. Ma Auguszta napja van.
Védelmet kértünk az ombudsmantól a gyermekek és külön élő szülei részére
2015-04-30 07:03:05
Védelmet kértünk az ombudsmantól a gyermekek és külön élő szülei részére

Védelmet kértünk az ombudsmantól a gyermekek és külön élő szülei részére

Szerkesztőségünk az ombudsmanhoz fordult, átfogó, országos vizsgálatot kérve a gyámhivatalok korrumpálhatóságát illetően, valamint indítványozta, hogy az alapjogi biztos kezdeményezzen törvénymódosítást annak érdekében, hogy az alapjogi szempontú felülvizsgálatokat az igazságszolgáltatás eljárásaiban is elvégezhesse az ombudsman.

 

2015. 04. 28.-án jelent meg írásunk Anyáktól elrabolt, bújtatott gyermekek címmel, és a cikkünkhöz érkező kommentekből világossá vált számunkra, hogy valóban nagy a baj, a cikkben nyilvánosságot látott történetek pedig nem egyediek.

 

Beadványunkban az alábbi tényekre világítottunk rá:

 

A gyámhivatal dolgozói nagy általánosságban bizony szakmailag teljes mértékben alkalmatlanok, rokonsági kapcsolati szálak mentén kerülnek pozícióba, nincsenek tisztában a gyermekek jogaival, a különélő szülők jogaival pedig még úgy sem. A gyermekek nem kezdeményezhetik a saját elhelyezésük megváltoztatását a jegyzőknél, mert a jegyző őt is, a szülőt is elküldi a bíróságra, jegyzőkönyv készítése és eljárás megindítása nélkül. Tehát a gyermek közigazgatási hatósági eljárás indításának jogát szó- és gondolkodás nélkül megvonják – ellentétben azzal, amit a törvény ebben az esetben előír számukra.

 

A különélő szülő kapcsolattartási jogának biztosításában nagy gyakorisággal a gyámhivatalok nem segítenek, a kapcsolattartást akadályozó szülőkkel szemben szabálysértési eljárást nem indítanak, hivatalból egyetlen egy esetben sem vizsgálják meg az akadályozó szülő nevelésre való alkalmasságát. Hiszen az a szülő, aki a gyermekét elzárja a másik szülőjétől és testvéreitől, a következő gyermekjogokat hagyja figyelmen kívül – ily módon nevelésre alkalmatlannak tekinthető:

- a gyermek különélő szülőjével és családjával való kapcsolattartásának joga

- a gyermek szabad véleménynyilvánításhoz, és döntéshez való joga

- a gyermek egészséges pszichés fejlődéshez való joga (értem ez alatt: a másik nemű szülő viselkedési jellemzőinek gyermeki másolása. Ha az anyával van a fiúgyermek, akkor az apai férfiminta biztosítása, és ha az apával van a leánygyermek, akkor az anyai-női minta biztosítása)

-  szabad mozgáshoz való jog

-  a szabadidő kellemes eltöltéséhez való jog (tekintettel a hétvégékre és az iskolai szünidőkre)

 

A különélő szülő jogai közül a gyermeket elzárva tartó szülő a következőket veszi el, önhatalommal:

-  gyermekkel való kapcsolattartás joga

-  döntési jog a gyermek iskola- és gyógymód választása esetén

-  iratbetekintési jog a gyermek egészségügyi, iskolai dokumentációiba

-  döntési jog a gyermek élet- és sportpályafutásának meghatározásában

-  a szülői felügyeleti jog

 

A bíróságok ugyanis abban az esetben, ha az elhelyezésről döntenek, kizárólag akkor emlékeznek meg Ítéletükben a szülői felügyeleti jog kérdéséről, ha a különélő szülő a börtönbüntetését tölti, és ennek okán vonják azt meg. Ami azt jelenti, hogy az elhelyezés megtörténtével a szülői felügyeleti jog mindaddig közös, amíg a bíróság mást nem mond. Ily módon a gyermeket elzárva tartó szülő teljes mértékben vonja meg a különélő szülő szülői felügyeleti jogát, bírósági felhatalmazás nélkül. Ezt a tényt a gyámhivatalok még egy esetben sem vették figyelembe eljárásaik során.

 

Nem észlelik a gyámhivatalok azt a tényt sem, hogy az a szülő, aki úgy a gyermeke, mint annak szülője jogait önhatalommal korlátozza, illetve megvonja, nemcsak, hogy alkalmatlan a nevelésre, hanem elköveti a kiskorú veszélyeztetésének Büntető Törvénykönyvben rögzített tényállásait. Hiszen a gyermek akaratát figyelmen kívül hagyja, ráerőszakolja a gyermekre a saját akaratát, belekényszeríti – a legtöbb esetben magyarázat nélkül, és/vagy hazugsággal – egy, a gyermek számára nagyon szűk mozgásteret engedélyező életkörülménybe, ily módon a gyermek lelki fejlődése sérül, személyisége deformálódik.

 

A gyámhivatalok a gyermekvédelmi jelzőrendszer alapkövei, a gyermekek hatósági védelmének első foka, a törvény által meghatározva. E jogszabályi követelménynek azonban a tudatlanságuk és korrumpálhatóságuk okán a legtöbb esetben megfelelni nem tudnak, így szerepüket a gyermekvédelemben betölteni nem tudják, ezzel együtt nagymértékben sérül az állampolgárok demokráciába és a jogbiztonságba vetett hite.

 

Szerkesztőségünk, közérdekű adatigényléshez való jogával élve arra kérte az ombudsmant, legyen szíves a következő adatokat a rendelkezésünkre bocsájtani, a gyámhivatalok munkáját illetően:

 

1.) Országos viszonylatban, hány olyan gyámhivatal működik, amelyben minden dolgozónak megvan a törvény által előírt, megfelelő szakvégzettsége? Hány olyan gyámhivatal létezik az országban, ahol pályáztatás nélkül kerül sor a dolgozó alkalmazására?

 

2.) Országos viszonylatban hány olyan gyámhivatal van, akik valóban és hatékonyan segítik a különélő szülő és a gyermek kapcsolattartási jogát? Ezzel együtt: hány beérkező, kapcsolattartás ellehetetlenítésére vonatkozó kérelem alapján indult már a gyermeket bújtató/elzáró szülővel szemben szabálysértési eljárás? Azok milyen hatékonysággal zajlottak?

 

3.) Országos viszonylatban hány gyámhivatal hallgatta meg a gyermeket eljárásaiban úgy, hogy közben a gyermekkel együtt élő szülő is jelen volt ugyanott, ugyanakkor? Hány gyámhivatal vizsgálta eljárásaiban a nevelésre való alkalmasság kérdését?

 

4.) Ha a különélő szülő veszélyeztetést jelentett, hány hivatal, hány esetben indított eljárást, ebből hány esetben vette védelembe a gyermeket, illetve javasolta a gyermeket alapellátásba?

 

5.) Országos viszonylatban hány gyámhivatal segített biztosítani a gyermeknek a gyermekjogok érvényesülését az eljárásaiban? Hány esetben fedte meg a gyermekkel együtt elő szülőt a gyermekjogok sárba tiprásáért? Hány határozat tartalma felel meg a jogszabályoknak, mennyi tartalmaz a gyermek jogaira történő hivatkozást, elmarasztalásában, hány meghozott határozatból?

 

6.) Országos viszonylatban, hány gyámhivatal indított hivatalból büntetőeljárást a gyermeket veszélyeztető szülővel szemben, azokban az esetekben, amikor a gyermeket védelembe vette?

 

7.) Országos viszonylatban hány gyámhivatal védte meg a különélő szülőt, a kapcsolattartások alkalmával elszenvedett bántalmazásoktól?

 

8.) Országos viszonylatban hány gyámhivatal, hány esetben biztosította a felügyelt kapcsolattartást a különélő szülő és a gyermek számára? Ebből hány esetben szólította fel a gyermeket elzáró szülőt a további kapcsolattartás zavartalanságának biztosítására? Hány esetben lehetett jelen a gyermeket elzáró szülő is a felügyelt kapcsolattartáson? Hány esetben nem vitte a gyermeket elzáró szülő a gyermeket a felügyelt kapcsolattarásra, ebből hány esetben indult vele szemben szabálysértési eljárás?

 

9.)  Országos viszonylatban hány gyámhivatalról mondható el az, hogy kifejezetten és határozottan a törvényeknek megfelelően működik, és ezen követelményeknek megfelelően folytatja le eljárásait?

 

10.) Országos viszonylatban hány esetben jelezte a gyámhivatal önként az elfogultságát – figyelemmel a különélő szülők elfogultsági kifogásainak darabszámára, országosan?

 

11.) Hány gazdag, tehetős szülővel szemben indult már bármilyen gyámhivatali eljárás (hiszen egy kisfiú most úgy halt meg, hogy gazdag szülei halálra éheztették őt)?

 

Mindezeken túlmenően, szerkesztőségünk arra is kérte az ombudsmant, hogy legyen kedves törvénymódosítást kezdeményezni annak okán, hogy az Alapjogi Biztos vizsgálódhasson a rendőrségi-, ügyészségi- és bírósági eljárásokban is.


A bíróság munkájának alapjogi szempontú felügyelete azért is nagyon releváns, mert jelenleg például a gyermek veszélyeztetése, elhanyagolása és elhagyása eljárásokban polgári bíróság jár el, hivatalból a kereseti kérelmeket nem helyezik át büntető bírósághoz. Teszik ezt úgy és akkor, amikor nevezett cselekményt nem a Polgári-, hanem a Büntető Törvénykönyv részletezi. A polgári eljárás évekig húzódik, miközben a gyermek folyamatosan veszélyben van. Az elhelyezés megváltoztatása perekben, egy esetben sem rendelkezik a bíró hivatalból a különélő szülő kapcsolattartásáról, nem észlelik a rosszhiszemű pervitelt a gyermeket elzáró szülő részéről, mint ahogyan nem észlelik a hamisított bizonyítékok benyújtását, illetve a valódi bizonyítékok eltüntetését sem. Hamisítják a tárgyalási jegyzőkönyveket, iratbetekintési jogot – csakúgy, mint a gyámhivatalok – nem biztosítják. Stb.

 

A bíróság sosem elfogult, még abban az esetben sem, ha az eljáró bíró a járásbíróság elnöke, de törvényszéki bíró is, egy személyben. Az ilyen bíróságon nincs, nem létezik jogbiztonság, sem jogorvoslathoz való jog, a bíróság mégsem minősíti önmagát elfogultnak. Megteheti, hiszen azzal, hogy törvény nem ad jogot az alapjogi biztosnak arra, hogy a bírósági eljárásokban vizsgálódhasson, ily módon az alapjogokat sem szükséges nekik biztosítani. Az ügyészséghez hiába fordulnak egy bíróval szemben a panaszosok, mert az ügyészségen a bíróság kötelékéből, korhatár előtt nyugdíjazott bírák töltik be a felügyeleti munkakört. A személyközi kapcsolatok tehát igen erősek, ily módon jogorvoslat, az alapjogi biztos felügyeletének kiterjesztett védőszárnya nélkül nem lehetséges ezekben az eljárásokban.

 

Az Alapjogi Biztos válaszát, és vizsgálatának eredményét várjuk.

 

 

D.

További híreink
Rossz lépés a jó irányba
A kormány által ajánlott minimálbér-emelés jó irányban tett lépés, de keveset ad a dolgozóknak, megdobja az inflációt és ezzel hátrányba hozza a nyugdíjasokat, sőt mindan...
2016-11-14 05:48:10, Hírek, Jogi rovat Bővebben
Hiányzó emlékek - kampány a családok újraegyesítéséért
Ma Magyarországon a nagy szegénységben élő családok tömegei veszítik el a gyermekeiket rossz anyagi körülményeik, illetve a diszkriminatív gyermekkiemelési gyakorlat miatt.
2016-09-06 05:06:29, Hírek, Jogi rovat Bővebben
A csillagos ég a határa az olimpiai pályázat költségeinek
Orbán Viktor szerint is mérsékeltek az esélyek, itt lenne az ideje befejezni. Pataki Márton, az Együtt budapesti elnöke szerint a Népszabadságban megjelent cikk és az aug...
2016-09-04 03:37:53, Hírek, Jogi rovat Bővebben
Oldal tetejére
Ezt olvasta már?
Március 31-ig kell érvényesíteni a felsőoktatási diákigazolványokat; ahhoz, hogy az érintettek kedvezményesen ...
Bővebben >>