Vörösiszap hírek - 2. rész |
2010-12-07 11:41:47 |
Tegnapi cikkünkben olvashatták az előzményeket Az áldozatok: Több száz áldozat vár a kormány és a kármentő alap intézkedéseire, van aki már sínen van, de a legtöbben még a közelében sincsenek annak, hogy életük valamennyire visszatérjen a normális kerékvágásba.
Konkoly Józsefnek már megkezdődött a kártérítési pere a Fővárosi Bíróságon. A devecseri férfi 56 négyzetméteres telkét, felújítás alatt álló házát és garázsát teljesen eláztatta az iszap. Gyakorlatilag minden vagyontárgya és gondozott kertje mindenestől megsemmisült. Elpusztultak a macskái is, kutyája súlyosan megsérült. A két iraki katonai missziót is megjárt nyugdíjas elveszítette a küldetésekből maradt emléktárgyait is, és a mentés óta nem tud szabadulni torokfájásától. A biztosító ipari katasztrófának minősíti a történteket, ezért nem, illletve csak 150 ezer forintot fizetett. A MAL-tól és az önkormányzattól 100 - 100 ezer forintot, a nyugdíjfolyósítótól pedig 20 ezer forintot kapott. A férfi jelenleg a nővérénél él, kölcsönruhákban jár és kölcsönökből tartja fenn magát.
A nyugalmazott katona, korábban demonstrációt is tervezett, mert szerinte az állam is hibás a katasztrófában. A baleset előtt két hónappal adta ki a hatóság a működési engedélyt, holott ha 8-as értékű pH vörösiszap lett volna a tározóban, akkor nem haltak volna meg emberek. Mivel érdemi tájékoztatást nem kaptak se az iszap egészségügyi hatásairól, se a kárpótlásról, így a demonstráció elmaradt.
Konkoly József Hidasi Gábor ügyvédet kérte fel, hogy képviselje őt abban a kártérítési perben, ami elsőként indult a Fővárosi Bíróságon. A felperes keresetében azt kérte, hogy a bíróság 19 millió 327 ezer forint vagyoni és nem vagyoni kár megfizetésére kötelezze a Mal Zrt.-t, mert október 4-én a zagytározó gátjának átszakadása miatt a vörös iszap hajléktalanná tette. A perbeli jogvita alapját az képezi, hogy az alperes MAL Zrt. kártérítési felelőssége fennáll-e, az ajkai fióktelepen lévő zagytározó gátjának átszakadásával kapcsolatos ipari katasztrófát illetően. Az ügyvéd úgy véli, a kártérítés jogalapját olyan közismert tények képezik, amelyeket a felperesnek felesleges bizonyítania és jogszabály lehetőséget biztosít arra, hogy a bíróság a veszélyes üzemi tevékenységgel járó felelősség alapján ítélje meg a kártérítést.
Hidasi Gábor ügyvéd a rendkívüli helyzetre való tekintettel soron kívüliséget és egy azonnali jogvédelmet biztosító előzetesen végrehajtható ideiglenes végzést kért 10 millió forint megfizetésére, amelyből a napi létfenntartást és lakhatást tudja magának Konkoly József biztosítani. A Fővárosi Bíróság elrendelte a soron kívüli eljárás lefolytatását és október 20-án a felek meghallgatása nélkül az azonnal végrehajtható ideiglenes intézkedésről is döntött. Ez azt jelenti, hogy a MAL Zrt. alperesnek végzés kézhezvételétől számított 8 napon belül 10 millió forintot meg kell fizetnie Konkoly Józsefnek. Ha nem fizetnek, akkor bírósági végrehajtást, sőt felszámolási eljárást is lehet kezdeményezni a cég ellen. A kártérítési per első tárgyalása november 30-án volt a Fővárosi Bíróságon, a tárgyalást. Salamonné Piltz Judit bíró vezette. A bíróság kiemelte: azt kell eldönteni, hogy az alperes Mal Zrt. kártérítési felelőssége fennáll-e a vörösiszap-katasztrófát illetően, vagyis a kérelmezőt ért és a jelen perben érvényesített károkat az alperes okozta-e?
A MAL Zrt. alperesi céget Dr. Ruttner György ügyvéd képviseli. Ruttner György kérte a kereset elutasítását, mert szerint felperesnek kell bizonyítania, hogy a kárt a Mal Zrt. jogellenesen és felróhatóan okozta. A jogi képviselő vitatta a cég felelősségét és elháríthatatlan külső okokra, az Ajka környéki nagy mennyiségű csapadékra és szeizmikus földmozgásokra hivatkozott, ami a talajtörést okozta. Szerinte a gyár nem folytatott fokozott veszéllyel járó tevékenységet, hiszen egy kormányrendelet alapján a vörösiszap nem tartozott a veszélyesnek minősített anyagok közé. Ruttner György hangsúlyozta: a tározó az összes előírásnak megfelelt, a hatósági engedélyekkel rendelkezett, és a cég az összes előírást betartotta, valamint legutoljára kilenc nappal a baleset előtt vizsgálta a környezetvédelmi hatóság a zagytározót, amikor mindent rendben talált. Álláspontja szerint a kárt nem az okozta, hogy a gát leomlott, hanem az, hogy az iszap elérte a településeket. Ennek bizonyítására kérte, hogy a bíróság hallgassa meg az Országos Meteorológiai Intézet, valamint a Geodéziai és Geofizikai Intézet szakértőit is.
Hidasi Gábor felperesi ügyvéd szerint nem elegendő a a MAL-nak szélsőséges időjárási körülményekre hivatkozni, azt kellett volna megakadályoznia, hogy a vörösiszap elérje a lakott területeket. Köztudott, hogy időnként sok eső esik és mozog a föld, és hogy a gát ki van téve ezeknek a tényezőknek. Tudni kellett volna, hogy ennek milyen kockázata van, hiszen olyan iszonyú mennyiségű folyadékról van szó, hogy lényegtelen lenne annak maró hatása, mert önmagában a folyadéktömeg is életveszélyes lett volna - mondta az ügyvéd és azt is kérte, mutassák be volt e engedélye a MAL-nak a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivataltól.
A szakértők kirendelése után 2011. február 1-jén folytatódik a Fővárosi Bíróságon.
Megkérdeztük Hidasi Gábor felperesi ügyvédet, hogy fizetett-e a MAL Zrt? "A végrehajtási kérelmet beadták a MAL Zrt. ellen, mivel nem fizették meg a Konkoly Józsefnek járó 10 millió forintot. Az érvük: nem értenek egyet a döntéssel. Ez azért is szomorú, mert ez azt az üzenetet hordozza, hogy az állami felügyelet alatt álló cég - vagyis ez esetben az állam - áll szemben a joggal. A Mal Zrt elleni inkasszós eljárás eredményességére még decemberben számítani lehet."
Szerkesztőségünk kérdéseire a Magyar Kármentő Alap-Kármentő Bizottságának alelnöke, Dr. Zsédenyi Imre válaszolt.
1. A Magyar Kármentő Alap számlájára a vörösiszap baleset kapcsán december 2-ig bezárólag nyilvántartott összesen 1.544.324.627,- Ft le van–e kötve, ha igen, mióta és milyen konstrukcióban kamatozik? Válasz: „A Kármentő Bizottság átmeneti jelleggel lekötötte a károsultaknak később felhasználásra kerülő támogatását. 1 milliárd Ft-ot 3 hónapi időtartamra, 6,05 %-os kamatra, míg 200 millió Ft-ot 1 hónapos időtartamra, 5 %-os kamatra kötöttünk le. A lekötés az OTP több változatban, korábban küldött ajánlatának figyelembevételével történt.”
2. A befizetett összegből a honlapjukon található tájékoztatás alapján 53.400.000.Ft kifizetéséről már döntés született. Ennek kapcsán az a kérdésem, hogy mostanáig mekkora összeg került konkrétan kifizetésre, azaz jelenleg mekkora összeg van a számlán? Válasz: „A Kármentő Alapból 53,4 millió Ft-ot ítélt meg a bizottság ez idáig. Ebből az összegből 33,4 millió Ft. került folyósításra Devecser és Kolontár önkormányzatai számára. Jelenleg aláíráson van 20 millió Ft. támogatási összegről szóló szerződés Devecser Város Önkormányzatával. A támogatási szerződések alapján az önkormányzatoknak az átadott összegről el kell számolni. A honlapunk december 2-án közölt adomány összegében már nincs benne az 33,4 millió Ft. A Kármentő Bizottság december 3-án újabb támogatásokat ítélt meg mindhárom érintett településnek, illetve a kárt szenvedett vállalkozásoknak. A jegyzőkönyv elkészülte után a honlapon ezek a határozatok is összegszerűséggel együtt láthatóak lesznek. "
3. Van-e akadálya annak, hogy a befizetőkről - adományozókról és a befizetett összegekről az adatvédelmi törvénynek és a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos törvénynek megfelelően egy tételes listát közzé tegyenek? Válasz: "A Kármentő Bizottság a főjegyzőt bízta meg, mint az alap elnökhelyettesét, azzal, hogy az adatvédelmi törvények figyelembevételével vizsgálja meg az adományozók és a befizetett összegekről szóló adatok nyilvános közzétételét. Eddig kb. 25.000 személy szerepel az adományozók között. Felvettük a kapcsolatot az OTP-vel az adatok átvételét illetően, a tárgyalás lezárása után a honlapon jelentetjük meg az ezzel kapcsolatos információkat"
4. Van-e akadálya annak, hogy az OTP-vel kötött - jelen számlával kapcsolatos - szerződést a honlapjukon közzétegyék? Válasz: „2010. október 27-én a Veszprém Megyei Önkormányzat szerződést kötött az OTP Bank-kal a Kármentő Alap számlavezetésére. A szerződés alapszerződés, 5 pontból áll. Információink szerint a Kármentő Alap számlaszámát az OTP olyan csomagban kezeli, amelyre számlavezetési költséget nem számít fel. Ez idáig nem jelentkezett a számlán számlavezetési költség. A lekötések utáni kamatot az OTP automatikusan a Kármentő Alap számlájára írja jóvá, így a kamat összege is növeli az eredeti célt szolgáló összeget. A Kármentő Alap működését felügyelő bizottság ellenőrzi, bármilyen panasz esetén a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalhoz lehet fordulni.”
Több mint két hónap telt el a gátszakadás óta. Vitathatatlan, hogy nagyon sokan tesznek is azért, hogy a katasztrófa áldozatain segítsenek. Azonban az sem kétséges, hogy mindez nem olyan ütemben halad, ahogy ez elvárható lenne.
Az emberek által megfogalmazott elvárások:
Orbán Viktor miniszterelnök szavai: „Magyarország elég erős ország ahhoz, hogy egy ilyen katasztrófa következményeit egyedül is el tudja hárítani. Tehát nekünk nem külföldi segítségre, pénzügyi segítségre van szükségünk… inkább a magyarok összetartásában bízok, a nemzeti segélyvonalak működnek, el fogunk indítani, legalábbis remélem, hogy el fogok tudni indítani napokon belül egy áldozatokat megsegítő alapot, külföldi magyarokat akarok bevonni, a gazdag külföldi magyarokat is arra fogom kérni, hogy támogassák ennek a térségnek a lakóit meg ennek a térségnek az újraindítását. Szerintem erre jó esély van, a magyarok nagyvonalú emberek, és azt gondolom, hogy a gazdagabbak majd fognak is ehhez forrásokat biztosítani, tehát a magyarok meg tudják oldani saját erőből a dolgot.”
Most már csak az a kérdés marad megválaszolatlanul, hogy MIKOR? Mikor hárítja el Magyarország a katasztrófa következményeit? Mikor lesz szétosztva a 1,5 milliárd forint adomány, ami önmagában csak része lehet a teljes kártalanításnak? Mikor nyugodhat meg minden károsult család, hogy visszakapja azt az életminőséget, ahogyan élt, mielőtt a vörösiszap tönkretette mindenét? |