Ukrajnában jelenleg is folyamatban van az atomerőművek üzemidő-hosszabbítása, ám az elavult létesítményeket inkább csak papíron és ellenőrizetlenül modernizálják, súlyosan megsértve az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatára vonatkozó Espooi Egyezményt.

Az LMP felszólítja a magyar kormányt, hogy a nemzetközi jog által biztosított összes lehetőséget használja ki a folyamat átláthatóságának és az ukrán nukleáris létesítmények biztonságának garantálása érdekében.
 

Az ukrán atomerőművek üzemidő-hosszabbítása 2020-ig tizenkét régi reaktor élettartamát érinti. Bár elaggott, veszélyes nukleáris létesítményekről van szó, a procedúra a külvilág számára teljesen átláthatatlanul  zajlik. Ukrajnának az általa is aláírt Espooi Egyezmény szerint az élettartam-hosszabbítások vonatkozásában nemzetközi környezeti hatásvizsgálatot kell lefolytatnia, a hatásvizsgálati eljárásba Magyarországot is be kellene vonni, hatósági véleményt kérni, lakossági fórumokat tartani, amelyek keretében a hazai hatóságok és civil csoportok is betekintést nyerhetnének abba, milyen felújítások és fejlesztések biztosítják majd az erőművek működési kockázatának minimalizálását.

Mindezt azonban Ukrajna a saját törvényeire hivatkozva annak ellenére elmulasztotta, hogy a munkálatokat jelentős részben az Európai Atomenergia Közösség és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank 300-300 millió eurós hitele finanszírozza.

Az LMP kérdésére, hogy mit tett vagy tesz a kormány az ügyben, a Földművelésügyi Minisztérium azt a választ adta, hogy 2017-ig semmit, de "ápolják a kétoldalú kapcsolatokat". A magyar zöldpárt szerint ez a hozzáállás elfogadhatatlan, ezért az LMP sürgeti az Orbán-kormányt, hogy tegyen meg mindent a magyar emberek biztonságának szavatolásáért: nem mehetünk bele, hogy a szomszédságunkban esetleg évtizedekig olyan atomerőművek üzemeljenek, amelyek az elmulasztott korszerűsítés miatt bármikor atombombává válhatnak, ahogyan az a múltban egyszer már megtörtént.

A magyar hatóságoknak be kell kapcsolódniuk a vizsgálati folyamatba, az EU pedig csak az átláthatóság és a műszaki megbízhatóság garantálásának feltételével adhat pénzt az üzemidő-hosszabbításra – amennyiben mindez elmarad, Magyarország nem fogadhatja el az érintett erőművek továbbműködését.

Sallai R. Benedek, országgyűlési képviselő
 Kóbor József, nukleáris biztonsági szakszóvivő

OS

Fotó: 444.hu