Bár a kormány az ellenkezőjét állítja, egyre nyilvánvalóbb, hogy a Paksi Atomerőmű nem képez megfelelő pénzalapot a reaktorokban képződő nukleáris hulladék eltakarítására: ha a létesítményt bezárják, a pénzügyi teher az adófizetők nyakán marad. Az LMP a százmilliárdos kiadással fenyegető helyzet azonnali tisztázását sürgeti.

Sajtóhírek szerint tavaly alig 12,1 milliárd forint folyt be a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba, amelynek jelenleg mindössze 255 milliárd forintja van a Paksi Atomerőmű hulladékainak 1650 milliárdba kerülő kezelésre. Ráadásul ez a képtelen helyzet a jövőben is így marad, a radioaktív hulladékok kezelésével foglalkozó állami cég számításai szerint az erőmű bezárásakor már közel 1000 milliárd forint fog hiányozni a kasszából.

Az LMP évek óta hangoztatott szakmai álláspontja, hogy a Paksi Atomerőmű nem fizeti meg az általa okozott környezetterhelés összes költségét, ami a környezetvédelmi törvény és az atomtörvény tételes előírásaival is ellentétes. A szennyező fizet elv az atomerőmű esetében azt jelentené, hogy az áramárba beépülnek a hulladékkezelés költségei, ez azonban a valóságban nem történik meg.

Így a mai paksi rezsicsökkentés árát az adófizetőknek vagy az áramfogyasztóknak kell megfizetniük a létesítmény bezárása után: a hiányzó összeget úgy lehetne pótolni, ha a paksi áram árát tíz éven át a duplájára emelnék, vagy ennek megfelelő új adókat vetnének ki a hulladékkezelés fedezetének biztosítására.

Az LMP szerint ismét bebizonyosodott, hogy az energiaellátás módját és árazását nem lehet politikai játszmák és választási kampányok tétjévé tenni. A helyzet azonnali tisztázása mellett a kormánynak most az a kötelessége, hogy az atomerőművet rászorítsa a hulladékeltakarítás költségeinek korrekt megfizetésére – különben az olcsó és tiszta áram helyett a valóságban egy ezermilliárdos hulladékszámlát kapunk a létesítmény leszerelésekor.

Szél Bernadett, társelnök - OS