Az elszámolási törvény vonatkozásában a Pénzügyi Tanácsadó Irodahálózat (PTI) segíti az ügyfeleket a forintosítás rögös útjain. Fáy Árpád kérdéseket tett föl Dr. Morvai Gábornak, a PTI vezetőjének azzal kapcsolatban, miért nem hoznak létre olyan kalkulátort, akár az MNB honlapján, amellyel az ügyfelek ellenőrizni tudnák a bank általi átszámítás helyességét. Érdekes válaszokat kapott.

A Pénzügyi Tanácsadó Irodahálózat ingyenes, pártatlan pénzügyi fogyasztóvédelmi tanácsadást nyújt Magyarország 11 megyeszékhelyén. Az Irodahálózatot egy civil szervezet, a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete (FOME) működteti 2011 óta. Az irodahálózat létrehozását az a cél vezérelte, hogy a vidéki fogyasztók számára könnyebb legyen e speciális információk megszerzése. 

Fáy Árpád telefonon feltett kérdéseire Dr. Morvai Gábor írásban reagált:

Miért nincs a tanácsadó irodáinkban számítógépes program, excel táblázat, vagy egyéb módon elérhető kalkulátor az elszámolással kapcsolatban? „Az a határozott véleményem, hogy az elszámolással kapcsolatos jogi háttér megfelelő mélységű ismeretére van ahhoz szükség, hogy átlátható és érthető legyen: egy ilyen kalkulátor gyakorlati megvalósítása nem reális. Véleményem szerint azért sincs értelme ilyen, széles tömegek (több bank ügyfelei) által használható kalkulátort létrehozni, abba ugyanis például egy 10 éves futamidejű, annuitásos hitel esetében legalább 243 adatot kellene bevinni, ez már önmagában nehézkessé tenné a használatot. Úgy gondolom, az a tény, hogy az elszámolás részletszabályait, és az alkalmazandó képleteket jogszabályok rögzítik, és ez kellő garancia arra, hogy az elszámolást a pénzügyi intézmények szabályszerűen készítik el.”

Ennek hiányában milyen tájékoztatást tudunk nyújtani a hozzánk forduló ügyfeleknek? „Szintén az elszámolással kapcsolatos szabályok alapján azt tudom mondani, hogy az erre vonatkozó ügyfél tájékoztatás lényegi eleme nem az elszámolás eredményének előzetes megbecsülése, hanem az elszámolással kapcsolatos fogyasztói teendők, az panasztételi lehetőségek és további igényérvényesítési lehetőségekről szóló korrekt tájékoztatás.”

Igaz, csak burkoltan utalt rá, de azért erre is szeretnék reflektálni: „A Pénzügyi Tanácsadó Irodahálózatot működtető Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete nem indult, így nem is nyert az MNB elszámolási tájékoztatással kapcsolatban kiírt pályázatán. … Az általam vezetett szervezet minden szempontból átlátható, letisztult, kizárólag a pénzügyi fogyasztóvédelmi cél megvalósításához kötődő gazdálkodást folytat, amelyet az arra hivatott szervezetek ellenőrizhetnek, és rendszeresen ellenőriznek is. FOME köztartozás mentes civil szervezet.” 

Fáy Árpád szintén írásban reagált a PTI vezetőjétől kapott válaszokra:

„Tisztelt Morvai Gábor Úr!

Köszönöm, hogy levelét megküldte. Nem akarom kétségbe vonni jó szándékát, nincsen is képem arról, milyen hatékonysággal tudnak működni. Azonban ami egyes megállapításait illeti, engedje meg, hogy nyilvánosan kétségemet fejezzem ki – mert hiszen a legfőbb kérdésben, a banki követelések mennyiségi ellenőrzésében értetlenségét fejezi ki. Mint mondta, és mint írja is, ellenőrzési célú szoftver készítése előtt elvi akadályokat lát – jelen számítógépes korunkban (mert hiszen „10 éves futamidejű annuitásos hitel esetében legalább 243 bemeneti adatot kellene bevinni”).

Ezzel kapcsolatosan engedje meg, hogy a következő megjegyzéseket tegyem:

1. Állítom, hogy ezek az eszközök (számítógépes kalkulátorok) többre képesek, mint azt Ön vázolja.

2. Úgy tudom, a kérdéses számítógépes kalkulátorokat a hitel nyújtó bankok munkatársai eleve használják. Ha az MNB nem vállalja egy általános eszköz készítését, akkor ezek a banki, bankonként eleve megvolt szoftverek kiigényelhetők az ügyfelek számára – nem? Csak valamiért ez nem „illő”?

3. A kérdés tehát az, hogy mennyire tartozhat hozzá egy lakossági hitelügylethez a bank technológiai erőfölénye oly mértékben, hogy annak felmérését Ön, mint hivatásos érdekvédő megbecsülni sem tudja – sőt a technikai erőfölényt adó eszköz létét is kétségbe vonja velem való levelezése során.

4. Szerintem a banki tevékenységhez nem tartozik hozzá sem a ceruzahasználati, sem a papírhasználati sem a számítógép használati egyoldalúság, titok, monopólium az ügyfelével szemben.

5. Tehát Önnek, mint hivatásos érdekvédőnek meggyőződésem szerint azon törvénykezdeményezési lobbi élvonalában kellene lennie, amely a kölcsönszerződések számítógépes kalkulációját úgy papírra nyomott táblázatban, mint korunknak megfelelően működő excel táblázatban az algoritmusokat ellenőrizhetően eleve és feltétlen az ügyfél rendelkezésére bocsátandónak követeli – a kölcsönszerződés érvényességi előfeltételeként. Miért nem lehet ezt már most elkezdeni, az elszámolási képletek excel táblába töltött algoritmus kiadásával? Mi a jogi gátja annak, hogy ezeket a kalkulációkat a bankok kiadják –kezelhető excel táblás formában?

6.Továbbá olyan rendszer bevezetésének követelésében kellene részt vállaljon Ön mint hivatásos érdekvédő, amely a kölcsönszerződések eleve nyilvánosnak minősített logikai vázának és összegszerű eredményének ellenőrzésére alkalmas szakértő és jogosult kontrollt eredményez az ügyfél oldalán vagy ingyenesen, vagy biztosításként előre fizetett összegért. Csak nem mondja tán bárki is, hogy a bankok a csalásokból élnek? Akkor pedig, ha nem a csalásokból élnek, banki érdek is az ügyfél növekvő bizalma éppen a bármikori független ellenőrizhetőség révén. Mert tegyük fel a szerződés előkészítése során az ügyfél rendelkezésére bocsátott szoftverekbe kódolt csalást vagy akár tévedést sem az ügyfélnek kellene észre vennie – hanem azt arra alkalmas szakértőkkel kellene megbízhatónak minősíttetni (auditáltatni – azaz átvilágítani, hitelesíteni). Az olyan szervezetek mint Önök is a nevük után ítélve ezen számszerű auditálási képesség megszerzésétől kezdve tekinthetők valódi érdekvédelmi, tanácsadói szervezetnek – nem?

7. Az idő szerint változó adatsorokban szereplő adatok nagy számához pedig (amit ellenérvként említ felsorolásában) engedje meg, hogy megjegyezzem, az 1800-as évek végétől úgy fogalmaz a matematika, hogy egy folyamatos függvény görbéje végtelen sok pontból áll – mégis képesek egyenletekkel kezelni. Nem különben a diszkrét függvények esetében, amikor az elvi végtelenség két időpont között gyakorlati véges sokassággá változik, mitöbb, szintén kezelhető sokasággá függvénnyel, számítógéppel. Pont erre való a számítógép, amint az IBM (International Business Machines) nevében is szerepel: „üzleti gép”.

…  Intézményét elkerülhették a devizahiteles károsultak tömegei. Tájékozódjon, nézzen utána a banki ügyletek jogszabály követő állapotának. A devizahiteleket a bankok eleve nem a jogszabályok mentén alakították ki, hanem a jogszabályi résekre építettek, valamint számos bírósági ítélet szerint a szándékos, tisztességtelen, jogszabály elkerülő vagy éppen jogszabály ellenes megtévesztésre. Ez a bírósági ítéletek által is kimondott tapasztalat – túl mindannyiunk személyes tapasztalatán (amit a bírósági ítéletek megerősítettek). Az MNB és a kormány a jelek szerint szeretne rendet teremteni, különben miért kellett volna friss jogszabályokba foglaltan általános banki elszámolást előírni? A kérdés az, hogy ki képes a bankok most várható tömeges kimutatásait ellenőrizni? Senki? A jelek, a levele szerint Önök sem? Kár. Eszerint az ügyfeleket fogja vizsgáztatni március és április excel tábla kódolásból, emeletes törtek kezeléséből stb? Mint siralomházban a kivégzésre várakozót? Hogyan tud sormintát rajzolni? Be kell lássa, hogy képtelenség volna még egyetemet végzettek körében is az érdekvédelmi támogatás előfeltételeként azt támasztani, hogy egy bonyolult sokéves ügyletet mennyire ügyesen tud kódolni – végrehajtás és egyéb kellemetlenségek árnyékában.

Sok, a legtöbb banki illetve közjegyzői szerződés tartalmazza, hogy meg kell bíznunk a bankok kimutatásaiban, az általuk nyilvántartott adatokban. De akkor azt tegyék hozzáférhetővé. A használt algoritmussal együtt, mert anélkül nincsen kapcsolat az induló (bemenő) adatok és a bank általi követelés (kimenő adat) között. Tehát az excel táblába kódolt algoritmus nélkül a banki tárolt adatok nem értelmezhetőek, illetve a közölt eredmények nem ellenőrizhetőek. Önök viszont azt mondanák érdekvédőként, hogy a bankok nem egyszerűen az ügyletek adminisztrálóinak, hanem kontroll nélküli kezelőinek is tekintendők? Ez csak átgondolatlanság lehet, nem pedig meggondolt állásfoglalás. Mert akkor minek lenne a bankok elszámolása?

Nekem – bevallom – szükségem lenne érdekvédő támogatásra. De az is meglepett, hogy irodájukban képtelenségnek nevezték, hogy bármifajta számszerű ellenőrzés szóba kerülhessen. Még jobban meglepett, hogy nem is gondoltak ilyen ellátandó feladatra. A legjobban az lep meg, hogy amikor már egy lehetséges ügyfél megfogalmazza, hogy enélkül bizony igen féllábú az érdekvédelem, akkor még el is magyarázzák, hogy az ügyfél gondolja rosszul, mert egy fél ország lakosságát megnyomorító, egzisztenciáját megrendítő devizahitel-csalás sorozat esetleges csillapítása során másodlagos kérdés, hogy számszerűleg hol, ki fogja tudni a bankok bemondásos önellenőrzését ellenőrizni. Mert amíg az algoritmus nincsen excel táblába ültetve, addig az ügyfélnek nem sok különbség van a bemondásos és a hatóságilag előírt kiszámolás között.

Amennyiben időközben változott volna a helyzet a számszerű ellenőrzés ügyében, az igen érdeklődve fogadnám.

Válaszuk, álláspontjuk annyira meglepett, annyira nehezen érthetőnek tartom – bár annak valóság alapját nem kétlem – hogy megküldöm levélváltásunkat az MNB ügyfélszolgálatának is. Mert küldtem nekik és a korábban különálló PSZÁF-nek is az auditált kalkulátorok nélkülözhetetlenségéről jópár évvel korábban is levelet. A mai korban, amikor az autkerék gumik bordamélységét miliméterben határozzák meg a jogszabályok (meg az uborka görbeségét) a tömegek egzisztenciáját ellehetetlenítő és méltányolhatatlan, józanul szemlélve funkciótlan bankkölcsön szerződési hibák elhanyagolása nem magyarázható. Tenni kellene valamit a kölcsönszerződések algoritmusának excelles rendelkezésre bocsátásának előírásáért – szerződési előfeltételként. Önöknek is, mint hivatásos érdekvédőknek – ha javasolhatom.

üdvözlettel

Fáy Árpád”

Ha megérkezik Dr. Morvai Gábor válasza, az elszámolásaikra váró adósok tájékoztatását folytatjuk.

Doody