Green City akkreditációt kapott a XIII. kerület Béke-tér közparki felújítása |
2014-12-06 07:21:44 |
A fővárosi kerületek közül a XIII. kerület közparki fejlesztése lett elsőként minősítve a Green City mozgalommal. A Béke-tér, Jász utca felőli részének közpark felújítási terve és annak kivitelezése a megfelelt minőséget (50%) jelentősen meghaladóan, MEGFELELT ** (74%) minősítést kapott. Az öntözés talajvízkútról történik.
A XIII. Kerületi Önkormányzat 2008-ban készült zöldfelületi stratégiát és zöldhálózat-fejlesztést magába foglaló AngyalZÖLD néven ismert programtervébe illeszkedik a Béke tér megújítása is. Az önkormányzat célja a terület megújítása volt az ökológiai és fenntarthatósági szempontokat figyelembe véve. Budapest XIII. kerület igazgatási központjában a terület akkreditált felújítási terve két ütemben valósul meg, a kivitelezés első üteme befejeződött.
A beruházás legfontosabb eredményei:
A talajkiszáradás megelőzése és záporvíz kezelése érdekében, 100%-ban vízáteresztő burkolatok készültek, új fasor (a testvérvárosok fasora) került telepítésre. A területen 3960 kg O2 (oxigén) termelődik évente és 4032 kg CO2-t (széndioxid) köt meg a növényzet. A terület növényállománya 83 fajjal gazdagodott, 553 m2 új virág, évelő és cserje felület jött létre amellett, hogy a terület értékes fái megmaradtak és 5 új fát is ültettek.
A területen ugrásszerű esztétikai javulás mellett, a padok kihelyezésével a sétány mentén a rekreációs lehetőségek is bővültek. Az öntözőrendszer üzemeltetése energiahatékony, a vezetékes víz helyett talajvízkútról történik az öntözés. A terület világítását energiatakarékos izzók biztosítják, a fenntartás gépi munkaóra igénye csökkent.
Mit kell tudni a GREEN CITY mozgalomról? A Green City (Zöldebb Városokért) Magyarország mozgalom célkitűzése, hogy a települések visszakapcsolódjanak az ökoszisztémába élhetőbb és fenntarthatóbb városok létrehozásával, a zöldfelületek integrált fejlesztésével. A mozgalom szigorú akkreditációja azt vizsgálja, hogy ökológiai (vízkörforgás, növényhasználat, talajvédelem), anyaghasználati, energetikai és társadalmi szempontokból mennyire felel meg egy közterületi beruházás a fenntarthatóság követelményeinek.
A Green City mozgalmat a Plant Publicity Holland nevű szervezet hívta életre 2002-ben a Hollandiában megrendezett Floriade Nemzetközi Kertészeti Kiállítás alkalmával. Európában először a hollandok szembesültek az urbanizáció komoly gondjaival, mert kis területű ország, nagy népsűrűséggel, ebből adódóan egymásba érnek a települések, így kulcskérdés a zöldfelületek létesítése és megőrzése. Ennek ellenére e nagy kertészeti múltú ország zöldfelületei, csakúgy, mint a fenntartásukra fordítható összegek fokozatosan csökkentek az elmúlt években. A mozgalom arra a kérdésre kezdte keresni a választ, vajon kimutatható-e ún. „zöld megtérülés”, tényleges, pénzesített haszon a megfelelően tervezett, épített és fenntartott zöldfelületek létesítése kapcsán? A következő években különböző európai országokban hasonló mozgalmak alakultak és csatlakoztak a Green City mozgalomhoz különböző nevek alatt.
A mozgalom magyarországi megismertetését és védnökségét a Magyar Kertépítő Vállalkozók Országos Szövetsége (MAKEOSZ) emelte a feladatai közé. Magyarország 2010 júniusában, Milánóban hatodik tagként csatlakozott az európai Green City Mozgalomhoz Hollandia, Németország, Franciaország, az Egyesült Királyság és Olaszország után.
A belépő tagországok vállalják, hogy a többi országhoz hasonlóan létrehozzák az alapokat a paradigmaváltáshoz: a növények és zöldterületek jelenlegi hibás “költséges dekoráció” percepcióját alapos tudományos adatmegosztás, kutatások révén az “értékes gazdasági és szociális alapigény” szintjére emelik vissza. |