. Ma Auguszta napja van.
Nincs hatályos alkotmányunk?!
2011-04-27 15:54:26
Nincs hatályos alkotmányunk?!

Nincs hatályos alkotmányunk?!

A Hírhatár lapcsoportnak  a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának igazgatásszervezős hallgatója  Gombos László küldte be véleményét az új alkotmányról. Írásából még a laikusok számára is egyértelmű: az alkotmány valóban hatálytalanította önmagát.

 

Az alkotmány pontos szövege mellett,  piros színnel jelöltük Gombos László (Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának igazgatásszervezős hallgató) véleményét.

 

Az új alkotmánnyal kapcsolatos problémák egy része


Az alkotmány hatálytalanította önmagát:

NEMZETI HITVALLÁS: Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét. – Ezzel a teljes 1949. évben keltezett alkotmány visszamenőlegesen megsemmisül.


ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK: 2. Ezt az Alaptörvényt az Országgyűlés az 1949. évi XX. törvény 19. § (3) bekezdés a) pontja és 24. § (3) bekezdése alapján fogadja el. - Tehát egy nem létezőnek mondott alkotmány alapján fogadták el az új alkotmányt, ami így szintén nem létező lett, hatálytalanná vált. Viszont ezzel létrejött a negyedik Magyar Köztársaság, például Franciaországban is a nagyobb alkotmányi változásokhoz kötjük a köztársaságok sorszámozását.

 

 

Az alkotmány ellehetetleníti az Alkotmánybíróságot: mivel az alkotmánybíróságnak kell értelmezni az alkotmányt, hogy a beadványokban dönteni tudjon, de ezzel találja magát szemben:

R) cikk: Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni. – De a nemzeti hitvallás egy szónok beszédéhez hasonlít, de egy huszonegyedik századi modern alkotmányéhoz a legkevésbé sem, aminek nagy része jogi nyelvre lefordíthatatlan. De ezzel még így is többre megy az AB, mint a történeti alkotmány fogalmával. A történeti alkotmánynak több fogalma is van, de a legelterjedtebb a Szent István óta megalkotott minden törvény vagy törvény, de valójában „csak” Werbőczy koráig vezetik vissza a hivatalos alkotmánytörténetben, mivel addig nem is igazán beszélhetünk semmi alkotmányszerű törvényről sem, tehát 1514 a másik kiinduló pont. Azóta nemesi, királyi és kormányzói diktatúrák alapjait képezték az alkotmányaink, aminek semmi köze a parlamentáris demokráciához, sehogy nem értelmezhető ennek a fényében a köztársasági elnök, a népszavazás vagy épp az Alkotmánybíróság sem, mivel sokáig ezek a fogalmak nem is léteztek. Tehát az AB nem fogja tudni értelmezni az alkotmányt a történeti alkotmányunkkal összhangban és ezzel ellehetetlenül a legfontosabb alkotmányos garancia, ezzel a Fidesz ellehetetlenítette az egyetlen állami szervet, ami még ellentmondhatott neki.

 

 

36. cikk (4) Az Országgyűlés nem fogadhat el olyan központi költségvetésről szóló törvényt,amelynek eredményeképpen az államadósság meghaladná a teljes hazai össztermék felét . – Már meghaladta: 80%.


(5) Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat el, amely az államadósság a teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza. – Tehát non-stop megszorítás körülbelül 40 milliárd dollár értékben, ami 8.000 milliárd forint, mivel a mai adóság állomány 20.400 milliárd forint. És egyetlenegy törvény sem mehet ezzel szemben, tehát tilos csökkenteni az adókat, tilos növelni az állami kiadásokat például: egészségügyre, oktatásra, nyugdíjakra, tűzoltóságra stb.


(6) A (4) és (5) bekezdésben foglaltaktól csak különleges jogrend idején, az azt kiváltó körülmények okozta következmények enyhítéséhez szükséges mértékben, vagy a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése esetén, a nemzetgazdasági egyensúly helyreállításához szükséges mértékben lehet eltérni. – Tehát kivéve válságban, de ha az elmúlt, azonnal életbe lépnek a folyamatos megszorítások. Mivel 8.000 milliárd forint nem kis összeg, így akár két évtizedig tartó megszorításokról is beszélhetünk.

 

 

Önkormányzatok: Régi alkotmány: 42. § A község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye választópolgárainak közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga. – Az új alkotmányban ilyen nem található, tehát nincs önkormányzatisághoz jog, ha csődbe megy egy önkormányzat, a település elveszti az önkormányzatiság jogát, csak az a kérdés, hogy akkor mi lesz? Ráadásul ezzel jogalapot teremtett a Fidesz arra, hogy az önkormányzatok is központi irányítás alá kerüljenek, ahogy a megyékkel is tették, vagy még szorosabban. (Ahhoz képest, hogy mennyire szeretnek hivatkozni Magyarország történelemére, aminek a szerves része az erős önkormányzatiság, azt épp most számolták fel.)


Régi alkotmány: 43. § (1) A helyi önkormányzatok alapjogai egyenlőek. Az önkormányzatok kötelezettségei eltérőek lehetnek. – Ez sincs az új alkotmányban, ami viszont a közösségi jogegyenlőség egyik alapja (volt).


34. cikk: (1) A helyi önkormányzat és az állami szervek a közösségi célok elérése érdekébe n együttműködnek. … - De miután az önkormányzatok csak közösségi célokat szolgálnak, ez azt jelenti, hogy minden egyes feladat ellátásánál együtt kell működjenek, a kormányhivatalokkal, ami gyakorlatilag teljes kormányzati ellenőrzést jelent minden cselekedetük fölött.

 

 

Régi alkotmány: 8. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. – A mai nem tartja elsőrendű feladatának, csak ha az összeegyeztethető a közösség jogaival, ezzel létrehozza a többség zsarnokságát.


Új alkotmány: NEMZETI HITVALLÁS: Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki. – Ez a többséggel szembeni alárendeltséget jelent, viszont ha nem védjük elég erősen az egyén jogait a közösség már nem garantál szabadságot és az Alkotmánybíróság tönkretétele ezt célozza, így biztosan a parlamenti többség a parancsnok és nincs helye az államon belül ellenvéleménynek – lásd Kossuth Rádió egy perc csönd – két felfüggesztett alkalmazott.

 

Kolláth György alkotmányjogász írását a

fenti cikkel kapcsolatosan, ITT olvashatják!

 


További híreink
Magyar Péter a Varga Judit-interjúról
Épp csak a kegyelmi botrányról és a kormánytagokat érintő korrupciós bűnügyről nem volt szó – reagált Magyar Péter a volt feleségével, a volt igazságügyi miniszter Varga ...
2024-03-28 21:01:25, Hírek, Fókuszban Bővebben
Már református értelmiségiek is követelik Balog Zoltán lemondását
Református értelmiségiek, köztük egyetemi tanárok, lelkészek, fordítók és költők, nyílt levélben követelik Balog Zoltán lemondását, komoly visszaélések miatt vádolva őt a...
2024-03-22 12:57:56, Hírek, Fókuszban Bővebben
A legfontosabb jogaink munkavállalóként – Jobb tisztában lenni velük!
Sajnos gyakran hallani rémhíreket főnökök garázdálkodásáról, ahogy pokollá teszik a munkavállalók életét. Bármennyire is szükségünk van a munkára, téves gondolat, hogy mi...
2024-03-21 16:49:25, Hírek, Fókuszban Bővebben
Oldal tetejére
Ezt olvasta már?
Kizárási eljárást indít a Momentum Jancsó Andrea, ferencvárosi önkormányzati képviselő ellen, közölte a párt p...
Bővebben >>