A Mal Zrt. Ajka melletti egyik iszaptározójának gátja október 4-én szakadt át. A vörösiszap három települést - Kolontár, Devecser, Somlóvásárhely - öntött el. A katasztrófa következtében 10 ember meghalt, több mint 120-an megsérültek. Devecserben több mint 250 ház vált lakhatatlanná, Kolontáron 34 épület lebontásáról döntöttek. A mezőgazdasági területben okozott kár 1100 hektár.

A MAL Zrt álláspontja:

A Mal Zrt. vezérigazgatóját Bakonyi Zoltánt halálos tömegszerencsétlenséget okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségével, míg a cég környezetvédelmi és laborfelelősét, valamint műszaki igazgatóját közveszély okozással és környezet-károsítással gyanúsítják. A vállalat vezetése nem ismerte el, hogy felelősség terhelné a katasztrófáért.

„A céget jogi felelősség nem terheli, a katasztrófát a szélsőséges időjárási körülmények okozták”

A kormány intézkedései:

„A belügyminiszter a katasztrófa napján a helyszínre utazott, majd ezt követően október 6-án a kormány Veszprém, Vas, Győr-Moson-Sopron megyére veszélyhelyzetet hirdetett ki. A miniszterelnök kétszer személyesen szerzett tapasztalatot a kár nagyságáról, majd október 13-án a Megyeházán kormányülésre került sor. A kormány szándéka szerint a felelősök és a károkozó megnevezése megtörténik, mivel nem természeti katasztrófa történt, hanem emberi mulasztások következménye a bekövetkezett baleset. Az újjáépítés eddig nem látott nemzeti összefogással valósulhat meg a kormány irányítása és támogatása mellett.
Létrejött a Magyar Kármentő Alap elsősorban a lakhatás elemi feltételeinek a biztosítására.

A kormány november 4-én határozatot hozott a veszélyhelyzet során keletkezett károk enyhítéséről, a helyreállítás és újjáépítés finanszírozásáról, és a nem lakóépületekben keletkezett további károk enyhítéséről. Az építkezés céljára kijelölt területet beruházási célterületté nyilvánította azzal a szándékkal, hogy 2011. június 30-ra a megsemmisült lakások helyett a tulajdonosok igénye szerint új házak épüljenek.

A kormány központi forrásból biztosítja a védekezés költségeit a vis-major alap terhére, valamint az újjáépítés költségeit megelőlegezi és a kármentési alapon keresztül hozzájárul az elemilakhatás feltételeihez, az ingóságok és a melléképületek vonatkozásában, illetve térítést biztosít a mezőgazdasági terményben, haszonállatban és gépkocsiban és ruházatban okozott kárért.”  (Kármentő Alap)

A kártalanítás kapcsán a kormány ígéretei:

Pintér Sándor belügyminiszter:

"A bajba jutott családokat egyenként meg kell kérdezni arról, kívánják-e itt folytatni az életüket. Aki nemmel válaszol, annak lehetőség szerint a falun belül kell megoldani a problémáját. Annak pedig, aki a faluban sem maradna, segíteni kell, hogy máshol kezdhessen új életet mondta a katasztrófát követően. Mindenki megfelelő ellátást kap, és mindenki bízhat benne, hogy a kára meg lesz térítve - Jövő év július 31-ig az összes kárt felszámolják a katasztrófa sújtotta területeken, és mindent helyreállítanak."

Orbán Viktor miniszterelnök:

"Nagy és cselekvő összefogás jött létre. A pénzalap révén gyorsabban tudunk életet lehelni az elpusztult térségbe. Senkit nem hagynak magára, a kormány mindenkiről gondoskodik, minden szükséges erőt és forrást biztosítanak. A kárt szenvedettek kártalanítása ügyében elkötelezett a kormány. Azoknak, akik nem akarnak visszatérni a házukba, két választási lehetőségük lesz. Vagy felkínálnak nekik egy listát, amelyről lakást választhatnak az ország különböző pontjain, vagy azokon a területeken, melyeket a polgármesterek kijelöltek, új utcákat hoznak létre, és itt kaphatnak új lakást”

Nagy Anna kormányszóvivő:

"Mire beáll a hideg idő, mindenkinek lesz fedél a feje fölött."

A kormány további konkrét vállalásai:

• A konyhakertekből a katasztrófa miatt be nem takarított termények kárának enyhítése.
• Az elhullott haszonállat-állomány károk enyhítése.
• A gépjárművekben esett károk enyhítése.
• A károsodott lakóépületben lévő bútorok, háztartási eszközök pótlását - ingatlanonként legfeljebb 500 ezer forintig.
• A károsodott lakóépületben bejelentett személyek ruhaneműjét pótolni, élelmiszert vásárolni – személyenként összesen 200 ezer  forintig.

Mindezek feltételeként megszabta a kabinet, hogy a károsultnak vállalnia kell, amennyiben más forrásból megtérülne a kárösszege, azt az állam javára vissza kell fizetnie, és hozzá kell járulnia, hogy a számára adott támogatásokról a nyilvánosság számára hozzáférhető nyilvántartás készüljön.

Kormányrendelet szabályozza a vörösiszap-katasztrófa károsultjainak kárenyhítését, azonban ők kártérítést akarnak nem kárenyhítést. Nem legfeljebb ötszázezer forintot a tönkrement ingóságaikért.

A települések önkormányzatának rendeleteket kellett alkotniuk a kárenyhítés igénybevételének feltételeiről. A szabályozást követően kerülhetett arra sor, hogy a Magyar Kármentő Alap szerződést kössön a helyi önkormányzatokkal, melyben  rögzítik a támogatás célját, feltételeit, összegét, a folyósításának ütemezését, az elszámolás rendjét, illetve az ellenőrzés módját. A beérkezett adományok felhasználásáról a Kármentő Bizottság dönt.  

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság  ígérete még mindig nem teljesült, mert nem elérhető a nyilvánosság számára az a központi adattár, amely a Kármentő Alapba és a karitatív szervezeteket összefogó Civil Humanitárius Központba érkező adományokat és felajánlásokat tartalmazza.

A hideg beállt és a devecseriek demonstrációra készülnek, mert az ígéretek füstje nem hozott sem meleget, sem megoldást számukra. A Kármentő Alap a másfél milliárd forintos rendelkezésre álló összegből még csak 53,4 millió forint erejéig hozott döntést. A Veszprém Megyei Önkormányzat december 3-án újabb döntéseket hozott, (pontos adatok még nem ismertek),  amely remélhetőleg javítja a fenti statisztikát.  Az biztos, hogy az önkormányzat nagy energiával dolgozik és a lakhatási problémák megoldását tekinti elsődleges feladatának. Hogy mikor lesz megnyugtató a helyzet az ott élők számára, arra még nem létezik válasz.

Két hónap elteltével a kormány álláspontja:

Az Országgyűlés november 29-én eldöntötte, hogy vizsgálóbizottság alakul a Kolontár melletti vörösiszap-tározó átszakadása miatt bekövetkezett katasztrófa felelőseinek megállapítására.

A vizsgálat tárgya annak feltárása, hogy milyen mulasztások vezettek a vörösiszap-tározó gátjának átszakadásához, illetve hogy a tározó építése és fenntartása során követtek-e el visszaéléseket. A határozat felhatalmazást ad, hogy a testület vizsgálja ez ügyben az előző ciklus kormányzatához, konkrétan a Gyurcsány Ferenc volt kormányfőhöz köthető vállalatok felelősségét, valamint azt, hogy történtek-e olyan hatósági vagy egyéb adminisztratív visszaélések, amelyek a katasztrófa bekövetkeztét lehetővé tették.

A vizsgálat konkrét tárgya:

A vizsgálóbizottság feladata elsősorban a politikai felelősség megállapítása, a testület vizsgálja ez ügyben az előző ciklus kormányzatához, konkrétan a Gyurcsány Ferenc volt kormányfőhöz köthető vállalatok felelősségét.

1.    Történtek-e olyan hatósági vagy egyéb adminisztratív visszaélések, amelyek a katasztrófa bekövetkeztét lehetővé tették.

2.    Milyen mulasztások vezettek a vörösiszap-tározó gátjának átszakadásához.

3.    A tározó építése és fenntartása során követtek-e el visszaéléseket.

A tíztagú testületbe a kormányoldal és az ellenzék is öt-öt képviselőt küldhet, a bizottság elnökének személyére a Jobbik, az alelnökére az MSZP tesz javaslatot. A vizsgálóbizottság tevékenységéről jelentést készít, és azt jövő év novemberéig benyújtja az Országgyűlésnek. A testület megbízatása a jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozat elfogadásáig, illetve a beterjesztési határidőig tart.

Nem tudni, hogy a 20-évvel ezelőtt, a Műszaki Egyetem által készített szakvéleményt, és a magyar Puskás Ferenc ENSZ szakértő, agrármérnök által készített javaslatot - amely a most bekövetkezett katasztrófa lehetőségére hívta fel a figyelmet - vajon a vizsgálat tárgyává teszi-e a bizottság? Puskás, elismert szaktekintély a témában. Indiában, Dél-Koreában és Jamaicában végzett munkái kapcsán is. Puskás Ferenc 1997-ben megbízást kapott Ajka város önkormányzatától, hogy adjon technológiai javaslatot a vörös- és szürke iszap tározók katasztrófa megelőzési működtetésére, környezetvédelmi rekultivációjára és táj rehabilitációjára. Az elkészült javaslatot az önkormányzat nem vette át és nem használta fel. (Ez már a Fidesz kormány idejében történt) 

Az Európai Bizottság nyilatkozata:

Az Európai Bizottság szerint már egyértelmű, hogy a MAL Zrt. ajkai üzemében kezelt anyagot erős maró hatása miatt az uniós szabályozás és a veszélyes anyagok szállításáról szóló Bázeli Egyezmény szerint is veszélyes anyagnak kellett volna nyilvánítani.

Az EP szakbizottsága előtt (Tabajdi Csaba az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottságának tagja) több kérdés is felmerült:

• Az iszaptározót a baleset előtt két héttel ellenőrző hatóságnak miért nem tűnt fel a szokatlanul magas lúgtartalom, és a tárolóba juttatott vörösiszap szokatlanul magas  nedvességtartalma?
• A vállalat tevékenységét közvetlenül ellenőrző magyar állam hogyan engedélyezheti azt a gyakorlatot, amely a timföldgyártás melléktermékeként előálló, erősen lúgos vörösiszapot, sósavas kezelést követően, közvetlenül a  Torna-patakba juttatja?

LMP álláspont:

Az Európai Bizottság nyilatkozata megerősítette az LMP álláspontját, amely szerint a  Devecsert és Kolontárt elöntő vörösiszapot az Európai Hulladék Katalógus (EWC) alapján veszélyes hulladéknak kellett volna minősíteni, vagyis a hatóságok hibás engedélyekkel  hagyták működni a Mal Zrt.-t. Így nem csak a Mal Zrt., hanem az  érintett hatóságok mindegyike, valamint a hatályos szabályozás,  illetve a megfelelő jogszabályok megalkotását 1995 óta elmulasztó  kormányzatok is felelősek.  – közölte az LMP

„A hatóságok esetében felfoghatatlan, hogyan adhattak ki 2006-ban  engedélyt sima hulladéklerakásra egy olyan anyag esetében, melynek  13-13,5-es pH-ja van. A Bázeli Egyezmény ugyanis veszélyesnek minősít minden hulladékot, melynek 11,6-nál magasabb a pH-ja. Az elmúlt tizenöt év kormányainak felelőssége, hogy a hatósági rendszerben végrehajtott, forráskivonásokkal és leépítésekkel tarkított folyamatos átalakítások eredményeképpen egy saját  hatásköreiben is bizonytalan, gyenge, politikai befolyásnak kitett,  terepi jelenléttel gyakorlatilag nem rendelkező hatósági rendszer  jött létre.” Jávor Benedek országgyűlési képviselő.

További szempontok:

Furcsa, hogy mintha a vörösiszap összetétele attól függne, hogy kinek a honlapján teszik közzé, így azt sem tudni, hogy vajon az Európai Szakbizottság milyen adatok alapján jutott feltehetően hiteles megállapításaira?

A vörösiszap kémiai összetétele

Írásunkat holnap folytatjuk, az első per történetével, és további információkkal......