Időtálló, a természetvédelem korszerű felfogásával összhangban álló, a nemzet közös természeti örökségének megóvására kiemelt hangsúlyt helyező Alaptörvény célkitűzéseivel is harmonizáló természetvédelmi törvény született ezelőtt két évtizeddel – állapították meg az ombudsmani hivatalban rendezett jubileumi műhelybeszélgetés résztvevői.

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény elfogadásának huszadik évfordulója alkalmából dr. Szabó Marcel, a jövő nemzedékek szószólója meghívta a törvény kidolgozóit, valamint minisztériumi és nemzeti parki szakembereket, az Alkotmánybíróság és a Kúria képviselőit, kutatókat, jogalkalmazókat és civil szervezetek képviselőit, hogy elevenítsék fel a jogszabályalkotás folyamatát, elemezzék a törvény végrehajtásának tapasztalatait és továbbfejlesztésének lehetséges irányait.

A törvény a tudományos szféra, a természetvédelmi és jogász szakma, a szakpolitikusok, valamint a civil társadalom közös alkotásaként, sokoldalú, alapos előkészítés eredményeként jött létre, s ennek is köszönhetően az Országgyűlés ellenszavazat nélkül fogadta el. Egyik legnagyobb erénye, hogy nem csupán a védetté nyilvánított területek, hanem a természet egészének oltalmazását tűzi ki célul.

A törvény megköveteli a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodást, hogy azok megújuló és önfenntartó képességüket megőrizve a jövő nemzedékek számára is fennmaradjanak.

A természet védelme az egész társadalom - benne a gazdasági szféra - feladata, szem előtt tartva azt az elvet, hogy érdekütközés esetén elsődleges a természetvédelmi érdek. Az elmúlt két évtizedben a törvényre alapozva számos új jogintézmény született, miközben a törvény - hazánk uniós taggá válásával is összefüggésben - számos pontján módosult, kiegészült, többnyire megőrizve eredeti szellemiségét.

A műhelybeszélgetés résztvevői felhívták a figyelmet arra is, hogy az elért eredmények és a törvény egységének megőrzése mellett milyen változtatásokra volna szükség. Ilyen lehet az élőhelyek, a társulások konkrétabb jogi védelme, a nemzedékről nemzedékre hagyományozott ökológiai tudás felhasználása, az özönfajok terjedése elleni határozottabb fellépés vagy a klímaváltozás hatásainak figyelembevétele.

A jogalkalmazás tapasztalatai alapján egyes területeken nagyobb rugalmasságra, másutt éppen szigorításokra lenne szükség.

A beszélgetésen elhangzottak alátámasztották a jövő nemzedékek szószólójának álláspontját, hogy a természetvédelem kellően erős szabályozása és intézményrendszerének hatékony működése az egyik sarokköve annak, hogy az állam az Alaptörvényben előírt kötelezettségeivel összhangban képes legyen megőrizni a nemzet közös természeti örökségét a jövő nemzedékek számára.

Ehhez olyan szervezetrendszerre van szükség, amelyben a konkrét döntéseket természetvédelmi szakemberek hozzák, kellő helyismerettel, a helyi közösségekkel együttműködve. Mindennek alapja a természet tisztelete és az a hozzáállás, hogy a természetet nem valaki ellen, hanem a közösséggel összefogva, együtt kell megvédeni.

A törvény elfogadásának évfordulójához kapcsolódva nyílt meg az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalában Suhayda-Bánszki Judit lenyűgöző természetfotóiból készült kiállítás.

OS

Fotó: Greenfo