Elbocsátások, leépítések, összeomló közszolgáltatások, ellehetetlenülő kisvállalkozások, horribilis állami veszteségpótlások kísérik a célt tévesztett rezsiháborút. A számla egyre hízik, és a költségeket végül a magyar adófizetőknek kell állni.

Az egész rezsicsökkentés eredetileg arról szólt volna, hogy a fogyasztók olcsóbban kapják a szolgáltatásokat a multinacionális tulajdonosok extraprofitjának rovására. Ebből azonban a valóságban az lett, hogy a kormány kismértékben csökkentette az árakat, másfelől új adók sokaságával terhelte meg azokat a szektorokat is, ahol a közösségi tulajdon, a magyar kis- és középvállalkozások szerepe volt domináns. Kaptak a nyakukba a szolgáltatók felügyeleti és regisztrációs díjat, vezetékes közműadót, Robin Hood-adót, lerakási járulékot, elektronikus útdíjat, tranzakciós adót, 27 százalékos áfát, – összesen 30-40 százalékkal nőttek a terheik.

A káros következmények immár sorozatban jelentkeznek. Az energiaszolgáltatók tömegével építették le a kkv-kból álló alvállalkozói hálózatukat, jelentős elbocsátásokat eszközöltek, befagyasztották vagy csökkentették a béreket. A gázszolgáltatásban, ahol lassan csak egyetlen, állami szolgáltató marad, évek óta nincs béremelés, és a hálózat fejlesztésére, az energiahatékonyság növelésére sem jut pénz.

A 47 hazai kéményseprő vállalkozást tömörítő szövetség Brüsszelben készül beperelni a kormányt, mert az új szabályozás ellehetetleníti a tevékenységüket, emiatt 1500 ember munkája került veszélybe, nem beszélve az élet- és vagyonbiztonságról.

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének májusi távhő-, hulladék- és vízügyi üzemeltetési tanácsülésén elhangzott, hogy a veszteségek miatt az ágazatok helyzete közelít a fenntarthatatlansághoz. A kizárólag állami és önkormányzati többségi tulajdonú hulladékos közszolgáltatók arról beszéltek, hogy hónapokon belül csődök sorozatára kerül sor. Az önkormányzatok tulajdonában álló Zöld Híd Nonprofit Kft. tavaly 600 millió forintos veszteséget gyűjtött, a NAV már a dolgozók bérét inkasszózza.

A vízszolgáltatásban a cégek fele veszteséges. Egyedül a Debreceni Vízműnek 21 milliárdos vesztesége volt. Az elsőként visszaállamosított pécsi vízmű csak 100 fő elbocsájtásával tudott felszínen maradni.

A kormány ezekre a kritikákra rendre ellenőrizhetetlen számokkal dobálózik arról, hogy hány milliárd forint maradt a családoknál a rezsiharc miatt. A valóság azonban az, hogy a közszolgáltatások a jövedelmekhez képest ma is túlságosan drágák, miközben a szolgáltatók belefulladnak az adótengerbe.

Az LMP szerint ideje belátni, hogy a kormány a rezsiháborút elvesztette, és a valódi áldozatok az adófizetők: az árbefagyasztás és az adónövelés kombinációja helyett inkább az energiahatékonyság növelésével, a megújuló energiaforrások támogatásával és a tarifák differenciálásával kellene küzdeni a háztartási kiadások elszabadulása ellen.

Lengyel Szilvia, országos elnökségi tag

Gerstmár Ferenc, önkormányzati szakszóvivő

MTI