A devizahitelezéssel kapcsolatban több napilapban valótlan információk jelentek meg. Az információk alkalmasak az érintett lakosság félrevezetésére.

A Kúria tavalyi határozata megállapítja: "Amennyiben az árfolyamkockázat korlátlan  viselésének szerződési rendelkezése a fogyasztó számára a pénzügyi intézménynek felróható okból nem volt világosan felismerhető, illetve érthető, fennállnak a szerződés tisztességtelensége megállapításának a feltételei.

Előfordulhatott ugyanis, hogy a szerződés egyértelmű megfogalmazása, a megfelelő tartalmú kockázatfeltáró nyilatkozat ellenére a szerződéskötés során a pénzügyi intézménytől kapott tájékoztatás alapján a fogyasztó alappal gondolhatta úgy, hogy az általa viselendő árfolyamkockázat nem valós, annak nincs reális valószínűsége, vagy  az bizonyos mértékben korlátozott (van egy maximuma). Ez a helyzet akkor, ha a fogyasztó az árfolyamváltozás várható alakulásáról, maximális mértékéről a pénzügyi intézménytől, annak képviselőjétől konkrét, hitelt érdemlőnek tűnő, később azonban tévesnek, valótlannak bizonyult tájékoztatást kapott. Ebben az esetben a szerződés a nem megfelelő (téves, félreérthető, nem egyértelmű) tájékoztatással érintett rendelkezése tisztességtelen, amely a szerződés részleges vagy teljes érvénytelenségét eredményezi."

A Kúria egyáltalán nem állapította meg, hogy a pénzintézetek árfolyamkockázatról szóló tájékoztatása tisztességes. Épp ellenkezőleg, arra hívja fel a figyelmet, hogy ezt a perekben vizsgálni kell!

Két nappal ezelőtt hozott az Alkotmánybíróság egy olyan döntést, hogy a Kúria megállapítása nem alkotmányellenes.

A Fővárosi Törvényszék négy per kapcsán fordult az Alkotmánybírósághoz, hogy állapítsa meg, a Kúria jogot alkotott és nem jogot értelmezett, a Kúria megsértette a hatalommegosztás alkotmányos elvét. Az Alkotmánybíróság szerint a Kúria eljárása megfelel az Uniós irányelvelveknek, összhangban van az Európai Unió Bírósága ítéleteivel és a hazai jogrenddel.

Az alkotmánybíróság érdemi vizsgálat nélkül aznap elutasított 163 adós által benyújtott alkotmányjogi panaszt. A devizaadósok meglepődtek azon, hogy nem lehet panaszt alapítani az Alaptörvényben szereplő alábbi elvekre: "Magyarország független, demokratikus jogállam" - "Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait".

A Hiteles Mozgalom nyílt levélben fordult Lenkovics Barnabáshoz, az Alkotmánybíróság Elnökéhez, kérve az Alkotmánybíróság hozzáállásának a megváltoztatását. Javasoltuk, bátran vesse bele magát az Alkotmánybíróság abba a probléma halmazba, melyeket a devizahitelesek panaszai feltárnak.

A Hiteles Mozgalom kezdeményezte az MNB-nél, az Igazságügyi Minisztériumnál és a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, hogy az elszámolások ellenőrzésére biztosított 30 napos határidőt jelentősen hosszabbítsák meg, kezdeményezzenek ez irányú törvénymódosítást. A részletes elszámolások ellenőrzése rendkívül sok munkát igényel, egyáltalán nem egyszerű feladat. 

Üdvözöljük a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány kezdeményezését, hogy a bankok elleni perek illetékmentesek legyenek.

A Hiteles Mozgalom már 2011 őszén kezdeményezte ezt, sajnos az ellenzéki képviselők által benyújtott T/4013 törvényjavaslatot a kormánypárti képviselők lesöpörték. Az elszámolási törvény illetékmentességet nyújt a bankoknak a felfüggesztett perekben, amennyiben a per nem folytatódik. Amennyiben a tisztességtelen és törvényt sértő bankoknak jár az illetékmentesség, akkor úgy véljük, jár a becsapott és megtévesztett fogyasztóknak is.

Visszatérve a Kúria megállapításaira, a határozata előírja: a különnemű árfolyamok alkalmazása tisztességtelen:
"Deviza alapú kölcsönszerződések esetén úgy a folyósításkor, mint a törlesztésekkor átváltásra nem, hanem csak átszámításra kerül sor. Így tehát a deviza alapú kölcsönszerződésekben szereplő különnemű árfolyamok mögött tényleges, a fogyasztó számára közvetlenül nyújtott pénzváltási szolgáltatás nincs."

A cikkekben szereplő alábbi mondat félrevezető: "A devizahitelek sajátossága, hogy a hitelek mögött valamilyen deviza van." Amennyiben a pénzintézetnél CHF van, és azt adja oda kölcsön az adósnak, akkor azt át kell váltani forintra ahhoz, hogy az adós banki folyószámláján forint jelenjen meg. Az átváltásnak költsége van. A Kúria kimondta, hogy nincs semmilyen átváltás. A deviza kizárólag csak a számításokban játszik szerepet.

Hiteles Mozgalom