A balatoni halgazdálkodás összeomlásának veszélyére figyelmeztet az LMP a balatoni halak napján. Mióta a kormány betiltotta a halászatot, a tó körül nem lehet balatoni halat kapni, viszont semmi akadálya a betelepített busák túlszaporodásának – az ökopárt szerint sürgősen vissza kellene térni a fenntartható halgazdálkodási gyakorlathoz.

2004 óta mindig július utolsó szombatján tartják meg a balatoni halak napját. Az idei ünnepre komor árnyékot vet, hogy a balatoni hal mára ismeretlen fogalommá vált a tóparti vendéglátásban: mióta Fazekas Sándor agrárminiszter homályos lobbiérdekek miatt betiltotta a halászatot, a vendéglők nem juthatnak legálisan a tóból származó halakhoz, így kénytelenek hekkel, különféle fantázianeveken szereplő iszaplakó ázsiai pangasiussal és tápon nevelt tógazdasági pontyokkal kínálni a vendégeiket, ami a rendszerváltás utáni legsúlyosabb csapás a balatoni gasztroturizmusra.

A halászat felszámolása ugyanakkor – az óhatatlan munkahely-megszüntető hatáson túl – azzal a káros környezeti következménnyel is járt, hogy megszűnt a betelepített, idegenhonos fajok, elsősorban az amur és busa fajok állományszabályozása is, aminek a gyászos konzekvenciáival – bűzlő haltetemek formájában – már a nyaralók is szembesülhettek.

Az LMP szerint semmilyen politikai vagy gazdasági érdek nem adhat magyarázatot a legnagyobb tavunk ökológiai egyensúlyának felborítására. Ez a kényes egyensúlyi állapot láthatóan nem őrizhető meg a fenntartható halgazdálkodási módszereket használó állományszabályozó halászat nélkül, amit állami kézben tartva, a környezeti szempontokat prioritásnak tekintve kell működtetni – enélkül a halállomány és az idegenforgalom is egyre súlyosabb veszteségeket fog elszenvedni.

Sallai R. Benedek, a Fenntartható fejlődés bizottság elnöke - MTI

Fotó: 444.hu