A Hírhatár lapcsoportnak  a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának igazgatásszervezős hallgatója  Gombos László küldte be véleményét az új alkotmányról. Írásából még a laikusok számára is egyértelmű: az alkotmány valóban hatálytalanította önmagát.

Az alkotmány pontos szövege mellett,  piros színnel jelöltük Gombos László (Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának igazgatásszervezős hallgató) véleményét.

Az új alkotmánnyal kapcsolatos problémák egy része

Az alkotmány hatálytalanította önmagát:

NEMZETI HITVALLÁS: Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét. – Ezzel a teljes 1949. évben keltezett alkotmány visszamenőlegesen megsemmisül.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK: 2. Ezt az Alaptörvényt az Országgyűlés az 1949. évi XX. törvény 19. § (3) bekezdés a) pontja és 24. § (3) bekezdése alapján fogadja el. - Tehát egy nem létezőnek mondott alkotmány alapján fogadták el az új alkotmányt, ami így szintén nem létező lett, hatálytalanná vált. Viszont ezzel létrejött a negyedik Magyar Köztársaság, például Franciaországban is a nagyobb alkotmányi változásokhoz kötjük a köztársaságok sorszámozását.

Az alkotmány ellehetetleníti az Alkotmánybíróságot: mivel az alkotmánybíróságnak kell értelmezni az alkotmányt, hogy a beadványokban dönteni tudjon, de ezzel találja magát szemben:

R) cikk: Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni. – De a nemzeti hitvallás egy szónok beszédéhez hasonlít, de egy huszonegyedik századi modern alkotmányéhoz a legkevésbé sem, aminek nagy része jogi nyelvre lefordíthatatlan. De ezzel még így is többre megy az AB, mint a történeti alkotmány fogalmával. A történeti alkotmánynak több fogalma is van, de a legelterjedtebb a Szent István óta megalkotott minden törvény vagy törvény, de valójában „csak” Werbőczy koráig vezetik vissza a hivatalos alkotmánytörténetben, mivel addig nem is igazán beszélhetünk semmi alkotmányszerű törvényről sem, tehát 1514 a másik kiinduló pont. Azóta nemesi, királyi és kormányzói diktatúrák alapjait képezték az alkotmányaink, aminek semmi köze a parlamentáris demokráciához, sehogy nem értelmezhető ennek a fényében a köztársasági elnök, a népszavazás vagy épp az Alkotmánybíróság sem, mivel sokáig ezek a fogalmak nem is léteztek. Tehát az AB nem fogja tudni értelmezni az alkotmányt a történeti alkotmányunkkal összhangban és ezzel ellehetetlenül a legfontosabb alkotmányos garancia, ezzel a Fidesz ellehetetlenítette az egyetlen állami szervet, ami még ellentmondhatott neki.

36. cikk (4) Az Országgyűlés nem fogadhat el olyan központi költségvetésről szóló törvényt,amelynek eredményeképpen az államadósság meghaladná a teljes hazai össztermék felét . – Már meghaladta: 80%.

(5) Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat el, amely az államadósság a teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza. – Tehát non-stop megszorítás körülbelül 40 milliárd dollár értékben, ami 8.000 milliárd forint, mivel a mai adóság állomány 20.400 milliárd forint. És egyetlenegy törvény sem mehet ezzel szemben, tehát tilos csökkenteni az adókat, tilos növelni az állami kiadásokat például: egészségügyre, oktatásra, nyugdíjakra, tűzoltóságra stb.

(6) A (4) és (5) bekezdésben foglaltaktól csak különleges jogrend idején, az azt kiváltó körülmények okozta következmények enyhítéséhez szükséges mértékben, vagy a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése esetén, a nemzetgazdasági egyensúly helyreállításához szükséges mértékben lehet eltérni. – Tehát kivéve válságban, de ha az elmúlt, azonnal életbe lépnek a folyamatos megszorítások. Mivel 8.000 milliárd forint nem kis összeg, így akár két évtizedig tartó megszorításokról is beszélhetünk.

Önkormányzatok: Régi alkotmány: 42. § A község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye választópolgárainak közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga. – Az új alkotmányban ilyen nem található, tehát nincs önkormányzatisághoz jog, ha csődbe megy egy önkormányzat, a település elveszti az önkormányzatiság jogát, csak az a kérdés, hogy akkor mi lesz? Ráadásul ezzel jogalapot teremtett a Fidesz arra, hogy az önkormányzatok is központi irányítás alá kerüljenek, ahogy a megyékkel is tették, vagy még szorosabban. (Ahhoz képest, hogy mennyire szeretnek hivatkozni Magyarország történelemére, aminek a szerves része az erős önkormányzatiság, azt épp most számolták fel.)

Régi alkotmány: 43. § (1) A helyi önkormányzatok alapjogai egyenlőek. Az önkormányzatok kötelezettségei eltérőek lehetnek. – Ez sincs az új alkotmányban, ami viszont a közösségi jogegyenlőség egyik alapja (volt).

34. cikk: (1) A helyi önkormányzat és az állami szervek a közösségi célok elérése érdekébe n együttműködnek. … - De miután az önkormányzatok csak közösségi célokat szolgálnak, ez azt jelenti, hogy minden egyes feladat ellátásánál együtt kell működjenek, a kormányhivatalokkal, ami gyakorlatilag teljes kormányzati ellenőrzést jelent minden cselekedetük fölött.

Régi alkotmány: 8. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. – A mai nem tartja elsőrendű feladatának, csak ha az összeegyeztethető a közösség jogaival, ezzel létrehozza a többség zsarnokságát.

Új alkotmány: NEMZETI HITVALLÁS: Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki. – Ez a többséggel szembeni alárendeltséget jelent, viszont ha nem védjük elég erősen az egyén jogait a közösség már nem garantál szabadságot és az Alkotmánybíróság tönkretétele ezt célozza, így biztosan a parlamenti többség a parancsnok és nincs helye az államon belül ellenvéleménynek – lásd Kossuth Rádió egy perc csönd – két felfüggesztett alkalmazott.

Kolláth György alkotmányjogász írását a

fenti cikkel kapcsolatosan, ITT olvashatják!