. Ma Auguszta napja van.
Súlyosbították a kaposvári trafikos gyilkosság elkövetőjének büntetését
2016-06-25 03:45:22
Súlyosbították a kaposvári trafikos gyilkosság elkövetőjének büntetését

Súlyosbították a kaposvári trafikos gyilkosság elkövetőjének büntetését

"Elanyagiasult világunkban az anyagi javak megszerzésében olyan fokú gátlástalanság tapasztalható, ami felülírja az alapvető emberi értékeket, erkölcsi normákat." - A Pécsi Ítélőtábla kaposvári trafikos gyilkosságként elhíresül ügyben hozott ítélete jelentősen súlyosbította az első fokon kiszabott büntetést.

 

A Pécsi Ítélőtábla – másodfokú bíróságként – 2016. évi március hó 2. napján jogerős ítéletet hozott a címbeli büntetőügyben, jelentősen súlyosítva az első fokon kiszabott szabadságvesztés tartamát. Az elbírált eset már a büntetőeljárás nyomozati szakaszában politikai polémiák tárgyává is vált: mind a kormányzat, mind az ellenzék felvetette a nemzeti dohányboltok kirakatának átláthatatlan fóliázására vonatkozó merev – és ezzel a bolti alkalmazottak sérelmére elkövetett bűncselekményeket megkönnyítő – szabályozás felülvizsgálatának szükségességét, a kormányfő pedig a tárgyalt ügy kapcsán tartotta indokoltnak újranyitni a halálbüntetés szankciójának esetleges visszaállítására irányuló vitát.

 

Rablógyilkosság – a köznyelv így nevezi annak a két, kegyetlen bűncselekmények a halmazatát, amelyeket az akkor 19 éves B. Péter 2015. április 22-én, nem sokkal este háromnegyed hat után a kaposvári Fő utcában található dohányboltban – közvetlenül annak zárása előtt – a 21 éves eladó, G. Fruzsina sérelmére elkövetett. A bűntett – Btk.-nak megfelelő minősítése szerint – egy olyan felfegyverkezve elkövetett rablás volt, amely valóságos anyagi halmazatot alkotott egy különös kegyetlenséggel, aljas indokból, vagy célból elkövetett emberölés bűntettének minősített esetével.

 

A Pécsi Ítélőtábla négy ponton változtatta meg az első fokon eljárt Kaposvári Törvényszék ítéletét, kiemelve ugyanakkor, hogy az elsőfokú bíróság indokolási kötelezettségének maradéktalanul eleget tett, a bizonyítási eljárást pedig a tényállás megnyugtató felderítéséhez szükséges mértékben és körben folytatta le, amely alapján a bűncselekményeket helyesen minősítette és helyesen következtetett a vádlott büntetőjogi felelősségére is. A másodfok által eszközölt változtatások közül a leglényegesebb, hogy a táblabíróság az első fokon kiszabott 22 év tartamú szabadságvesztést – a lehető legsúlyosabbra – 25 év tartamú szabadságvesztésre súlyosította.

 

Kevésbé jelentős, pontosító jellegű változtatás volt az elsőfokú ítéletben megállapított tényállás kiegészítése az igazságügyi elmeorvos szakértői vélemény megállapításaival a vádlott elmeállapotának vonatkozásában, illetve a sértett által elszenvedett sérülések pontos leírásával. Az előbbiek szerint az elkövetőnél semmiféle olyan kóros elmeállapot nem állt és nem áll fenn, amely a terhére rótt cselekmény elkövetésekor, vagy annak elbírálásakor kizárta, vagy korlátozta volna őt cselekménye társadalomra veszélyességének felismerésében. Utóbbiak körében pedig az ítélet tizenöt késszúrás okozta sérülést sorolt fel, amelyekből legalább kettő olyan súlyos volt, hogy az önmagában is a sértett halálát okozta volna.

 

A Pécsi Ítélőtábla eljáró tanácsának érvelésében központi szerephez jutott a kétszeres értékelés tilalma: eszerint az ítélet kiszabásánál a vádlott javára fiatal felnőtt kora enyhítő körülményként nem volt figyelembe vehető, mert a Btk. vonatkozó szabályában – amelynek értelmében életfogytig tartó szabadságvesztés csak azzal szemben szabható ki, aki a bűncselekmény elkövetésekor a huszadik életévét betöltötte – az életkort a törvényhozó már megfelelően értékelte. A táblabíróság mindössze egyetlen „mérlegre tehető” enyhítő körülményt „talált”: a vádlott feltáró jellegű, beismerő vallomását.

 

Ezzel szemben nyomatékos súlyosító körülményként kellett értékelni az élet elleni bűncselekmény kétszeres minősülését: egyrészt különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés megállapítására került sor, amelynél az Ítélőtábla a Kúria 3/2013. Büntető Jogegységi határozatának II/4. pontját hívta fel és a BH 2007. 34. számú jogesetre utalt. Másrészt az ölési cselekmény (az elkövetés módja mellett) annak motívuma szerint is minősült – méghozzá aljas indokból, vagy célból történt elkövetésként –, mert a vádlott a sértett megölését kizárólag azért határozta el, hogy a rablás miatti felelősségre vonást elkerülje. Az előbbiekből is következően az élet elleni cselekmény és az erőszakos vagyon elleni cselekmény egymással egyben valóságos anyagi halmazatot is képezett, amelyet az alapozott meg, hogy a két bűncselekmény a történeti tényállásban egymástól időben elkülönült, ugyanis a vádlott az emberölést a már megszerzett pénz és a meneküléshez szükséges bejárati ajtókulcs birtokában határozta el és vitte véghez (kizárólag azért, hogy a sértett később őt ne azonosíthassa).

 

Az Ítélőtábla Makai Lajos által vezetett tanácsa az ítélet indokolásában – a büntetési tétel súlyosításának alátámasztásaként is – nagy hangsúlyt fektetett az elkövető vonatkozásában a speciálprevenció, a társadalom tagjaira gyakorolt visszatartó erő miatt pedig a generálprevenció szempontjainak hangsúlyozására. Előbbi tekintetben a tanács az elkövetés módjában megnyilvánuló vádlotti személyiségjegyeket hivatkozta meg, amelyek gátlástalanságról, az emberi életet semmibe vevő, az élethez való jogot saját kicsinyes érdekeinek alárendelő, céltudatos magatartásról tanúskodnak, amelyhez végül a megbánás legkisebb jelei sem társulnak.

 

Utóbbi vonatkozásban pedig a legkifejezőbb egy, magából az indokolásból vett rövid, szószerinti idézet, amely szerint: „Érthetetlen, és megmagyarázhatatlan, hogy a vádlott, aki egyházi iskolába is járt, ilyen hidegvérrel ki tudta oltani egy nála egy évvel idősebb, ártatlan ember életét… elanyagiasult világunkban az anyagi javak megszerzésében olyan fokú gátlástalanság tapasztalható, ami felülírja az alapvető emberi értékeket, erkölcsi normákat, az emberi élet sérthetetlenségét. Ez a gátlástalanság jellemezte a vádlott magatartását is…” A tárgyalt ítélet – egy büntetőügyet jogerősen lezáró bírói döntés mellett – ezekkel a mondatokkal vált a társadalom egésze számára megfogalmazott figyelemfelhívássá.

 

Rideg-Németh Balázs

További híreink
Magyar Péter a Varga Judit-interjúról
Épp csak a kegyelmi botrányról és a kormánytagokat érintő korrupciós bűnügyről nem volt szó – reagált Magyar Péter a volt feleségével, a volt igazságügyi miniszter Varga ...
2024-03-28 21:01:25, Hírek, Fókuszban Bővebben
Már református értelmiségiek is követelik Balog Zoltán lemondását
Református értelmiségiek, köztük egyetemi tanárok, lelkészek, fordítók és költők, nyílt levélben követelik Balog Zoltán lemondását, komoly visszaélések miatt vádolva őt a...
2024-03-22 12:57:56, Hírek, Fókuszban Bővebben
A legfontosabb jogaink munkavállalóként – Jobb tisztában lenni velük!
Sajnos gyakran hallani rémhíreket főnökök garázdálkodásáról, ahogy pokollá teszik a munkavállalók életét. Bármennyire is szükségünk van a munkára, téves gondolat, hogy mi...
2024-03-21 16:49:25, Hírek, Fókuszban Bővebben
Oldal tetejére
Ezt olvasta már?
Sajnos gyakran hallani rémhíreket főnökök garázdálkodásáról, ahogy pokollá teszik a munkavállalók életét. Bárm...
Bővebben >>