. Ma Lukács napja van.
Vörösiszap hírek - 2. rész
2010-12-07 11:41:47
Vörösiszap hírek - 2. rész

Vörösiszap hírek - 2. rész

Tegnapi cikkünkben olvashatták az előzményeket

Az áldozatok:

Több száz áldozat vár a kormány és a kármentő alap intézkedéseire, van aki már sínen van, de a legtöbben még a közelében sincsenek annak, hogy életük valamennyire visszatérjen a normális kerékvágásba.

 

 

Konkoly Józsefnek  már megkezdődött a kártérítési pere a Fővárosi Bíróságon. A devecseri férfi 56 négyzetméteres telkét,  felújítás alatt álló házát és garázsát teljesen eláztatta az iszap. Gyakorlatilag minden vagyontárgya és gondozott kertje mindenestől megsemmisült. Elpusztultak a macskái is, kutyája súlyosan megsérült. A két iraki katonai missziót is megjárt nyugdíjas elveszítette a küldetésekből maradt emléktárgyait is, és a mentés óta nem tud szabadulni torokfájásától. A biztosító ipari katasztrófának minősíti a történteket, ezért nem, illletve csak 150 ezer forintot fizetett. A MAL-tól és az önkormányzattól 100 - 100 ezer forintot, a nyugdíjfolyósítótól pedig 20 ezer forintot kapott. A férfi jelenleg a nővérénél él, kölcsönruhákban jár és kölcsönökből tartja fenn magát.

 

A nyugalmazott katona, korábban demonstrációt is tervezett, mert szerinte az állam is hibás a katasztrófában.  A baleset előtt két hónappal adta ki a hatóság a működési engedélyt, holott ha 8-as értékű pH  vörösiszap lett volna a tározóban, akkor  nem haltak volna meg emberek. Mivel érdemi tájékoztatást nem kaptak se az iszap egészségügyi hatásairól, se a kárpótlásról, így a demonstráció elmaradt.

 

Konkoly József  Hidasi Gábor ügyvédet kérte fel, hogy  képviselje őt abban a kártérítési perben, ami elsőként indult  a Fővárosi Bíróságon. A felperes keresetében azt kérte, hogy a bíróság 19 millió 327 ezer forint vagyoni és nem vagyoni kár megfizetésére kötelezze a Mal Zrt.-t, mert október 4-én a zagytározó gátjának átszakadása miatt a vörös iszap hajléktalanná tette. A perbeli jogvita alapját az képezi, hogy az alperes MAL Zrt. kártérítési felelőssége fennáll-e, az ajkai fióktelepen lévő zagytározó gátjának átszakadásával kapcsolatos ipari katasztrófát illetően. Az ügyvéd úgy véli, a kártérítés jogalapját olyan közismert tények képezik, amelyeket a felperesnek felesleges bizonyítania és jogszabály lehetőséget biztosít arra, hogy a bíróság a veszélyes üzemi tevékenységgel járó felelősség alapján ítélje meg a kártérítést.

 

Hidasi Gábor ügyvéd a rendkívüli helyzetre való tekintettel soron kívüliséget és egy azonnali jogvédelmet biztosító előzetesen végrehajtható ideiglenes végzést kért 10 millió forint megfizetésére, amelyből a napi létfenntartást és lakhatást tudja magának Konkoly József biztosítani.

A Fővárosi Bíróság elrendelte a soron kívüli eljárás lefolytatását és október 20-án a felek meghallgatása nélkül az azonnal végrehajtható ideiglenes intézkedésről is döntött. Ez azt jelenti, hogy a MAL Zrt. alperesnek  végzés kézhezvételétől számított 8 napon belül 10 millió forintot meg kell fizetnie Konkoly Józsefnek. Ha nem fizetnek, akkor bírósági végrehajtást, sőt felszámolási eljárást is lehet kezdeményezni a cég ellen.

A kártérítési per első tárgyalása november 30-án volt a Fővárosi Bíróságon, a tárgyalást. Salamonné Piltz Judit bíró vezette. A bíróság kiemelte: azt kell eldönteni, hogy az alperes Mal Zrt. kártérítési felelőssége fennáll-e a vörösiszap-katasztrófát illetően, vagyis a kérelmezőt ért és a jelen perben érvényesített károkat az alperes okozta-e?

 

A MAL Zrt. alperesi céget Dr. Ruttner György ügyvéd képviseli.

Ruttner György kérte a kereset elutasítását, mert szerint felperesnek kell bizonyítania, hogy a kárt a Mal Zrt. jogellenesen és felróhatóan okozta. A jogi képviselő vitatta a cég felelősségét és elháríthatatlan külső okokra, az Ajka környéki nagy mennyiségű csapadékra és szeizmikus földmozgásokra hivatkozott, ami a talajtörést okozta. Szerinte a gyár nem folytatott fokozott veszéllyel járó tevékenységet, hiszen egy kormányrendelet alapján a vörösiszap nem tartozott a veszélyesnek minősített anyagok közé. Ruttner György hangsúlyozta: a tározó az összes előírásnak megfelelt, a hatósági engedélyekkel rendelkezett, és a cég az összes előírást betartotta, valamint legutoljára kilenc nappal a baleset előtt vizsgálta a környezetvédelmi hatóság a zagytározót, amikor mindent rendben talált. Álláspontja szerint a kárt nem az okozta, hogy a gát leomlott, hanem az, hogy az iszap elérte a településeket. Ennek bizonyítására kérte, hogy a bíróság hallgassa meg az Országos Meteorológiai Intézet, valamint a Geodéziai és Geofizikai Intézet szakértőit is.

 

Hidasi Gábor felperesi ügyvéd szerint nem elegendő a a MAL-nak szélsőséges időjárási körülményekre hivatkozni, azt kellett volna megakadályoznia, hogy a vörösiszap elérje a lakott területeket. Köztudott, hogy időnként sok eső esik és mozog a föld, és hogy a gát ki van téve ezeknek a tényezőknek. Tudni kellett volna, hogy ennek milyen kockázata van, hiszen olyan iszonyú mennyiségű folyadékról van szó, hogy lényegtelen lenne annak maró hatása, mert önmagában a folyadéktömeg  is életveszélyes lett volna - mondta az ügyvéd és azt is kérte,  mutassák be  volt e engedélye a MAL-nak a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivataltól.

 

A szakértők kirendelése után 2011. február 1-jén folytatódik a Fővárosi Bíróságon.

 

Megkérdeztük Hidasi Gábor felperesi ügyvédet, hogy fizetett-e a MAL Zrt?

"A végrehajtási kérelmet beadták a MAL Zrt. ellen, mivel nem fizették meg a Konkoly Józsefnek járó 10 millió forintot.  Az érvük: nem értenek egyet a döntéssel. Ez azért is szomorú, mert ez azt az üzenetet hordozza, hogy az állami felügyelet alatt álló cég   - vagyis ez esetben az állam - áll szemben a joggal. A Mal Zrt elleni inkasszós eljárás eredményességére  még decemberben számítani lehet."

 

Szerkesztőségünk kérdéseire a Magyar Kármentő Alap-Kármentő Bizottságának alelnöke, Dr. Zsédenyi Imre válaszolt.

 

1.    A Magyar Kármentő Alap számlájára a vörösiszap baleset kapcsán december 2-ig bezárólag nyilvántartott összesen 1.544.324.627,- Ft le van–e kötve, ha igen, mióta és milyen konstrukcióban kamatozik? 

Válasz:

„A Kármentő Bizottság átmeneti jelleggel lekötötte a károsultaknak később felhasználásra kerülő támogatását. 1 milliárd Ft-ot 3 hónapi időtartamra, 6,05 %-os kamatra, míg 200 millió Ft-ot 1 hónapos időtartamra, 5 %-os kamatra kötöttünk le.  A lekötés az OTP több változatban, korábban küldött ajánlatának figyelembevételével történt.”

 

2.    A  befizetett összegből a honlapjukon található tájékoztatás alapján 53.400.000.Ft kifizetéséről már döntés született. Ennek kapcsán az a kérdésem, hogy  mostanáig mekkora összeg került konkrétan kifizetésre, azaz jelenleg mekkora összeg van a számlán?

Válasz:

„A Kármentő Alapból 53,4 millió Ft-ot ítélt meg a bizottság ez idáig. Ebből az összegből 33,4 millió Ft. került folyósításra Devecser és Kolontár önkormányzatai számára. Jelenleg aláíráson van 20 millió Ft. támogatási összegről szóló szerződés Devecser Város Önkormányzatával.  A támogatási szerződések alapján az önkormányzatoknak az átadott összegről el kell számolni. A honlapunk december 2-án közölt adomány összegében már nincs benne  az 33,4 millió Ft. A Kármentő Bizottság december 3-án újabb támogatásokat ítélt meg mindhárom érintett településnek, illetve a kárt szenvedett vállalkozásoknak. A jegyzőkönyv elkészülte után a honlapon ezek a határozatok is összegszerűséggel együtt láthatóak lesznek. "

 

3.    Van-e akadálya annak, hogy a befizetőkről  - adományozókról és a befizetett összegekről az adatvédelmi törvénynek és a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos törvénynek  megfelelően egy tételes listát közzé tegyenek?

Válasz:

"A Kármentő Bizottság a főjegyzőt bízta meg, mint az alap elnökhelyettesét, azzal, hogy az adatvédelmi törvények figyelembevételével vizsgálja meg az adományozók és a befizetett összegekről szóló adatok nyilvános közzétételét. Eddig kb. 25.000 személy szerepel az adományozók között. Felvettük a kapcsolatot az OTP-vel az adatok átvételét illetően, a tárgyalás lezárása után a honlapon jelentetjük meg az ezzel kapcsolatos információkat"

 

4.    Van-e akadálya annak, hogy az OTP-vel kötött - jelen számlával kapcsolatos  - szerződést a honlapjukon közzétegyék? 

Válasz:

„2010. október 27-én a Veszprém Megyei Önkormányzat szerződést kötött az OTP Bank-kal a Kármentő Alap számlavezetésére. A szerződés  alapszerződés, 5 pontból áll. Információink szerint a Kármentő Alap számlaszámát az OTP olyan csomagban kezeli, amelyre számlavezetési költséget nem számít fel. Ez idáig nem jelentkezett a számlán számlavezetési költség.  A lekötések utáni kamatot az OTP automatikusan a Kármentő Alap számlájára írja jóvá, így a kamat összege is növeli az eredeti célt szolgáló összeget. A Kármentő Alap működését felügyelő bizottság ellenőrzi, bármilyen panasz esetén a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalhoz lehet fordulni.”

 

Több mint két hónap telt el a gátszakadás óta. Vitathatatlan, hogy nagyon sokan tesznek is azért, hogy a katasztrófa áldozatain segítsenek. Azonban az sem kétséges, hogy mindez nem olyan ütemben halad, ahogy ez elvárható lenne.

 

Az emberek által megfogalmazott elvárások:

  • Az állam az, aki az összes kellő eszköz birtokában van és törvényileg kötelezően védi állampolgárait, így az ő kötelessége, a  lehető legrövidebb időn belül az összes károsultat teljes kártalanításban részesíteni. A károsult állampolgárok szenvedő alanyai a balesetnek, így joggal követelhetnek azonnali és teljes kártalanítást.
  • A kormánynak, mint az állampolgárok legfőbb képviselőjének, mindent meg kell tenni,  hogy a lehető legrövidebb idő alatt kiderítse a katasztrófa okát, és a felelős, vagy felelősök személyét. A szakértői vizsgálatok, és a várható bírósági eljárások időigényesek, de a károsult állampolgárokra nézve ez nem járhat hátránnyal.  

 

Orbán Viktor  miniszterelnök szavai:

Magyarország elég erős ország ahhoz, hogy egy ilyen katasztrófa következményeit egyedül is el tudja hárítani. Tehát nekünk nem külföldi segítségre, pénzügyi segítségre van szükségünk… inkább a magyarok összetartásában bízok, a nemzeti segélyvonalak működnek, el fogunk indítani, legalábbis remélem, hogy el fogok tudni indítani napokon belül egy áldozatokat megsegítő alapot, külföldi magyarokat akarok bevonni, a gazdag külföldi magyarokat is arra fogom kérni, hogy támogassák ennek a térségnek a lakóit meg ennek a térségnek az újraindítását. Szerintem erre jó esély van, a magyarok nagyvonalú emberek, és azt gondolom, hogy a gazdagabbak majd fognak is ehhez forrásokat biztosítani, tehát a magyarok meg tudják oldani saját erőből a dolgot.”

 

Most már csak az a kérdés marad megválaszolatlanul, hogy MIKOR? Mikor hárítja el Magyarország a katasztrófa következményeit? Mikor lesz szétosztva a 1,5 milliárd forint adomány, ami önmagában csak része lehet a teljes kártalanításnak?

Mikor nyugodhat meg minden károsult család, hogy visszakapja azt az életminőséget, ahogyan élt, mielőtt a vörösiszap tönkretette mindenét?

További híreink
A Fidesz költötte a legtöbb pénzt az előválasztáson, pedig nem is indultak
Azok költötték a legtöbbet a ma záruló ellenzéki előválasztási folyamat digitális kampányában, aki nem is indultak rajta: a Fidesz.
2021-10-17 11:19:09, Hírek, KÖZ-TÉR Bővebben
Elkezdték az előválasztás szavazatszámlálását, többszörös rekord volt a részvétel
Megkezdődött az előválasztásra leadott szavazatok megszámlálása az MSZP Villányi úti székházában. Az már most biztosnak látszik, hogy lesz teendője az önkénteseknek, ugya...
2021-10-17 11:19:03, Hírek, KÖZ-TÉR Bővebben
Nemzeti kosz: 68,5 milliárdért egyetlen cég végezheti az állami szektor takarítási és kertészeti munkáit
Négy évig egyetlen cég, a B+N Referencia Zrt. végezheti a Közbeszerzési Ellátási Főigazgatóság (KEF) ellátási körébe tartozó ingatlanokban – tehát az állami szektorban – ...
2021-10-14 11:40:25, Hírek, KÖZ-TÉR Bővebben
Oldal tetejére
Ezt olvasta már?
Dobrev Klára sajtótájékoztatóján azt mondta: nem lesz tárgyalás a már kiesett miniszterelnök-jelöltekkel, és a...
Bővebben >>