Az ártatlanság vélelme szerint a Köztársasági Elnök Úr – egyelőre – nem vétkes a plágium bűnében. Ezt feltételezi a minimális jóhiszeműség is. Viszont a hvg.hu munkatársainak ugyancsak kijár hasonló vélelem. Nincs mit tenni, az embernek el kell döntenie magában, kinek ad igazat.
Azoknak persze könnyű a dolga, akik a jelenlegi rezsim hű támogatói, bár a vakon hívő minősítés hitelesebb jellemzője a fülkeforradalom megmaradt törzsgárda-szavazóinak.
A hvg.hu óriási bűnt követett el, amennyiben manipulált, hamis (ál)dokumentumok alapján tette közzé feltételezését. Ez bűncselekmény a javából, amiért felelni fognak. Ráadásul nagyon könnyű állításaik ellenkezőjét bizonyítani. Schmitt Pál több mint 200 oldalas dolgozatából mintegy 180 oldalnyi szöveg szinte szó szerinti „átvétele” egy bolgár kutató évekkel korábbi munkájának – írta a hvg.hu. A Köztársasági Elnök Úr jogászainak mindössze egymás mellé kell helyezni a két írást és azonnal kiderül a turpisság: a Köztársasági Elnök Úr nem plagizált, itt a bizonyíték, gyerünk, akasszunk egy garantáltan sikeres pert a hvg.hu nyakába. Tönkretesszük a gazembereket!
A bizonyítási szándéknak azonban nyoma sincs a kormányzati kommunikációban. Orbán Szíjjártó nevű szája azt mondta, hogy „hírlapi kacsával nem foglalkoznak”, a Köztársasági Elnök Úr titkársága közölte, hogy mindez nem igaz. A Heti Válasz – a „mértéktartó” jobbos lap – internetes változata pénteken említette először az ügyet. Valóban csak a tényeket közölte. Napokig viszont semmit nem írt az ügyről. A botrány kirobbanását követő napon a Heti Válasz online változata több mint öt oldalnyi linket tartalmazott és ezek közül egyetlen egy sem említette a nap sajtószenzációját. Várták, hogy mi lesz. Amikor Navracsicsék – úgy ahogy – állást foglaltak, már a Heti Válasz is mert foglalkozni Schmitt „plágium-ügyével”.
1979-ben, amikor a Szovjetúnió „baráti segítséget” nyújtott Afganisztánnak és Kádáréknak nem volt, nem lehetett saját véleményük, úgy oldották meg a helyzetet, hogy senki nem írt semmit, hanem egyszerűen „bekopizták” a TASSZ, a korabeli szovjet hírügynökség állásfoglalását.
(Úgy tűnik, hogy a Heti Válasz a helyére került, ami az önállóságot illeti. Valódi újságírás legközelebb akkor lesz náluk, ha leváltják Orbánékat.)
Tehát a fent említett nagyon egyszerű eljárás – vessük össze a két írást – fel sem merült, még csak utalás sem történt hasonlóra. Lássuk be, hogy ez a tény a hvg.hu felé billenti a mérleg nyelvét. Ráadásul a hvg.hu soha senkinek és semminek nem óhajtott a motorja lenni ellentétben Schmitt Pállal, aki habozás és minden mérlegelés nélkül, szakmányban írta alá azokat a törvényeket, amelyek miatt a Magyar Köztársaság a civilizált világ szégyenpadjára került.
Egyelőre az a helyzet, hogy bóvli hazánk bóvli elnökének bóvli dolgozatát senki nem tudja megvédeni.
Még a Fidesz jogi gépezete is tehetetlennek tűnik. Pedig jó lenne Schmitt munkáját nem plágiumnak, hanem mondjuk Nikolaj Georgiev-közeli munkának minősíttetni, vagy a kétharmad segítségével olyan törvényt hozni, amely visszamenőleg törli a plágium vétségét, ha az netán egy köztársasági elnököt is érint.
Hát ez van. Pali bának mennie kellene, ha nem tisztázza magát.
De nem fog menni. Nála ideálisabb elnöke nem is lehetne napjaink Magyarországának.
Bóvli, bóvli, bóvli…
tbp
