Ha azt gondolja, hogy a hírek kiegyensúlyozottak, gondolkodjon újra. Az újságírók, akiknek felelősségre kellene vonniuk a hatalmat, annak a piszkos munkáját végzik.

Amikor az emberek azt mondják, hogy nem politizálnak, az azt jelenti, hogy a status quo-hoz igazodnak. Egyikünk sem pártatlan, egyikünktől sincs távol a hatalom kérdése. Társadalmi teremtmények vagyunk, magunkba szívjuk azoknak a látásmódját és véleményét, akikhez kapcsolódunk, és tudtunkon kívül is visszhangozzuk azokat. Az objektivitás lehetetlen.

A semlegesség illúziója az egyik oka az újságírás romlott állapotának, mivel azok, akiktől el lehetne várni, hogy elszámoltassák a hatalmat, gondolattalanul a karjai közé sodródnak.

A Cardiff Újságíró Iskola (Cardiff School of Journalism) egyetemi embereinek egy tanulmánya megvizsgálta a BBC Today program beszámolóit a 2008-as bankmentésekről. Úgy találták, hogy a kiválasztott résztvevők között „majdnem teljesen a brókerek, befektetési bankárok, fedezeti alap (hedge fund) menedzserek és a City más hangadói domináltak. A civil társadalom hangja vagy olyan kommentátorok, akik kérdésessé tették volna egy ilyen nagy pénzügyi szektor előnyeit, majdnem teljesen hiányoztak". A pénzügyeseket, akik a válságot okozták, felkérték annak az értelmezésére.

Ugyanígy áll a dolog a deficitről és a megszorítások szükségességéről folyó vitákkal. Ezt a vitát is a politikai és gazdasági elitek uralták, míg az alternatív hangok – amelyek szerint a válságot eltúlozták, vagy, hogy a megszorítások helyett a kormánynak keynesiánus kiadási programokkal vagy a pénzügyi tranzakciókra, vagyonokra vagy földekre kivetett adókkal kellett volna reagálnia – alig voltak hallhatók. Ezek a prioritások megváltoztatták az életeteket: a BBC segített kialakítani azt a politikai konszenzust, amely alatt most oly sokan szenvednek.

A BBC üzleti beszámolói naponta sértik a szerkesztési alapelveit, elmulasztva alternatív szempontok bemutatását. A Today program minden hétköznap reggel tíz percen át gazdasági vezetők talpát nyalja. Esetenként ugyan vitatkozik velük a társaságaik értékéről vagy életképességéről, de szinte sosem az erkölcseikről. A bírálókat kizárják a gazdasági műsorokból, és majdnem az összes többiből is.

A Cardiff kutatói azt találták, hogy a BBC hat órai híreiben (News at Six) az üzletet képviselők aránya tizenkilencszerese volt a szakszervezetek képviselőinek. „A BBC a világ konzervatív, euroszkeptikus, bizniszbarát változatát reprodukálja", mondja a tanulmány. Ne feledjük, ez az, ahová az emberek fordulnak, amikor nem bíznak a korporatív sajtóban.

Míg az a mód, ahogyan a média a tárgyalt sztorikat kezeli, éppen eléggé rossz, a tárgyalás hiánya még rosszabb. Ha egy téma nem osztja meg a fő politikai pártokat, akkor eltűnik a szemek elől, bár a pártok most alig vitatkoznak valamiről. Egy másik vizsgálat a környezetről szóló műsorok közel teljes összeomlását tárja fel az ITV és a BBC híreiben: ezek a 2007. évben a teljes adásidő 2,5%-t (ITV) illetve 1,6%-át (BBC) tették ki és 2014-re megfelelően 0,2%-ra illetve 0,3%-ra zsugorodtak. 2014-ben ezeken az adókon Madeleine McCann-ről – hét évvel az eltűnése után – annyi híranyagot közöltek, mint az összes környezeti témákról együttvéve.

Akiket azzal bíztak meg, hogy felelősségre vonják a hatalmat, hű hívei a hatalomnak. Kirohannak a szociális média és olyan emberek ellen, mint Russel Brand, nem látva, hogy az alternatívok népszerűsége válasz a saját mulasztásaikra: a mulasztásukra leleplezni az haut monde (a felső tízezer) állításait, felsorakoztatni a vélemények sokféleségét, lehetővé tenni, hogy a közönség lássa; lehetséges egy más világ. Ha még a közmédia is papagájként visszhangozza az elit szólamait, milyen remény lehet tájékozott, demokratikus választásra?

(Ford. Szende Gy.)

Forrás: Transform!

Fotó: Fiatal Európa Szerkesztőség