A napokban látott napvilágot a Tabunyitogatón egy olyan történet, mely a gyermekek elhelyezése kapcsán megjárta már a gyámhivatalokon kívül a bíróságokat, az ügyészségeket és a minisztériumot is. A történet szereplője két pici gyermek, akik bár ragaszkodnának az apjukhoz, a kapcsolattartás mégsem működik, az anya manőverei következtében. A hatóságok nem partnerek a kapcsolattartási jog végrehajtásában.

Lehet vitázni arról, hogy a kapcsolattartási jog hatóságok általi végre nem hajtása a különélő szülőnek, vagy a gyermekeknek okoz-e nagyobb jogsérelmet. Szerkesztőségünk e kérdésben megkereste már (igaz, a különélő anyák oldalán) Dr. Székely László ombudsmant is, hangot adva a kapcsolattartási folyamatokban tapasztalható alapjogi aggályoknak, ám az ombudsman kijelentette: a kapcsolattartások során, Magyarországon nem léteznek, nincsenek alapjogi aggályok.

Ennek az ombudsmani állításnak immáron tényszerűen mond ellent az, hogy egyre több olyan történet lát napvilágot, amely bizonyítja azt: nemcsak alapjogi aggályok vannak a gyermekek kapcsolattartása során, hanem súlyos fokú mulasztások is a gyermekvédelem szerves részét képező közigazgatási hatóságok mindegyike részéről, mellyel tulajdonképpen nemcsak okozzák, de fenn is tartják, folyamatos jelleggel a gyermeki jogok sérelmeit. A Tabunyitogatón szereplő történetben például egy egész megye illetékességi területét zárta ki a helyettes államtitkár, és jelölt ki más megye illetékességét. Csavar az ügyben: a másik megye kijelölt gyámhivatalára pontosan ugyanannyi panasz érkezik a szülőktől, egyöntetűen, mint a kizárt gyámhivatalokra, anno. Nemcsak egyikük, vagy másikuk nyújtja be a panaszokat, hanem mindketten, ugyanakkor, ugyanazért. Ezen pedig már nemcsak el lehet, hanem el kell gondolkodni.

 Szerkesztőségünk megkereste a gyermekeiért küzdő apát, nyilatkozatot kért, és kapott tőle. Az édesapa nevét - gyermekei védelmében - elhallgatjuk.

- Az Ön esetében a gyermekeket az első fokon eljáró bíróság a gyermekeket, az érdekeikkel ellentétesen, a gyermekeit és a háztartását bizonyítottan elhanyagoló anyához helyezte el. A Tabunyitogató állítása szerint az anya a testéből él, és tartja fönn magát, a bíróság ezt mégsem tekintette a gyermekeket veszélyeztető körülménynek. jelenleg hogyan és miként van biztosítva a kiskorú gyermekek szülői felügyelete? Konkrétan: bár az anyához helyezték a felügyeleti jogot, de azt a gyakorlatban ki gyakorolja, ha az anya a szolgáltatásait nyújtja?

- Jelenleg nincs tudomásom arról, hogy az anya amiből él.  Az tény hogy egyértelműen nagyvonalúan teszi, szerény bejelentett jövedelméből felújította a lakását, autót vett, külföldön nyaral, ügyvédet tart fenn. A szexuális szolgáltatása körül csend van, de tudomásom van róla, hogy az Live Jasmin oldalon az adatlapja él még. A google kereső kihozza. Általában ilyenkor a gyerekeket lepasszolta az anyai nagyszülőkhöz, akik szemet hunytak vagy egyszerűen nem vesznek arról tudomást amit a lányuk művel. Az anya nem együttműködő. Mindent elkövet, hogy korlátozza a kapcsolattartást.

- Olvasható a nyilvánosságot látott iratokban, hogy sem a bíróság, sem pedig a törvényszék nem vette figyelembe, hogy az anya az együttélés alatt sem gyakorolta a felügyeleti jogát, a háztartást nem látta el, ezzel együtt a gyermekek ellátását sem biztosította, mégis nála kerültek a gyermekek elhelyezésre. Mit gondol erről a bírói gyakorlatról?

-  Ez a bírói gyakorlat ellentétes az alapvető emberi jogokkal. Mint ahogy a köztudatban ez el is van terjedve, hiszen csak az idén volt több öngyilkosság, ámokfutás apák részéről. Az apák - az én esetem egyértelműen igazolja – nagymértékben nulla százalék eséllyel vágnak bele a gyermek elhelyezési perbe. Megjegyzem, az ítéletekből hiányzik, hogy az anya a II. fokú ítélet kihirdetése előtt, a hét közbeni kapcsolattartásomat nem biztosította a nagyobb gyermekemmel, indokolván azzal, hogy iskolás lett, nem jár a kapcsolattartás. Senki nem tett semmit, el tussolták, egyszerűen eltűnt az iratokból. Azokban az esetekben is ahol az anya ellopja a gyereket, vagy tiltja az apától, a kialakult állandóság végett ott is marad, majd megszokja a gyermek, nincs apja. Jóllehet ez egy gyermekbántalmazás, és ebben az esetben soron kívül át kéne helyezni a gyermeket az apához, de mint mondottam, eddig ilyenről nem tudunk, csak kizárólagosan kapcsolattartások akadályozásának a támogatásáról. Egyszerűen érdektelen lusták. Akinek nem inge ne vegye magára. Nálam másodfokon a bíró improvizált, fogalma sem volt az iratanyagról. Nem is tehetsz panaszt ellene, mert nem vizsgálják ki, mindenféle vizsgálat nélkül a panaszra az a válasz, hogy minden rendben van, abból is látszik meg se nézték az iratokat.

- A gyermekek kapcsolattartási jogát a gyámhivatalok nem biztosították. Mi történt pontosan? Milyen hivatali mulasztásokat tapasztalt meg a gyermekvédelmi rendszeren belül?

- A mi esetünkben egyértelmű volt a pártosság. Abban a pillanatban, hogy elindult nyomozás hivatali visszaélés miatt a gyámhivatal ellen, hirtelen tudták a dolgukat. Lényegében eléggé emotív gyakorlat van, nem hajtják végre a kapcsolattartásokat, hiányzik az objektivitás, és a munkakedv.  Én teljesen feleslegesen fordultam hozzájuk.  Jelenleg személyiségi jogi per van ellenük, mert ezt a jogvédelmet tudom igénybe venni a kapcsolattartási jog biztonságára. Annyit húzták az időt, amíg jogvesztés ért, remélem a gyermekeimnek is nekem is megítéli a kártérítést a bíróság.

- Ön hogyan értékelné a „hivatalból való észlelés” törvényi kötelezettségét a jogorvoslati szervek (bíróság, ügyészség) munkáját illetően? Mit érzett akkor, amikor a bíró, alapos tényfeltáró munkát követően, bár részletesen rögzítette a tényállást, ítéletet viszont a saját maga által rögzített tényekkel szemben hirdetett?

- A megyei ügyészség sokat korrigált, a járási az hanyag nagyon. 5 éve tart egy büntető eljárás az anya ellen, mert úgy megütötte a gyermeket, hogy annak folyt az orra vére. Erről a bíróság is tudott, de „elfelejtette” megemlíteni. A hivatalból való észlelés eléggé fura jelenség. Pl ugye tanúvallomások az esetemben. A bíró az anya összes „szeretőjének” vallomásával ellentétes következtetésre jutott, mégem jelentette fel őket hamis tanúzásért, jóllehet ez kötelessége lenne. Vagy nem?  Mintha  szürke köd lenne urrá rajtuk, nem látnak nem hallanak.  Nem önállóak.

- Magyarországon a civil érdekvédelmi szervezetek nagy része tagadja a PAS (Szülői Elidegenítési Szindróma) létezését. Ön, a gyakorlati tapasztalatai alapján mit tud elmondani a PAS-ról? A gyermekeire milyen hatással van az akadozó apai kapcsolattartás?

- Tagadják azok, akiket érint mint elkövetők. A PAS az egyik legelterjedtebb gyermek bántalmazási forma, szerintem tejes mértékben beleillik a kapcsolati erőszak és a kiskorú veszélyeztetése tényállásba. A gyermekeket pszichologus kezelte, ld I fokú ítélet, majd miután az anya eljárást kezdeményezett a szakember ellen, aki mellesleg a kisebbik dadogásán is javított, mára már a kicsi erősebben dadog, tikje lett, és pajzsmirigy problémái is vannak, mint szomatikus alapon. Természetesen most se viszi őket olyan szakemberhez aki ezt tudná kezelni, hanem titkolózik e téren és szerintem az apai kapcsolattartás további korlátozására szándékozik felhasználni az anya, és olyan szakembereket választ akik valamilyen oknál fogva azt írják  le amit ő szeretne. Erre volt már példa. Azt nem tudom, hogy ettől a gyermek hogy fog javulni?

- Mit gondol, létező tényről beszélhetünk-e abban az esetben, mint Önöknél is, amikor a gyermekvédelem rendszere aktívan vesz részt abban, hogy a gyermekeket a különélő szülőtől ellehetetlenítsék? Mekkora szerepe lehet a szülői elidegenítésben az anyagi haszonszerzésnek a gyermeket nevelő szülő részéről?

- Nem tudom. Ebbe nem gondoltam bele. Mármint a második kérdésre. Az elsőre a válasz egyértelműen nagy a felelőssége. Ha kb 60 elmaradt kapcsolattartást szankciómentesen lehetett akadályozni, akkor a gyermekvédelem, gyámhivatal mitől lenne jó, vagy akár elfogadható?

- Gyermekeit érte-e már bármiféle atrocitás a képző intézményekben annak a tevékenységnek az okán, amivel az anyjuk foglalkozik? Mennyire maradhatnak távol a gyermekek ettől a szolgáltatástól?

- Nem hiszem. Személyesen erre ügyelek, hogy nem tudják meg soha. Sajnos az anya rendszeresen felolvassa a badványaimat a gyerekeknek a sajátos módján, és ellenem hangolja őket ezzel is.

- Mit tud mondani a gyermekei anyjuk melletti szociális biztonságáról, annak fényében, hogy a háromféle munkáltatótól szerzett jövedelme, és a gyermekek után kapott juttatások mellett még szükségét látja az anya annak is, hogy a testéből éljen? Érdekes momentum, de tény, hogy ezt a jogi tényállást sem az első fokú bíróság, sem pedig a törvényszék nem mérlegelte, és nem is bírálta el, attól függetlenül, hogy ez egy gyermekeket jelentősen veszélyeztető momentum.

- A gyermekeknek anyjuk viselkedése erkölcsileg és érzelmileg nem jó álláspontom szerint. Ezt a gyermekek állapota igazolja.

Sajnos szemet hunynak mindenhol, bárhova írok bármit, teljesen másra jön a válasz. Agyrém amit művelnek a közigazgatásban. A gyermekek erkölcsi veszélyeztetésének a tényéről és elkövetéséről pl. fogalmuk sincs a gyermekvédelmiseknek, nem tudják mi az.

Jogszabály mondja ki, hogy  a gyermeket veszélyezteti a kapcsolattartási jogának a sérelme. Kérdezzük meg a gyámhivatalt mit jelen ez, mert ennek megelőzésére nem láttam igyekezetet.

- Mit gondol a közigazgatásban, ezen belül a gyermekvédelemben egyre inkább megfigyelhető korrupció jelenségéről? Lehet-e párhuzamot vonni a gyermekek elhelyezésének ténye és a között, hogy az anya a közigazgatáson belül is nyújtja szexuális szolgáltatásait?

- Fennáll a korupció alapos gyanúja, ez természetes. Mikor egyértelmű feketére azt mondják, hogy piros, akkor nem is lehet kétség. Azonban fennáll a lustaság és a tudatlanság nagy mértéke is.

- Milyen hatással volt ez az Ön gyermekeinek sorsára, életére? Hogy vannak most a gyermekek úgy a fizikai-, mint a pszichikai egészségüket illetően? 

- Ezt fentebb kifejtettem. Annyit hozzátennék a kicsi fél, a nagy meg ideges nagyon. Nincsenek jól.

- Talán Ön az első olyan különélő szülő, akinek egy egész megye illetékességét sikerült kizáratni az eljárás jogából, a gyermekei érdekében. Mit üzenne sorstársainak? Hogyan kezdjenek hozzá, hová forduljanak, és milyen sorrendben ahhoz, hogy az eljárási jogszabályok szerint mulasztó hivatalokat ki tudják záratni?

- Én időben sokat vártam. Azt üzenem, ne várjanak, hanem azonnal kérjenek felügyeleti eljárást, és ha  tényállásokkal ellentétes bagetelizálással zárul a vizsgálat, nyomban személyiségi jogi pert kell indítani a hivatalokkal szemben. Nekem most indul a második kormányhivatal ellen, mivel a védelembe vétel felülvizsgálatában, nem vizsgálták a gyermekek aktuális állapotát, nem rendeltek ki kompetens hozzáértő szakértőt indítványok ellenére sem, a gyermekek tikje megelőzhető lett volna, ha valós gondja felszínre lett volna hozva. A kisfiam is felperes lesz.

-  Az ombudsman kijelentette, hogy a különélő szülők kapcsolattartása során nem léteznek alapjogi aggályok.

- Ha ilyet mondott, szerintem csúsztat. Nem kicsit.

- Meglátása és tapasztalatai alapján létezik a gyermekvédelmi-, illetve igazságügyi rendszerben Magyarországon valódi gyermekjogvédelem?

- Nézze, nincs. Amikor az egyik szülő gyermekvédelemben levő kapcsolatrendszere a gyermekek sérelmére a bántalmazásban segíti őt, akkor nem beszélhetünk gyermekvédelemről. Gondoljon bele, ha egy ismerősének barátjának gyermekei ellen tevékenykedik azzal, hogy eltussolja a gyermekbántalmazást, akkor egy vadidegen mire számíthat?

Köszönöm az interjút.