Szerkesztőségünk a gyermeki jogok védelme érdekében, a gyámhivatalok tevékenységét kifogásolván fordult az ombudsmanhoz, pár héttel ezelőtt. Az alapjogi biztostól egy nagyon udvarias választ kaptunk, melyben kifejti, hogy a vonatkozó, és jelenleg hatályos jogszabályok értelmében vizsgálat indítására nincs módja.

A válasz AJB-2411/2015. számon érkezett, és már a bevezetőben jelzi: „A fenti, szigorú hatásköri szabályok alapján nincs lehetőség olyan ombudsmani vizsgálat indítására, amely célzottan az igazságszolgáltatás működésének, a bíróság, vagy az ügyészség ezzel összefüggő tevékenységének valamely szegmensére irányulna. Nincs ugyanakkor elvi akadálya annak, hogy a biztos az alapvető jogok védelme és érvényesülése oldaláról vizsgálja a rendőrség, a nyomozó ügyészség eljárását, döntését, vagy mulasztásait.”

Tehát gyakorlatilag nem teheti meg, elméletben viszont igen, hiszen elvi akadálya nincs annak, hogy átfogó, országos vizsgálatot indíthasson a rendőrségi és bírósági eljárásokban annak okán, hogy megállapítsa, milyen mértékben érvényesülnek ezekben az eljárásokban a gyermekek jogai. Annak ellenére sem indít vizsgálatot, hogy a válaszában így fejti ki álláspontját a továbbiakban:

„Tájékoztatom a beadványa kapcsán, hogy maga a jelzett problémakör ombudsmani működésem kapcsán sem ismeretlen számomra: 2014-ben, a gyermekek jogainak védelme területén a panaszok jelentős része változatlanul a gyámhivatalok eljárását, tevékenységét kifogásolta, ezen belül pedig elsősorban a kapcsolattartás szabályozásával és végrehajtásával függött össze. Az éves beszámolóm kiemeli, hogy a kapcsolattartásra jogosult szülők, illetve nagyszülők többnyire az eljárás elhúzódását sérelmezték, gyakran hangot adtak azon véleményüknek, miszerint az eljáró hatóság elfogult velük szemben, a másik fél érdekeit képviseli.

Az általam vizsgált ügyek jelentős részében az derült ki, hogy a gyámhivatalok a kérelmekről valóban az ügyintézési határidő többszörös túllépésével hoztak érdemi döntést, ez pedig már önmagában sérti a tisztességes eljáráshoz fűződő jogot.”

Láthatjuk: az ombudsmanunk pontosan tisztában van azzal, milyen szinten tiporják sárba a gyermekek jogait a gyámhivatali eljárásokban, mégsem törekszik ezen jogsértések országos, átfogó és hatékony megszüntetésére, mindössze leírja egy Jelentésben, és hátradőlve kijelenti: megtettem minden tőlem telhetőt, hiszen jelentést írtam róla, és észleltem az országos problémát, de majd az egyedi ügyekben intézkedem, ahelyett, hogy országosan megoldanám ezt a feladatot. ….

Hogy mennyire volna fontos, ezen problémahalmaz megszüntetése, azzal maga az alapjogi biztos is tisztában van: „Ezzel együtt folyamatosan érkeznek hozzám – az Ön beadványához hasonlóan – olyan jelzések, illetve javaslatok, amelyekben a hivatalbóli eljárás indítását ajánlják figyelmembe, ezeket minden évben a vizsgálatok tervezése során – megalapozottságuktól függően – kiemelten figyelembe szoktam venni. Éppen ezért jelen beadványt és az abban foglalt figyelemfelhívást és érdeklődését is köszönöm.” … Most erre mit lehet mondani? Legyünk hálásak azért, mert kifejtette számunkra: a helyzet komolyságával és elterjedtségével tökéletesen tisztában van, de most még nem tervezi bele az éves vizsgálataiba, de köszönik szépen, hogy levelet írtunk neki. ….

Ezt követően ír a mediáció jelentőségéről, mely meglátása szerint igen hatékony kapcsolattartási ügyekben. Ezzel egyet is kell, értsek, egészen addig, míg a kapcsolattartások idején nem merül fel a folyamatos bántalmazás a különélő szülő terhére, vagy a másik lehetőség: a különélő szülő kapcsolattartással való zsarolása pénzszerzési céllal. Hiszen ezek egyre gyakoribbak, és ezeket a problémákat nem fogja a mediáció megoldani. Hiszen a gyámhivatal is képtelen erre, pedig ő kényszerítő határozatot is hozhat(na).

„Hangsúlyoznom kell, hogy az Ajbt. az ombudsmani vizsgálódás körét a hatóságokra korlátozza, így intézkedési lehetősége a biztosnak magánszemélyekkel szemben akkor sincs, ha a rendelkezésemre álló adatok alapján a gyermek jogainak érvényesülését valamelyik szülő sérti, vagy gátolja. … A gyermekkel életvitelszerűen együtt élő szülőt fokozott felelősség terheli a tekintetben, hogy a gyermek ne idegenedjen el a másik szülőjétől. …. A gyermek fejlődése szempontjából kiemelkedő jelentőségű, hogy mindkét szülőjével megfelelő kapcsolatban legyen, ennek hiánya, illetőleg a kapcsolattartási konfliktusok miatt folyamatos – olykor éveken át tartó hatósági, bírósági eljárások akár az egész életére kiható, mély lelki válságot okozhat. Mindez pedig egyaránt érintheti a gyermek lelki egészségét, erkölcsi fejlődését, a szociális készségeinek kialakulását.”

„Tájékoztatom, hogy a kérdéskör fontossága okán 2014. szeptember 25.-én műhelybeszélgetést hívtam össze, a különélő szülő gyermekei kapcsolattartási joga érvényesüléséről, a kapcsolattartás végrehajtásának gyakorlati problematikájáról. Ennek alkalmával a megyei kormányhivatalok szociális- és gyámhivatali vezetői, bírók, ügyészek, igazságügyi szakértők, az érintett minisztériumok, és civil szervezetek képviselői, valamint a munkatársaim folytattak előremutató szakmaközi megbeszélést.

A nyitott párbeszéd során a résztvevők arra a kérdésre próbáltak választ keresni, hogy miként érvényesülhetne jobban a gyermekek véleménynyilvánításához fűződő joga, befolyásmentes és szabad akarata az őket személyesen érintő kapcsolattartási ügyekben. Szóba kerültek a bírósági és hatósági eljárások elhúzódásának okai, a bizonyítási nehézségek, a szakértői kompetenciák tágításának lehetősége, a gyámhivatali ügyintézők képzése, valamint a szülői alkalmasság kérdésköre.

Javaslatok hangzottak el a soron kívüli ügyek jogszabályi sorrendjének megváltoztatására, a bíróság által kirendelt szakértőkhöz intézett kérdések pontosítására, szakértői vélemények felhasználhatóságának szabályozására, a szakértői névjegyzék specifikálására, a szakterületek pontosítására, a joggal való visszaélés határozottabb szankcionálására. Felvetődött a sajtó kiemelt felelőssége egyrészt a szenzitív adatok védelme, másrészt a társadalmi szemléletváltozás vonatkozásában. Nyomós érvek hangzottak el a mediáció, mint alternatív vitarendezési technika fontossága és hatékonysága mellett.

Mindezek alapján jelen pillanatban a megindult szakmai együttműködés, a szakmailag indokolt jogszabály-módosítások alapján egyedi ügyek kivizsgálásán túl átfogó vizsgálat azonnali indítását nem látom indokoltnak általánosságban a különélő szülők, ezen belül az anyák kapcsolattartáshoz való jogának érvényesülése tárgyában, a hatályos jogi szabályozás nyomán sincsenek alapjogi aggályok.”

Szerkesztőségünk közérdekű adatigényléshez való jogával élve pontos adatokat kért, többek között annak vonatkozásában, hogy hány gyámhivatali dolgozónak van meg a szakmai végzettsége ahhoz, hogy ezt a munkakört el tudja látni. Az alapjogi biztos válasza: „Tekintettel arra, hogy a levelükben igényelt egyes közérdekű adatokkal, illetve információkkal az alapvető jogok biztosaként nem rendelkezem, azokat pedig hatáskörömet, valamint az eljárásomat szabályozó törvény értelmében nem kezelem, így kérését nem áll módomban teljesíteni.”

Szerkesztőségünk, megkeresésében kérte az ombudsmant arra is, hogy indítványozzon törvénymódosítást annak érdekében, hogy a bírósági és rendőrségi lejárásokban felülvizsgálhassa ő, mint alapjogi biztos, a gyermekek jogainak mindenek felett álló érvényesülését.

Válasz: „Az Alkotmánybíróság 17/1994 (III.29.) számon …. kiemelte, hogy a hatalommegosztás elve értelmében a bírói hatalomba való külső beavatkozásnak szigorúbbak az alkotmányos korlátai. A bírói hatalomnak függetlennek kell lennie, a másik két hatalmi ág politikai meghatározottságától, és annak változásaitól, e követelmény pedig kizárja a másik két hatalmi ág befolyását a bíróságok ítélkezésére. Az Alkotmánybíróság szerint a bírói szervezetet érintő külső hatalmi jogkör érvényesülése még alkotmányos indokok megléte esetén is csak a független ítélkezés sérelme nélkül engedhető meg. … Az Alkotmánybíróság ezek alapján megállapította, hogy nem alkotmányellenes az a jogalkotói döntés, amely a biztos számára nem biztosít a bíróságok ítélkezésével kapcsolatban vizsgálati lehetőséget, sőt, az akkori – és az Alaptörvényben is fenntartott – megoldás kifejezetten összhangban van a hatalommegosztás elvével és a bírói hatalom függetlenségével. Mindezek alapján szakmailag nem lehet indokolt olyan tartalmú módosítás kezdeményezése a részemről, amely a hatályos törvény adta biztosi vizsgálati jogkört kiterjesztené a bíróság irányába.”

A megállapítással csak két probléma volna: egyrészt szerkesztőségünk nem a bírói ítélkezés, hanem a bírósági eljárásokban érvényesülő, érvényesíthető gyermekjogok védelmére kérte őt, másrészt a gyermekek mindenek fölött álló érdekének biztosítása az ombudsman kiemelt feladata.

Volna. ….

A „mindenek fölött”-be talán beletartozna az is, hogy a bíróságok ne hatalmat gyakoroljanak a gyermekek élete és sorsa fölött, hanem a gyermekek jogai és érdekei uralkodhassanak a bíróságok hatalma fölött. Ha a gyermekek érdeke és jogainak érvényesítése mindenek fölött áll, akkor joggal elvárható, hogy a gyermekek jogainak legfőbb védelmezője igenis, mindenféle hatósági eljárásban érvényesíthesse is azokat. Mindenek fölött. …

Az alapjogi biztos válaszából egy tény azonban tévedés nélkül kikövetkeztethető: a gyermekek jogainak valódi érvényesítését egyetlen hivatal sem tűzte ki maga elé célul. Elméletben természetesen igen, hiszen működésükért cserébe ezért juthatnak hozzá az EU-s és a központi költségvetési forrásokhoz. Az EU pedig úgy gondolja, hogy Magyarországon érvényesülhetnek a gyermekek jogai és mindenek felett álló érdekei.

Elméletben ez így is van. Hogy ez a gyakorlatban mikor fog megvalósulni, most még nem tudható. …

D.

Kapcsolódó írásaink:

Védelmet kértünk az ombudsmantól a gyermekek és különélő szülei részére

Gyermekjóléti szolgálatnál az ombudsman nem vizsgálódhat

Anyáktól elrabolt, bújtatott gyermekek

Egy anya korrupciót jelentett a Törvényszéken

Bíróság kötelezte a gyámhivatalt, hogy fizessen az apának

A szociális szféra bérrendezése megszüntethetné a korrupciót

Joggal való visszaélés a bíróságokon

Hamis pszichiátriai szakvélemény miatt megfosztva a gyermekétől

Felmentették a gyermekeiket kínzó szülőket