Róna Péter közgazdász válaszol a HÍRHATÁRNAK |
2011-05-16 15:41:44 |
A világgazdasági válság utóhatásainak kérdéseiről írt nekünk múlt héten a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának igazgatásszervezős hallgatója, Gombos László ITT. Olvasóink korrekt tájékoztatásának érdekében, a téma kapcsán véleményezésre kértük a téma neves szaktekintélyét Róna Péter közgazdászt, az MNB felügyelőbizottságának tagját. A sikeresebb országok vezetése, mint Németország, és a vezető nemzetközi szervezetek, mint a Valutaalap és a vezető nemzetközi bankok elmélete szerint a válság valamiféle túlköltekezés keserű gyümölcse. Nézetük szerint a megoldás a takarékosságban, a kiadások visszafogásában és az állam csökkentett felelősségvállalásában rejlik. Ennek megfelelően a fizetőképesség kimerülésével küszködő országokat megszorító csomagok bevezetésére kényszerítik amennyiben azok a nemzetközi szervezetek segítségére szorulnak.
Sajnos a gond a leegyszerűsített pazarlás/takarékosság magyarázat nem csak, hogy jóval összetettebb, de valójában a gondok gyökere egészen más. A nemzetközi pénzügyi piacok óriási terjeszkedése következtében a kisebb országok, mint hazánk, önálló gazdaságpolitikai mozgástere beszűkült éppen akkor, amikor versenyképességük növelése érdekében a lehető legnagyobb mozgástérre lett volna szükségük.
Vezetőik nem vették észre, hogy elégséges versenyképesség hiányában törekvésük, hogy egyre inkább bekapcsolják országaik gazdaságát a nemzetközi termelési folyamatba csak lemaradásukat, versenyképességük további, szinte megállíthatatlan csorbulását eredményezi. Eladósodásuk olyan valutákban, amelyek fölött nem ők, hanem vagy egy másik ország (pl. Svájc) vagy egy olyan szervezet rendelkezik, amelyre nincs befolyásuk (pl. az Európai Központi Bank) leválasztotta gazdaságukat az egyébként a gazdaság működését szolgáló pénzügyi rendszerről. Az árfolyam elválik a gazdaság teljesítőképességétől, és a szétválás további versenyhátrányt produkál. Az idegen fizetőeszközben felvett hitelek ára (kamata) kitermelhetetlenné válik, nő a költségvetés hiánya, a csökkentett gazdasági teljesítmény egyrészt csökkenti az állam bevételét, másrészt növeli szociális kiadásait. A végeredmény a gazdaság irányításának a "privatizálás" fogalmával álcázott átadása, mint ahogy most éppen a görögök esetében Németország egy 50 milliárd eurós azonnali privatizációt (más szóval kiárusítást) szorgalmaz.
Róna Péter (1942) 1956-ban emigrált. Előbb a Pennsylvania Egyetemen (1964), majd Oxfordban szerez gazdaságtörténészi diplomát (1966). 1969-től egy washingtoni ügyvédi irodában dolgozik, majd a kereskedelmi minisztérium úgynevezett közvetlen külföldi befektetések osztályának jogtanácsosa. 1971-től a Schroders Bank munkatársa, 1986-tól 1990-ig a J. Henry Schroder Bank & Trust Co. elnök-vezérigazgatója. 1990 és 2004 között a magyarországi befektetésekkel foglalkozó Első Magyar Alapítvány elnök-vezérigazgatója, MNB felügyelőbizottságának tagja.
Gombos László korábban a hatálytalan alkotmányról írt a Hírhatárnak, mely írást dr. Kolláth György alkotmányjogász véleményezett. |