"Az ország polgárainak többsége egyáltalán nincs euforikus hangulatban. Sok jól képzett szakember és fiatal hagyja el az országot, és keres külföldön munkát. A polgári erények (szorgalom, tehetség és tudás megbecsülése, mértéktartás, tisztesség) helyét egyre inkább a féktelen karriervágy és gazdagodás hajszolása veszi át.

Az értékalapú elkötelezettség helyébe mindinkább a feltétlen lojalitás lép, a racionális érvelést pedig háttérbe szorítja az olykor demagógiába hajló populizmus" – írta nemrég esszéjében Stumpf István alkotmánybíró. Szavaira érdemes odafigyelni, hiszen mégiscsak annak a jogi egyetemi szakkollégiumnak az alapítója és egykori tanára, amely a jelenkor Magyarországát formáló politikai elit vezető szereplőit – így például Orbán Viktort, Kövér Lászlót, Simicska Lajost vagy épp Szájer Józsefet – kitermelte.

Stumpf alapította a mára milliárdos állami pénzekkel teletömött Századvég-birodalom elődjének számító kutatóműhelyt és alapítványt, de egykori kancelláriaminiszterként egyedülálló rálátása van Orbán és a Fidesz kormányzati stílusára is. Az azóta alkotmánybíróvá emelt politológus nem először fogalmaz meg kritikát egykori tanítványaival szemben, 2006 után még Orbán mielőbbi visszavonulását is szorgalmazta; látható eredménytelenséggel.

Persze azt sem szabad elfelejteni, hogy a 2010-es kétharmados Fidesz-győzelem után már újra forradalomról és legalább tíz-tizenöt évre szóló keretek megalkotásáról beszélt, hogy – idővel megtapasztalva a fideszes elit bosszú- és zsákmányéhes dúlását – újra kritikussá forduljon.

Stumpf ma már újra arról beszél, hogy jelen kormányzati generációnak a hatalmi gondolkodásába simán belefér, hogy a hatalomgyakorlásukat korlátozó intézmények erejét megnyirbálják, vagy, hogy "a csúcsra járatott hatalomkoncentráció" jelentősen erodálta az "alkotmányos demokráciába vetett hitet."

A jelenlegi kormány alkotmányellenes magatartásának egyik világos bizonyítéka a külföldre vándorolt magyar fiatalok szavazati jogának egyértelmű és szégyenletes korlátozása, amely ellen alkotmánybíróként Stumpf István is fellépett; különvéleményében hangsúlyozta, hogy a hatályos választási rendszer diszkriminálja az érintetteket.

"Azokat a magyar állampolgárokat, akik immár jelentős számban (nem ritkán kényszerűségből) hagyják el hazájukat, hogy hosszabb-rövidebb ideig külföldön éljenek" – fogalmazott Stumpf. Egyetértünk.

Ezért is indítottam online petíciót az egyenlő választójog kikényszerítéséért, amelyet több ezer Magyarországon és külföldön élő választópolgár írt már alá. Szimbolikus jelentősége lenne, ha meghatározó konzervatív gondolkodók – például Stumpf István – is csatlakozna a kezdeményezéshez.

Mert, hogy is mondta Bibó István? "Abban a görcsös félelmi állapotban, mely elhiszi, hogy a szabadság előrehaladása veszélyezteti a nemzet ügyét, nem lehet élni a demokrácia javaival.

Demokratának lenni mindenekelőtt annyit tesz, mint nem félni: nem félni a más véleményűektől, a más nyelvűektől, a más fajúaktól, a forradalomtól, az összeesküvésektől, az ellenség ismeretlen gonosz szándékaitól, az ellenséges propagandától, a lekicsinyléstől és egyáltalán mindazoktól az imaginárius veszedelmektől, melyek azáltal válnak valódi veszedelmekké, hogy félünk tőlük.

Közép- és Kelet-Európa országai azért féltek, mert nem voltak kész, érett demokráciák, s minthogy féltek, nem is tudtak azokká válni." Ideje lenne újraértékelni a szakkollégium névadójának szavait. Minden jó szándékú konzervatívnak.

Orbán Viktor vízválasztó, az illiberális államot meghirdető tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Százharmadik alkalommal kongatom a harangokat, de addig folytatom, amíg szükség van rá. Mert európai demokrataként ez a dolgom.

Ujhelyi István, az MSZP alelnöke, Európai Parlamenti képviselő - OS

Fotó: Hír6.hu