„Az ünnep az ember teremtésének évfordulója, hiszen a Talmud szerint Isten 5775 évvel ezelőtt ezen a napon teremtette meg az embert, hat nappal a világ teremtése után" – ismertette Radnóti Zoltán neológ rabbi.

Faith Áser  lubavicsi ortodox rabbi a rós hasána kifejezésről elmondta, az szó szerint annyit tesz, az 'év feje', és ezen a napon a zsidó emberek számára 'sok minden eldől'. A rabbi úgy fogalmazott, hogy miként az embert irányítja a feje, ugyanúgy kell meghatároznia a rós hasánának az év többi napját.

Radnóti Zoltán szólt arról, hogy a rós hasána kifejezés a Tórában nem szerepel, ott a 'kürtharsogás napjaként' található ez az ünnep, ugyanis százszor kell megfújni a sófárt, a kosszarvból készített kürtöt. Ebből a zsidó hagyományból ered a szilveszteri trombitálás szokása – tette hozzá. Magyarázatként elmondta, a sófár arra emlékezteti a zsidókat, amikor Isten Ábrahámtól, a zsidók ősatyjától, fiának, Izsáknak a feláldozását kérte. Ábrahám ezt majdnem megtette, de végül csak egy kost kellett levágnia a fia helyett. A sófár, a kos szarva mindannyiunkat arra emlékeztet – fogalmazott Radnóti Zoltán –, hogy jámborsággal kell a Isten felé fordulnunk, valamint arra, hogy milyen mulandó az ember.

Faith Áser ehhez hozzátette, hogy a sófár hangja emlékezteti Istent az emberekre; a sófár sírásra emlékeztető hangja olyan mély lelkiállapotot mutat meg, amelyet szavakkal nem lehet kifejezni.

Radnóti Zoltán kitért arra a hagyományra is, amely szerint ezen a napon kinyílik Isten előtt a három könyv, az élet, a halál és a köztesek könyve, és valamelyikbe 'be vagyunk írva'. A zsidó embernek pedig tíz napja van, hogy 'átimádkozza' magát az élet könyvébe, ha nem oda lett beírva. Az ünnep színe a fehér, a lelki tisztaság színe. A zsidó férfiak ilyenkor egy speciális fehér halotti ruhát, kitlit viselnek, amely abban különbözik a hétköznapi öltözettől, hogy nincs zsebe. Ez utal arra, hogy az ember ezeken a napokon tetteivel és szavaival, nem pedig vagyonával tudja magát 'beírni az életbe'.