Szabó József, a Hiteles Mozgalom ügyvezetője konkrétumokkal kérdőjelezte meg Dr. Gárdos Péter Phd. ügyvéd elemzését a devizaszerződések érvénytelenségének vonatkozásában. Mondhatjuk, hogy az árfolyam jogcímén az adósoktól elsikkasztott pénzek után most a paragrafusokkal szentesített jogi csalások időszaka következik a devizában eladósodottak életében.

Nonszensz, amit a kormány és a Kúria művel az emberekkel. Mindenhol lehetetlen volna, ahol demokráciában élnek, hogy a Legfőbb Ügyészség ne indítana nyomozást az évezred csalása irányában. Magyarországon ez is megtörténhet. Ugyanis, ha a paragrafusok bankok melletti elemzését mintegy köztudatba ültethetik, ez azt fogja eredményezni, hogy úgy a bírák, mint az ügyvédek a közkinccsé tett jogi érvelést a gyakorlatban egyre többször használják, ily módon alapigazsággá válik, rövid időn belül.

De az ember attól emberi, hogy tévedhet – végzettségtől függetlenül. Csak az téved, az hibázik, aki dolgozik. Örök igazság ez, kérem.

Szabó József is kielemezte a jogi elemzést. Meglátásait a Hiteles Mozgalom honlapján teljes egészében olvasni lehet. A jogi állásfoglalás boncolgatása a következő sorokkal kezdődik:

„Jelen elemzésben négy kérdésre keresem a választ. Lényegesen szerteágazóbb probléma halmazról beszélhetünk a közel két millió deviza elszámolású bankkölcsönök kapcsán, azonban egy elemző cikk kereti erős korlátot szabnak. Így most csak az alábbi négy kérdéskört vizsgáljuk meg:

1.) A devizahitelezés kapcsán miért kell évtizedekkel ezelőtti jogi megfogalmazásokat elővenni? Hiányos a jelenlegi Uniós és hazai jogi szabályzás a pénzügy területén és a fogyasztóvédelem területén?

2.) Milyen volt a jogi szabályzás évtizedetekkel ezelőtt, amikor a hivatkozott jogi megfogalmazások megszülettek?

3.) Mi kell érteni tartozás kifejezés alatt? Miként fogalmazta meg, határozta meg tartozás jellemzőit, tulajdonságait a polgári törvénykönyv?

4.) Milyen megtévesztésekről beszélhetünk a bankkölcsönök kapcsán?

Kezdjük a megkérdőjelezhető állításokkal, majd utána jöjjenek a figyelmen kívül hagyott tények….”

Szabó József elemzését eljuttatta a Jogtudományi Közlönyhöz is. Az érdekvédő meglátásaira a szerkesztőségtől válasz még nem érkezett.

Doody