. Ma Auguszta napja van.
Törvény a magáncsődről - kritika, 1. rész
2015-02-09 11:16:07
Törvény a magáncsődről - kritika, 1. rész

Törvény a magáncsődről - kritika, 1. rész

Elkészült a magáncsődről szóló törvény tervezete, melyet elfogadásra elő is terjesztettek. Е törvény szabályozza а természetes személy adósok adósságrendezési eljárását, amely magába foglalja az egyezségkötési eljárást, а gyorsított csődeljárást, valamint а tartós törlesztési eljárást.


Az egyezségkötési eljárás, а gyorsított csődeljárás és а tartós törlesztési eljárás az adós lakóhelye szerint illetékes helyi (kerületi) bíróság (a továbbiakban: bíróság) hatáskörébe tartozó nemperes eljárás. Az adós az ellene folyamatban lévő bírósági végrehajtási eljárás jogerő s befejezéséig nem kezdeményezheti az adósságrendezési eljárás megindítását. Ha а végrehajtási eljárás során а hitelezői választmány hozzájárul, az adó s kezdeményezheti adósságrendezési eljárás megindítását. Az adósságrendezési eljárás folyamatban léte alatta bírósági végrehajtás iránti kérelmet az adósságrendezési eljárás megszüntetéséig а bíróság hivatalból felfüggeszti.

 

Az egyezségkötési eljárás megindítása iránti kérelmet elutasítja a bíróság, ha banki negatív adósnyilvántartásba került az adós. Nos, az, akinek szüksége van egyezkedésre, mint tudjuk, nem tud fizetni. Ha pedig nem tud fizetni, mint tudjuk, azonnal negatív adóslistára teszik őt a pénzintézetek. Akkor kik számára is készítették ezt a törvényt? …

 

Elutasítja a bíróság annak az adósnak is a kérelmét, akit a munkáltatója fegyelmi eljárás lezárását követően küldött el. Ez a következő szempontok szerint felettébb érdekes kitétel: a személyes adatok védelméhez fűződő jog figyelembe nem vétele, az üzleti titok megsértése (hiszen egyre több munkáltató minősíti üzleti titokká úgy a munkaszerződést, és annak tartalmát, mint a szerződés felmondását is). Arról már nem is szólva, hogy a munkáltató felmondása lehet akár mondvacsinált indok is, annak érdekében, hogy végkielégítést ne kelljen fizetnie munkavállalójának. Ennek okán fegyelmivel elküldi, az adós így jövedelem nélkül marad. Bevett gyakorlat ez már, a gazdasági válság előretörése óta. Abban az esetben, ha az adós jövedelem nélkül marad, nem tudja fizetni a hitelét. Egyezséget pedig nem köthet a bankjával, mert a jogalkotó ezt megtiltja neki. Csak gratulálhatunk e törvényben szabályozott pontért a jogalkotónak, hiszen a valós helyzet ismerete nélkül, szociális érzékenység teljes hiányában alkotta meg, és szerkesztette jogszabályi formába.

 

A legnagyobb blődség: elutasítja a bíróság annak az adósnak a kérelmét is, akivel szemben a végrehajtási eljárást már megindították, és a végrehajtási eljárásban, bár fizetni nem tud, de a végrehajtást kérő nem akar vele egyezséget kötni. … Ez annál is érdekesebb, mert a Ptk. tisztán és világosan előírja: ha a jogosult nem engedi az adóst/kötelezettet teljesíteni, onnantól kezdve nem is követelhet, hiszen az adós fizetési szándéka fennáll, a teljesítést viszont maga a jogosult lehetetleníti el. Ezt a Ptk. jogosulti szerződésszegésként nevesíti, a magáncsődről szóló törvény pedig ezzel a ponttal felülírja a Ptk. vonatkozó rendelkezését, tulajdonképpen semmissé nyilvánítva azt. Újabb gratulációm a jogalkotóknak!

 

A személyi adatok védelméről szóló törvény teljes figyelmen kívül hagyásával döntött úgy a jogalkotó, hogy a végzést és annak tartalmát egy honlapon nyilvánosságra fogja hozni. Ezen a honlapon közkinccsé teszi az adós nevét, és lakóhelyét, a fölé rendelt vagyonfelügyelő nevét és székhelyét. Ez azt jelenti, hogy ezzel a törvénnyel szentesítette a jogalkotó az adósok megaláztatásának módját. Gratulálni lehet az adósok nyilvános lejáratásához, és meghurcoltatásához a jogalkotónak.

 

Ha megszületik a végzés, az adós fizetési haladékot kap, ugyanakkor e halasztás idején tartozása kamatozik. Ily módon a jogalkotó egyik kezével simogatja, másikkal jól pofon vágja az adóst. …

 

Az adós felügyeletére kirendelt vagyonfelügyelő e törvény szerint kizárólag a hitelezők érdekeire lehet tekintettel, az adósokéra nem. Eben az elrendelésben szintén figyelmen kívül hagyták azt a tényt: az adós csak akkor fizet, ha tud fizetni. Ha a vagyonfelügyelőnek nem kell tekintettel lennie az adós érdekeire, nagy valószínűség szerint az adós fizetni fog, de enni, vagy lakni nem.

 

A vagyonfelügyelő természetesen nem ingyen dolgozik. E törvény úgy rendelkezik, hogy a vagyonfelügyelő munkadíját (min. 5 000 max. 100 000 forintot) a hitelező fizeti ki. Ha a munkadíjra a hitelező által kifizetett összeg nem elegendő, az ezen felüli vagyonfelügyelői követelést szintén az adósról húzzák le. Tehát nem elég, hogy az adóst nyilvánosan megszégyenítik, az adatai honlapon történő nyilvánosságra hozatalával, nem elég, hogy az összes, vele kapcsolatban lévő szolgáltatót megkeresik a tartozásai következményeként, mindenhol kihirdetve, hogy ez az ember tartozik, ezen túlmenően vegyen még újabb adósságot a nyakába, törvény által kötelezve, azzal, hogy a meghurcoltatásáért még fizessen is. …. Fel nem tudom fogni, mit meg nem enged magának a jogalkotó.

 

Innentől kezdve a jogalkotó az adóst szellemi fogyatékosként kezeli, hiszen a hitelezőkkel folytatandó egyeztető tárgyalásokon nem jelenhet meg – a törvény szerint. Úgy fognak tehát dönteni az életéről, a sorsáról, és a pénztárcájáról, hogy neki abba beleszólása nem lehet. Másként fogalmazva: hiába épelméjű az adós, attól a naptól fogva, hogy vagyonfelügyelőt ültetnek a nyakára, szellemi fogyatékossá nyilvánítják, és tulajdonképpen gyámságot rendelnek fölé úgy, hogy onnantól kezdve sem a saját életébe, sem a saját családja sorsába beleszólása nem lehet. A gyámság elrendelésének is vannak külön jogszabályban meghatározott feltételei, amit a magáncsődről szóló törvény teljes mértékben hagy figyelmen kívül, amikor kijelenti, hogy az egyeztetések alkalmával a megkötendő egyezség létrehozásakor kizárólag a hitelezőnek van szavazati joga – ergo: az adósnak nincs. Másként fogalmazva: ha az adós belebukott az egyoldalú banki szerződésekbe, hát fulladjon bele az egyoldalú banki egyezkedésbe is, és fizesse meg a vagyonfelügyelő munkáját is, megköszönve azt, hogy neki sem szavazati, sem beleszólási joga nem lehet a róla és életéről szóló döntésekbe. Teljesen demokratikus megoldás, nem?

 

Az ily módon megkötött egyezséget szintén nyilvánosságra hozzák a honlapon, ebben az esetben azonban az adós neve és lakóhelye mellett az adós adószámát is nyilvánosságra hozzák majd.

 

Érdekes rendelkezés, hogy abban az esetben, ha a hitelezők az egyezségek megkötése helyett elkezdenek marakodni, és 90 napon belül nem egyeznek meg, akkor az adós ellen azonnal csődeljárás indul, mégpedig gyorsított formában. Tehetik, hiszen addigra már a vagyonfelügyelő felkereste az összes létező hatóságot, mindenhol kihirdetve az adós adatait, és tartozásának összegét, beszerezve minden lehetséges információt az adósról. Igaz, ezt a nemzetbiztonságról szóló törvény kizárólag a nemzet biztonságával foglalkozó szervek, hatóságok számára tette eddig lehetővé, ennél a törvénynél azonban mindezt figyelmen kívül hagyták. De az is lehet, hogy a vagyonfelügyelőt nemzetbiztonsági hivatalként, vagy szervként fogják aposztrofálni, hogy neve legyen a gyereknek. ….

 

Visszatérve: ha az egyezség nem az adós, hanem a bank hibájából nem jön létre, az adóst 30 nap alatt, egy az egyben kiforgathatják a teljes vagyonából úgy, hogy ez ellen az adós nem tehet semmit, mert bár ő egyezkedni akar, a hitelező viszont nem hagyja ezt azzal, hogy nem írja alá az egyezséget. Hangsúlyozni szükséges: mindezt egy demokráciában. ….

Hozzá kell tenni: a sikertelen egyezségről szóló végzést szintén nyilvánosságra hozzák az adós nevével, lakhelyével együtt, érdekes módon a közzététel nem tartalmazza azt az adatot, hogy melyik hitelező miatt nem jöhetett létre az egyezség. Egyszóval ebben az esetben is kizárólag az adóst szégyenítik meg nyilvánosan.

 

Ha nem jön létre az egyezség, a vagyonfelügyelő 15 napon belül vagyonfelosztási tervet készít, és 30 napon belül szétosztja azt a hitelezők között. A vagyonfelosztásról szóló tervet szintén nyilvánosságra hozzák, mert e törvény erre közzétételi kötelezettséget ró a vagyonfelügyelőre. A vagyon szétosztása közben a vagyonfelügyelő jogosult az ingóságok értékesítésére – az adósnak ebbe beleszólása szintén nincs. Az értékesítési szándékát szintén nyilvánosságra hozza, és közzéteszi.

 

E törvény az ingatlan vagyonfelügyelő általi árverésre bocsájtása esetére előírja, hogy az adósnak a kiírástól számított 3 hónapot biztosít arra, hogy elköltözzön az ingatlanából. Amennyiben ezt az adós nem teszi meg, vele együtt, lakottan fog árverezni. A törvény szerint az ingatlan értékesítését megelőzően nem vonnak be értékbecslőt, hanem a vagyonfelügyelő mondhatja meg – kizárólagos joggal -, mennyit is ér az ingatlan. Ráadásul a törvény ennek vonatkozásában nem kötelező gondosságot ír a vagyonfelügyelő kötelezettségeihez, hanem mindössze „elvárható” gondosságot. A különbség ordít, és a visszaélési lehetőségek adottak. Csakúgy, mint eddig is. Még azt is a vagyonfelügyelő döntheti el, hogy az ingatlan értékesítését szabályszerű árveréssel teszi-e meg, vagy megkeres pár személyt, és csak nekik értékesít. Új vonulat a szabályban, hogy az önkormányzat is bekapcsolódhat a licitbe, magáénak mondva egy magánszemélyi ajánlatot, hogy megvásárolhassa az elővásárlási jogával élve az ingatlant a bizonyos magánszemély számára. A korrupció ellenes törvény sírva visít ezt a részt olvasva. ….

 

Az árveréseken keletkezett bevételt tételes listával szintén nyilvánosságra hozzák – teret engedve ezzel az adóson szánakozó és kárörvendő érzelmeknek.

 

Az ingó árverést bárhol meg lehet tartani, a vagyonfelügyelő döntése szerint. Ingó árverése esetén, ha az első ajánlat nem éri el a kikiáltási árat, annak negyedéig kell az árat leszállítani, és negyed értéken értékesíteni azt. Hozzáteszi a jogszabály: az igazságügyi és az adópolitikáért felelős miniszter az ingó árverés szabályait bármikor módosíthatja. Gondolom, annak érdekében, hogy az adós tiltakozhasson, ha törvénysértés történik az árverésen, az ő kifosztásakor.  Hiszen demokratikusan tiltakozhat, ha nyomon tudja követni e két miniszter rendeleteit, és azok változásait, mégpedig naprakészen. Mert egy demokráciában, ahol érvényesülnek a fogyasztói jogok, már csak így szokás.

 

A „legszebb”: a hitelező az árverésen készpénz megfizetése nélkül is elviheti a neki tetsző ingóságot. Miért is? Talán, hogy az árverés és a hitelezői igények kielégítése után ne maradhasson semennyi készpénz, amivel az adós esetleg új életet tudna kezdeni, vagy legalább albérleti díjat tudna fizetni belőle a továbbiakban. Menjen az utcára, üres zsebbel, mert oda való – a jogalkotó szerint.

Csavar: ha az árverést meg is semmisítik utólag, az árverési vevő, ha jóhiszemű, az árverésen szerzett tulajdonjogát ebben az esetben is megtarthatja. Tehát hiába volt törvénytelen esetleg az árverés, a vevő tulajdonjoga akkor is törvényes. Gyönyörű, európai, és teljesen demokratikus jogalkotói megoldás. ….

 

Ha esetleg nem sikerül az árverésen értékesíteni az ingóságot, a vagyonfelügyelő elszállítja azt bizományos értékesítésre – tulajdonképpen bárhová, bármennyiért. A törvény nem szab határt, és nem ad meg konkrét értékesítői leírást erre az esetre. Ha a bizományos nem adja el az ingóságot 30 nap alatt, akkor a vagyonfelügyelő negyedáron kínáltatja a bizományos értékesítésre szánt ingóságot. Az adós csak abban az esetben kaphatja vissza az árverésen el nem kelt vagyontárgyát, ha a bizományos negyedáron sem tudta azt értékesíteni.

El tudjuk képzelni, ez alapján, mit tarthat meg az adós, ha olyan vagyonfelügyelőt sóznak a nyakába, aki képtelen megegyezni a hitelezőkkel. …. Az adós ugyanis nem válogathat a vagyonfelügyelők között. Azt kapja, amit a nyakára tesz a bíróság. sem vita, sem jogorvoslati lehetőség nincs – legalábbis a törvény nem ad ilyen eszközt az adós kezébe.

 

Kiemelt figyelmet érdemel, hogy a vagyonfelügyelő az ingóságok között romlandó dolgokat is árverezhet. Ez azt jelenti, nemcsak a hűtőt, de annak tartalmát is árverésre bocsájtja. Az adóst így teszik, törvényesen és száz százalékosan földönfutóvá.

 

Folytatjuk.




Doody

Fotó: Magyar Infó


Folytatásban: 

Törvény a magáncsődről, - kriktika, 2. rész: az ingatlan árverése

Törvény a magáncsődről - kritika, 3. rész: adósságrendezés

Utoljára frissítve: 2015-02-09 14:45:02

További híreink
A te fürdőszobád gyerekbarát?
Persze nem releváns a kérdés, ha nincs gyermeked, és nem is tervezel, de ha már úton van a babád, vagy esetleg már fel is borította a házirendet, akkor mindenképpen olvas...
2022-07-19 11:41:29, Hírek, Vélemény Bővebben
Munkaerő-közvetítés a piacképes vállalatért
A nyudíjkorhatár kitolódásával napjainkban összesen négy generáció van aktívan jelen a munkaerőpiacon. Ez a helyzet rendkívüli kihívások elé állítja a munkáltatókat, hisz...
2021-11-23 08:49:42, Hírek, Vélemény Bővebben
Karácsonyi társkereső
Egy kapcsolat alapja az őszinteség és a bizalom, és amin ezek alapulnak: a tisztelet. Szerelmesnek lenni a világon a legegyszerűbb dolog, de működő párkapcsolatot csak kö...
2016-12-23 03:57:22, Hírek, Vélemény Bővebben
Oldal tetejére
Ezt olvasta már?
Szerinte Magyart elhagyta a felesége és ez bosszúállásra sarkallja.
Bővebben >>