Jávor Benedek a köznevelési törvény módosításával kapcsolatban beadvánnyal fordult az Európai Bizottsághoz, kérdezve: a Bizottság számára elfogadható-e egy olyan jogszabály, melynek eredményeként lehetőség nyílik, hogy "felzárkóztatási vagy egyéb tanulmányi okból"  a diákok faji vagy etnikai alapon elkülönült módon legyenek kénytelenek tanulni. A képviselő arra is választ vár, hogy elfogadható-e, hogy a magyar kormány mindezt törvénynél alacsonyabb szintű jogszabályban tehesse meg.

2014 végén Balog Zoltán miniszter javaslatára országgyűlés elfogadta a köznevelési törvény módosítását. Ennek értelmében a Kormány rendeletben szabályozhatja a nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás szervezésének "sajátos" feltételeit, vagyis azokat a feltételeket, amelyek mentén a törvény kivételeket enged az egyelő bánásmód alkalmazása alól.

Az országgyűlés mindezt, válaszként a Debreceni Ítélőtábla által 2014. november 6-án hozott jogerős ítéletére válaszul hozta meg. Az eset hátterében az Esélyt a hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány által a Nyíregyháza Város Önkormányzata, illetve későbbiekben a Huszár telepi Sója Miklós Görög katolikus Általános Iskolát fenntartó egyház ellen indított ügy áll.

Ebben a perben Balog Zoltán  a szegregált iskola védelmére kelt azzal, hogy a bíróságon – nem beidézettként – tanúskodott. Az ítélethirdetés napján a miniszter sajtóközleményben tudatta a közvéleménnyel, hogy meg fogja teremteni a jogi lehetőségét annak, hogy a Huszár telepi iskolához hasonló, szegregálva felzárkóztató iskolák jogszerűen – az egyenlő bánásmód feltételeit figyelmen kívül hagyva - működhessenek.

Jávor Benedek európai parlamenti képviselő szerint a törvény megteremti a lehetőségét a szegregált oktatásnak, így ellentétes nemcsak az Európai Unió és az Európa Tanács alapértékeivel, de az Alaptörvénnyel is.

MTI

Fotó: Atv