A magáncsődről szóló törvény kritikáját a tartós törlesztési eljárás elemzésével folytatom.

Előzmény:

1. rész.

2. rész: az ingatlan árverése

Az adós a gyorsított csődeljárást lezáró záróelszámolás közzétételét megelőzően kérheti а bíróságtól, hogy az adósságrendezési eljárás tartós törlesztési eljárásként folytatódjon. Ehhez kérelmet kell előterjesztenie, melyben meghatalmazza a vagyonfelügyelőjét arra, hogy az adós helyett, az adós meglévő és jövőbeli vagyona, jövedelme feletti teljes körű rendelkezési joggal bírjon. Tulajdonképpen bejelenti azt, hogy gyámságra szorul, ezek után a vagyonfelügyelő hozzájárulása nélkül, egyedül, a boltban még egy kiló kenyeret sem fog vásárolni.

Az így megírt kérelmet a bíróság, honlapon nyilvánosságra is hozza. Miután ilyetén módon megszégyenítették az adóst, a hitelezőnek joga van ahhoz, hogy az adós által kért adósságrendezési eljárást ne fogadja el. Ezt úgy is megteheti, ha az elutasítását nem indokolja meg. Azaz, lefordítva: bár az adós kérelmének elbírálásról elméletileg a bíróságnak kell döntenie, de a bíróság helyett, a gyakorlatban a hitelező dönti el, hogy elfogadja-e a kérelmet, vagy sem. Ezáltal a jogalkotó a bankokat a bíróság fölé helyezte, miközben az adóst nyilvánosan már előzetesen megszégyenítette a vonatkozó kérelme nyilvánosságra hozatalával.

A törvény ezen fejezete kizárólag a hitelezők érdeksérelmével foglalkozik. Ami azt is jelenti: az adósok érdeksérelmét – a kérelmük hitelezők általi elutasítása esetén - figyelmen kívül hagyja. Mindenesetre a bíróság a végzést honlapon közzé teszi, a következő adatokkal együtt: az adós neve és lakóhelye, a vagyonfelügyelő adatait, és azt is, hogy a gyorsított csődeljárás már lefolytatásra került. Azt is közzéteszik, hogy az adós milyen kötelezettségeket vállalt magára a kérelmében.

Nagyon érdekes momentum, hogy elméletileg azért alkották a magáncsődről szóló törvényt, hogy az adósság rendezése egy vagyonfelügyelő által biztosított legyen, az adós családjával együtt tudjon maradni, és a háza is megmaradhasson, ahol a családjával együtt élni tud, az adósságai rendezése közben. Ehhez képest magát az adósságrendezést csak a gyorsított csődeljárás lefolytatása után kezdik el, a gyorsított csődeljárásban pedig első körben az ingatlant árverezik el, féláron, majd az ingóságokat is, negyedáron. Szóval ezek után mit akarnak még „tartós törlesztéssel” rendezni, és miből?

Még valami: ha már sem ingatlanja, sem ingósága nem maradt az adósnak, ugyan mi értelme marad az adós számára annak, hogy még 5 évig a nyakába vegye azt az embert, vagyonfelügyelőként, aki teljesen kifosztotta őt???…

Az adósságrendezés időtartama 5 év, amely egy évvel rövidíthető, illetve hosszabbítható. Tökéletesen logikátlan jogalkotói döntés az, hogy 3 évre csökkentik az adósság rendezésének időtartamát, ha az adós nagyon szegény, és jövedelmi helyzetében tartós, pozitív változás nem várható. Tehát, ha a padlón van, rúgjunk bele még egyet, hátha beledöglik a szerencsétlen? Akkor majd megvárják, hogy a gyermeke örökölje az adósság rendezésének jogát, alig várják, hogy nagykorúvá is váljon, hogy őt is gyorsított csődeljárásban tönkre tehessék? Az emberi jogok figyelembe vételének és a gyermekvédelem magasfoka ez, kérem, Magyarországon!

Az adósságrendezés futamideje alatt, bármikor, bármelyik hitelező dönthet úgy, hogy nem akarja ezt tovább, mert az adós súlyos jogsértést, vagy mulasztást követett el vele szemben. Ez a súlyos jogsértés, vagy mulasztás bármi lehet, lévén a jogalkotó ezek felsorolásával nem foglalkozik jelen törvényben.

Az adósságrendezési eljárásban, mivel a vagyonfelügyelő kezeli az adósnak nemcsak a vagyonát, hanem a havonta beérkező jövedelmét is, a törlesztésekre negyedévente kerül sor. Hogy konkrétan melyik napon, arról a vagyonfelügyelőnek az adóst nem kell tájékoztatnia. Igaz, a számviteli szabályokat előíró törvény, és a gondnok kijelölését előíró törvény erről teljesen másként rendelkezik, de ki figyel oda ilyen apróságokra? Izgalmas élete lesz ezt követően az adósoknak, mert: van fizetésem – no, de törlesztett a vagyonfelügyelő? Akkor nincs fizetésem. … Vagy: törlesztett a vagyonfelügyelő – mennyit, mennyivel csökkent a tartozásom? Csend legyen, ezeket a kérdéseket feltenni a törvény szerint nincs jogod. És ha nem ezt akarom először kifizetni, mert ezen több már a késedelmi kamat? A törvény szerint ehhez sincs jogod. …

No, és mi lesz akkor, ha az adósságrendezési eljárásban részt vevő adós tartásdíjat fizet? Ha a vagyonfelügyelő negyedévente törleszt, akkor a különélő gyermek mikor, és hogyan fog pénzt kapni ebben az időszakban? A jogalkotó, hogy-hogy nem, erről elfelejtett rendelkezni. …

Tehát, ha megkezdődik a vagyonfelügyelő gondokossága, onnantól kezdve az adós csak van, semmihez nincs köze, semmibe nincs beleszólása, nem kell, hogy információt kaphasson bármiről is, ami vele, és az életével kapcsolatos kulcskérdés egyébként. Hogy jogorvoslathoz való jogával élhet-e? Na, ne vicceljünk már! A törvény ilyenről nem rendelkezik. Joga ebben a törvényben kizárólag a vagyonfelügyelőnek és a hitelezőnek van. Punktum. Persze kifogást előterjeszthet az adós a bírósághoz – ha a vonatkozó illeték kifizetésére a vagyonfelügyelő engedélyt ad neki, hiszen minden kiadásáról a vagyonfelügyelő dönt. …

Mintha jótétemény volna (és tényleg az adós mellett): ha az adósságrendezés időtartama letelt, de nem sikerült mindegyik tartozást kiegyenlíteni, az összes többi tartozást már nem lehet behajtani, azaz az adós mentesül. Hacsak. … Csavar: a vagyonfelügyelő, vagy bármelyik hitelező ezzel szemben kifogással nem él. … No, de, ha a bíróság meg is adja a mentesítést, az bizony nem örök életre szól, de nem ám. 3 évig. Ezt követően kezdődik elölről minden. És addig is, nehogy fellélegezzen az adós, a vagyonfelügyelő figyelemmel kíséri az adós pénzügyi tevékenységét, és félévente jelent a hitelezők felé. Nehogy véletlenül elmulasszák azt a pillanatot, amikor gyorsan lecsaphatnak – a bíróság által megszavazott mulasztási időszakban is. Hiába, no. … Ha a hitelezőket ez a törvény a bíróságok fölé helyezte, akkor nem számít nekik, mit mondott a bíróság.

Ez a bekezdés szintén értelmezhetetlen a számomra, kérem okosabb emberek magyarázatát: „А bíróság jogerős végleges mentesítő határozata nem zárja ki azt, hogy а hitelező utóbb az adóssal szemben а mentesítés hatálya alá tartozó követelést beszámítsa az adós által vele szemben érvényesített követeléssel szemben.” … Nos, akkor mentesül, vagy mégsem? Vagy ez olyan, mint a szegény leány ajándéka a királynak, a mesében, hogy hoztam is, meg nem is? A bíróság ad lehetőséget az adósnak és nem is? … Ki érti ezt. ….

De a legszebb rendelkezés: az elévülésre vonatkozó határidők, ha a vagyonfelügyelő bármilyen okból belép az adós életébe, azonnal szünetelni kezdenek, mindaddig, amíg a vagyonfelügyelő ott ül az adós nyakán. Azt is mondhatnám: így keletkeznek ezután a soha elé nem évülő követelések, tekintettel arra, hogy ha véget is ér a tartozásrendezési eljárás, a vagyonfelügyelő ugyanúgy ott marad az adós nyakán. És amíg ő ott van, nem kezdődik meg az elévülés. Izgalmas.

A vagyonfelügyelő díjazása:

Munkadíjat fizet neki az adós, természetesen. Ezen felül jutalékot is fizet neki az adós, természetesen. Ezen felül az adós kifizeti a vagyonfelügyelő telefon- és postaköltségét, az utazási költségeit, esetleg internetszámláját is, hiszen ez, jelen törvény szerint megilleti. Lefordítom: ha még nem fulladt bele teljesen a tartozásaiba az adós, hát a végleges megoldás érdekében még a nyakára tesz, óriási költségelemekkel megtűzdelt vagyonfelügyelőt is, hogy végleg maga alá temethessék az adóst a tartozásai. Hiszen a vagyonfelügyelő költségei is hozzáadódnak az adós tartozásainak összegéhez.

Természetesen a vagyonfelügyelő nem fix díjazásban részesül, hanem annál többet kér és kap, minél hosszabb időt tölt az adós nyakán. Úgy is mondhatnám, ha az adós elkezdi a vagyonfelügyelővel (hangsúlyozom az ingatlana és ingóságai árverezését követően) való együttműködését a tartozásának teljes és maradéktalan rendezése érdekében, akkor ne is álmodjon arról, hogy az adósságrendezési eljárásának meghosszabbítását kéri a bíróságtól, hiszen a meghosszabbítással egyenes arányban növekszik a vagyonfelügyelő díjazása, és egyéb költségei, amivel pedig egyenes arányban növekszenek az adós eleve meglévő tartozásai is.

… A kígyó a farkába harapott. ….

A végén még egy fricska: ha az adós kifizette minden tartozását, akkortól, és csak akkortól nem lesz az összes, vonatkozó adata a nyilvánosság számára hozzáférhető. … Szóval, az, hogy ő igenis tiszta és becsületes, mert kifizetett mindent, nem kell, hogy köztudottá váljon – ellenben azzal, hogy ő, akár önhibáján kívül tartozik, kinek, és mennyivel, hol lakik, és hogy hívják, az bizony nyilvános kell, hogy legyen. …

Ezzel együtt, ha ki is fizetett mindent az adós, 10 éven belül bárki, bármilyen okból kikérheti a nyilvántartás adatait. Utánanyúlhat tehát a jogalkotó a fizető adósnak is azzal, hogy esetleg egy új, jövőbeni munkáltatóval közli azt: leendő munkavállalója ekkor ennyivel, ennek tartozott, és tartozását csak ekkor tudta rendezni, vagy, sajnos, nem.

Igaz, mély, emberi hozzáállás a jogalkotótól.

Őszintén? Ezektől az emberektől nem is vártam mást.

Doody