéző rögzíteni), nem volt esőzés. 

A kárszakértő látta, hogy a lakás fullra fel van újítva, tehát nem nyerészkedni akarok. Azt rögzítette is a jegyzőkönyvben, hogy a gyerek szobája a kémény mellett van beázva, azt viszont nem írta oda, hogy annyira, hogy leesett a szeptemberben frissen glettelt és festett fal, közvetlenül a kémény mellett, a többi, kárszakértő által jelölt falrész pedig be van ázva, és fel van hólyagozva a festés. Azt jelölte, hogy a gardrób egy az egyben be van ázva, és ott kátrány felázás is van, tekintettel arra, hogy a gardrób mentén két kémény húzódik. (Ezeket bontotta el a férjem).

Önök azt állítják: nem volt biztosítási esemény.

Ezzel szemben az Országos Meteorológiai Szolgálat 2014. decemberére vonatkozó havi összesítése jól láthatóan megmutatja, hogy … környékén (……-t külön nem nevesíti), egy hónap alatt 26,4 mm csapadék esett, ehhez 10 fokos hőingadozás társult (mínuszban). Ugyanezen linken megtekintheti azt is, hogy … -n (…. hozzánk közelebb van, mint ….), 2014. december hónap viszonylatában, egy hónap alatt 41,7 mm csapadék esett, 9,9 fokos hőingadozással (minő érdekes, szintén mínuszban, tehát fel- és kiszáradni nem tudott a fal a folyamatos csapadék után).

Ha a környékünkön ekkora esőzések és fagyás alatti hőmérsékletek voltak, gondolja, …… kimaradt, és itt verőfényes napsütés uralkodott, miközben a szomszédos településeken fagy volt, eső, és hó? De ugyanezen linken kérem, nézze meg a november hónapot is. Akkor kiderül, hogy 2014 novemberében …-ben 11,9 mm csapadék hullott, …-en pedig 13,9 mm. A novemberi esőzésekből sem maradt ki a falunk. Felhívom a figyelmét arra is, hogy nemcsak eső, de hó is esett decemberben.

Valószínűleg nem azért caplatott végig a saras cipőjével a kárszakértő a lakásomon, mert nem volt eső az adott napon. A sár ugyanis esőzések után tapasztalható, és csak akkor keletkezik. Ugyanis nem szoktam, csak úgy, télen, locsolgatni az udvaromat, csak azért, hogy összesarazhassam a kárszakértő cipőjét, annak érdekében, hogy távozása után takaríthassam a lakásomat. ….

A kárszakértő szakértelme tehát hagy kívánnivalót maga után, csakúgy, mint az Önök számítógépes bejelentő rendszere is. Miért nem jelenthettem be a folyamatos esőzéseket? Miért nem rendelkezik műszaki szakértelemmel az Önök által alkalmazott kárszakértő? Hiszen azt egy kisiskolás is tudja, hogy ekkora beázás, teljes felújítás után nem keletkezhet egyetlen egy nap alatt!!!

És Ön azt írta le nekem: adott napon nem volt eső, így Önök nem térítik meg a káromat.”

A panaszos felülvizsgálati kérelmére a Groupama Garancia a következő választ adta: „A vonatkozó feltétel 5.F. pontja alapján biztosítási eseménynek azok a felhőszakadásból eredő károk minősülnek, amelyet a csapadékvíz a tetőszerkezeten keresztül a biztosított helységekbe bejutva a biztosított vagyontárgyakban okoz. A felhőszakadás akkor minősül biztosítási eseménynek, ha a kockázatviselési helyen lehullott csapadék 20 perc alatt mért mennyiségéből számított átlagos intenzitás mértéke a 0,75 mm/perc értéket elérte, illetve meghaladta, vagy 24 óra alatt a 30 mm-t elérte, illetve meghaladta.

A rendelkezésünkre álló dokumentumokat (jegyzőkönyv, fotók, stb.) megvizsgálva megállapítható, hogy az épületben az esőzésektől beázások keletkeztek. Az OMSZ által adott igazolások alapján sem a kár időpontjában (2014. 12. 17.), sem az azt megelőző napokban, hetekben a feltételben írt felhőszakadás intenzitású csapadék nem esett a térségben, maga a beázás nem biztosítási esemény. A fentiekre való tekintettel a kárügyben térítést nyújtani továbbra sem áll módunkban.”

A biztosító érvelése védhetetlen, és a szerződés szerint meg is állja a helyét. Hiszen tényleg nincs a szerződésben, hogy a beázás okozta kárt meg szeretné téríteni a biztosító.

A szerkesztőségünkhöz eljuttatott dokumentációk megvizsgálása után a szóban forgó szerződés rendelkezéseit ezért górcső alá vettük. Ami azonnal feltűnt a szerződésben, hogy a biztosítónak tulajdonképpen nincs rögzítve konkrétan és részletesen a kártérítési felelőssége (12.B. b. alpont). Arról viszont rendelkezik a szerződés, hogy a biztosító csak és kizárólag akkor mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a vele szerződő fél, vagy családtagja szándékosan okozta a kárt (13. pont).

Ebben az esetben erről nincs szó. Az eset tanulsága pedig az, hogy a Groupama Garancia Biztosító a szerződése szerint kizárólag olyan káresemény vonatkozásában vállal felelősséget, amely ezer-tízezer évenként egyszer következik be – ha bekövetkezik. Legalábbis Magyarországon.

Ezek: tűz, robbanás és robbantás, villámcsapás, vihar (de csak az a viharkár, ahol a szél sebessége eléri, vagy meghaladja az 54 km/óra sebességet), felhőszakadás (ha 24 óra alatt eléri a leesett csapadék a 30 mm-t), jégverés (ez nem vonatkozik az ablaküvegekre, a szabadban tartott ingóságokra, és azokra az épületekre sem, amelyek 15 évnél öregebbek), hónyomás (ezt nem részletezik), árvíz (ha az árvízet nem a talajvíz, vagy belvíz okozta. Akkor sem térít, ha más hatóság segít a károsultnak az árvízkár helyreállításában.) Felelősséget vállal még földrengésre (ha az eléri a VI. fokozatot), földcsuszamlásra (ha az nem az épületek alatti töltés ülepedése miatt keletkezik), kő- és földomlás, idegen jármű ütközése (de csak akkor, ha a jármű beleszáll az ingatlanba), idegen tárgy rádőlése (de csak akkor, ha a tárgy nem a biztosított tulajdona. Tehát, ha a ház előtt pl. óriásfenyő áll, és azt kicsavarja a szél, rádől a házra, és így beszakítja a tetőt, az nem minősül sem rádőlésnek, sem kárnak, mert a fenyő a tulajdonos birtokában van). Betöréses lopás, rongálás (de csak, ha a járószinttől 2 méteres magasságban mennek be), rablás, vízkár (ha az nem penészesedik), üvegtörés (de csak, ha az balesetből következik be, de még ebben az esetben sem térítik az üvegtábla tartószerkezetének törése, deformálódása miatti kárt).

Nesze semmi, fogd meg jól, és fizesd a biztosítási díjakat azért, hogy ha majd talán az ük-ük unokáid is nálad, a biztosított házban laknak, akkor majd őket kártalanítsa a biztosító hurrikán, vagy olyan földrengés esetén, amikor összedől alattuk a ház. De ezek előtt kösd a lelkükre, hogy a kár bejelentéséhez legyen a kezükben szélerősség- és csapadékmennyiség mérő is, aminek az állását nem árt, ha le is fotózzák ahhoz, hogy a Groupama Garancia meg is térítse majd a kárukat. Ha a biztosító által sorolt károk bekövetkeznek egyáltalán, egy emberöltő alatt.

Tehát bár jól hangzik, hogy mi mindenre terjed ki egy lakásbiztosítás, tulajdonképpen a biztosított a semmiért fizet a biztosítónak. Panaszos olvasónknak feltettük a kérdést: miért nem olvasta el a szerződését, annak aláírása előtt? Válasz: nem is én írtam alá, hanem az üzletkötő. A szerződést csak az első részlet befizetése után kaptam meg, a kötvényt meg még ezek után. …

No comment.

De van másik tanulság is: át kell írni a földrajz tankönyveket, a biztosítók fogalomértelmezése alapján. Hiszen a biztosító szerint nem minősül csapadéknak az a csapadék, amely egy hónap alatt esik. Csapadéknak csak az a csapadék minősül, amely 24 óra alatt esik le. Hogy a Meteorológiai Szolgálatnak miért is kötelessége nyilvántartani az egy hónap alatt hullott csapadék mennyiségét, ez alapján rejtély.

Hogy a kötelezettségvállalás egy biztosítóval megkötött szerződésben miért csak a biztosítottat terheli, ez is megmagyarázhatatlan rejtély. De így már kezdem érteni, miért is nem lépett életbe sem a munkanélküliségi, sem pedig a nem fizetésre vonatkozó biztosítások meglétekor a hitelszerződések bedőlése esetén a biztosítók kárfelelőssége az adósok érdekében, mielőtt kilakoltatták volna őket. …..

Doody

Fotó: nyugat.hu