Társasházi sorozatunkat a nyelvvizsgák, érettségik és OKJ bizonyítványok hamisítása miatt indult büntetőügy részleteivel folytatjuk. A társadalom figyelme főként a nyelvvizsgák és az érettségik hamisítására irányul, azonban az OKJ bizonyítványok valódisága legalább ilyen figyelmet érdemel.

A HVG már 2009-ben írt arról, hogy félévente legkevesebb tíz alkalommal kényszerül feljelentést tenni a szaktárcához tartozó, oktatásszervezéssel foglalkozó Oktatási Hivatal (OH) nyelvvizsga-hamisítás gyanúja miatt. Főképp saját tapasztalatuk, illetve a felsőoktatási intézmények, egyes munkáltatók visszajelzései alapján úgy kalkuláltak, hogy Magyarországon minden tizedik nyelvvizsga-bizonyítvány hamis. Ráadásul „hamisítanak mindent”: a világnyelvek ismeretét igazoló okmányokon kívül kínai, eszperantó, lovári nyelvtudást bizonyító papírokat is. A csalásnak két formája létezik: egyik a „piacon vásárolt” okmány, a másik, hogy valaki más vizsgázik ahelyett, aki fizet.

Negyven vádlottja van a bűnszervezetben elkövetett befolyással üzérkedés, közokirat-hamisítás, vesztegetés miatti indult büntetőügynek, melynek első fokú tárgyalása ma kezdődött a Budapest Környéki Törvényszéken.

A   2013-ban kipattant nyelvvizsgacsalásként elhíresült hatalmas botrányhoz rendőröknek, büntetés-végrehajtási dolgozóknak, illetve ügyészeknek és neves ügyvédeknek is közük lehet és az ügyben érintettek száma akár a több százat is elérheti.

„Nem tartom bűncselekménynek az okirat-hamisítást, mert senkinek nem okozok kárt. Azok az emberek, akik fel tudják mutatni a sikeres vizsgáról szóló papírt, még ha az nem is igazi, el tudnak helyezkedni valahol. Ezzel pedig nem csak fizetőképesek lesznek, és csökken a munkanélküliek száma, hanem kikerülnek a szociális ellátó rendszerből is, ami hasznot hajt az államnak.” Ezzel magyarázta a megélhetését a hvg.hu-nak az okirat-hamisításban utazó K. Tamás, aki a kilencvenes évek eleje óta hamisít gimnáziumi, szakmunkás, szakközépiskolai, technikumi vagy OKJ-s végzettséget igazoló papírokat, gyárt le főiskolai és egyetemi diplomákat, illetve a már említett nyelvvizsga-bizonyítványokat.

Az ügyben a Pest Vidéki Nyomozó Ügyészség (PNYÜ) vesztegetés, befolyással üzérkedés és okirat-hamisítás miatt folytatta le a nyomozást. Az ezer érintettből végül csak negyven ellen emelt vádat az ügyészség: 914 személlyel szemben vádelhalasztást alkalmazott, 25 embert pedig megrovásban részesített.  ( Ez azt jelentheti, hogy mind az ezer ember elkövetett valamiilyen bűncselekményközeli tettet, de az egyszerűbb/enyhébb esetekben, ahol elismerték a tettet, és az ügy súlya nem volt túl nagy, ott tárgyalás nélküli vádelhalasztást és megrovást alkalmaztak)  A felelősségre vonást segítette, hogy a PNYÜ munkatársainak egy olyan lista is  a birtokukba került, amelyen névvel, telefonszámmal, illetve a nyelvvizsga típusa alapján pontosan vezették, hogy kik fizettek a nyelvvizsgáért, sőt azt is nyilvántartották, hogy ki volt a közvetítő, aki az „ügyfeleket” beszervezte.

A  csalás úgy működött, hogy az érintettek pénzért adtak el írásbeli feladatsorokat és elintézték azt is, hogy akik fizettek, azok átmenjenek a szóbeli vizsgán. Az előre megszerzett írásbeli feladatsorokat kitöltve adták el a jelentkezőiknek, a szóbeli vizsgát pedig úgy intézték el, hogy a velük együttműködő vizsgáztató érdemi teljesítmény nélkül vagy minimális tudással engedte át azt, aki fizetett ezért. A középfokú komplex nyelvvizsgáért 300-350 ezer, a felsőfokúért 500-550 ezer forintot kértek.

Az ügy kipattanása egyébként banális volt: a szervezők már annyira bátrak voltak, hogy nem csak az interneten hirdették szolgáltatásukat, hanem szórólapon is, amelyen olcsó, gyors és biztos módot ígértek a nyelvvizsgát megszerezni vágyók számára. Egy ilyen, a Keleti pályaudvar környékén osztogatott reklámanyag alapján szereztek információkat a nyomozók, s ez alapján indult meg a büntetőeljárás. Még a szórólapot osztogató férfit is bilincsben vitték el, tudomásunk szerint a férfit azzal gyanúsították, hogy hét éve szervez ügyfeleket a nyelviskoláknak: két Pest megyeinek és egy budapestinek.

Társasházi sorozatunk 5., következő számából megtudhatják hogy miért merül fel az OKJ vizsgák valódiságának aggálya, avagy a társasház és ingatlankezelői vizsgabizonyítványok tömeges hamisítása.

Előzmények

A kormánytagok kiskirályok, a közös képviselők császárok - 1. rész

A kormánytagok kiskirályok, a közös képviselők császárok – 2. rész

A kormánytagok kiskirályok, a közös képviselők császárok – 3. rész