Sokkoló lehet egy szülő számára, amikor megtudja, hogy a gyereke megfélemlítés célpontja vagy épp kezdeményezője lett. A problémát nem lehet ellegyinteni, annak fontosságának csökkentése pedig fokozza a megfélemlítés hatását.  

Magyarországon, a megfélemlítés még nincs elismerve mint társadalmi probléma, habár egyértelműen érezhetőek felnőtt korban is az iskolai- és a cyber megfélemlítés következményei otthon, a munkahelyen és a közéletben.  A megfélemlítés számos alakot ölthet, úgy, mint az arra kidolgozott megoldások és segítségek.

Az iskolai- és a cyber (kiber) megfélemlítés iskolai vagy online közegben előforduló bántalmazás. Eleme az ismétlődő, szándékos, (fizikai vagy pszichikai) károkozás, amely az elkövető és a célszemély közti erőegyensúly-eltolódásra épül. Tipikus elkövetésében maga a kortárscsoport is részt vesz, amely kifejezett vagy hallgatólagos támogatásával súlyosabbá teheti – de ugyanúgy enyhítheti is – a megfélemlítés okozta traumát.

A megfélemlítés nem bűncselekmény, de az önmagukban kis súlyú magatartások, amilyen a bántó, kegyetlen pletyka terjesztése, a személyes adat (arckép, intim, magánéleti pillanat stb.) engedély nélküli megosztása, a titkok kiadása, az egyén csoport általi kiközösítése, vagy vallási, faji, etnikai hovatartozására vonatkozó sértő megjegyzések tétele, hogy csak néhány megjelenési formáját említsük, olyan súlyos lelki sérelmeket okozhat, amelyek drámai következményekhez vezethetnek (lásd az egyén elszigetelődése, mélydepressziós állapot kialakulása, tizenévesek öngyilkosságai, iskolai lövöldözések stb.).

Az utóbbi évtizedben, az online kommunikáció, a mobileszközök fiatalok körében mindennapossá válásával megfigyelhető az ilyen magatartások elterjedése. Számos felmérés szerint ugyanakkor a jelenség kezelésére megfelelő alapot csakis a teljes iskolaközösséget, valamint a szülőket egyaránt megcélzó felkészítő-megelőző és intervenciós programok szolgáltathatnak. Jelenleg hazánkban nincs ilyen, a teljes országra kiterjedő, átfogó program. Jelen pilot „snapshot” állapotfelmérés éppen egy ilyen átfogó, országos program megalapozását célozza.

A Felelős Társadalomért Közhasznú Alapítvány Megfélemlítés Elleni Programja (MEP) 2013 januárban indult. A pilot felmérésben összesen 704 diák, 75 pedagógus és 1200 szülő vett részt.

Az adatok szerint súlyos szakadék mutatkozik a felnőttek (pedagógusok és szülők) és a diákok mobileszközhasználati kompetenciája között, ezen kívül a szülők nincsenek tisztában gyermekeik online közösségi aktivitásával sem. A szülők népszerűbbnek, összességében védettebbnek hiszik gyermeküket a valóságosnál, és ebből fakadóan valószínűleg feltételezik, hogy gyermekeik a kényes helyzetekben is védettebbek a valóságosnál. 

A diákok sokkal nagyobb arányban használnak okostelefont a környezetükben élő felnőtteknél és sokkal kisebb arányban hagyományos mobiltelefont. A jelenlegi eredmény előrejelzi a generációk közti szakadékból fakadó eltérést, azaz hogy a gyerekek sokkal otthonosabban mozognak az okostelefonok világában, mint a felnőttek. Ez azonban nem jelenti automatikusan, hogy az online közegben előforduló veszélyeket is jobban ismerik.

Mind az áldozattá/célszeméllyé, mind az elkövetővé válás tekintetében szignifikáns összefüggés azonosítható azzal, milyen idős (mely évfolyamokra jár) a gyermek. Az idősebbek (a középiskolások) egyfelől nem esnek olyan gyakran áldozatául bántalmazásnak, másfelől viszont kritikusabban tekintenek a kényes helyzetekre. A középiskolások közül arányában többen vallották magukat elkövetőnek, mint az általános iskolások közül.

Míg a felső tagozaton csak a kisebb súlyú devianciáknak, addig a középiskolások között már a nagyobb súlyú cselekményeknek (esetenként bűncselekményeknek) való áldozatul esést vallották be többen. A középiskolások között nagyobb jelentősége van a baráti társaságnak, amely esetenként az online térben is érvényesíti kiközösítő, megbélyegző erejét. Ezzel szemben az általános iskola felső tagozatában még csak a csoportdinamikát nélkülöző, egy-egy személytől érkező megfélemlítő üzeneteknek, illetve a jóbarátra bízott titkok megosztásának van jelentősége.

A kutatás részletes értékelése itt elolvasható.

Az iskolai- és cyber Megfélemlítés Elleni Program (MEP) során a Felelős Társadalomért Közhasznú Alapítvány váratlan magas számban értesült  a bántalmazás, megfélemlítés, erőszak és egyéb konfliktushalmazok magas számú jelenlétéről már az óvodákban is.

Munkatársaikat számos szülő, családtag és óvodai dolgozó kereste meg az óvodákban folyamatosan előforduló bántalmazó esetekkel kapcsolatban azok megszüntetésére keresve segítséget.  A megkereséseikben kihangsúlyozták az óvodai környezet tehetetlenségét valamint az alkalmazottak tájékozatlanságát és tanácstalanságát.

Kérik azokat az óvodai alkalmazottakat és szülőket, akik érintettek a témában, jelezzék tapasztalataikat itt.

Doody

Fotó: Mi, Nők