2016. november 18-án, a Máglya köz 3. szám alatt található művészház falán a képviselő-testület tagjai, a művész családtagjai, pályatársai, barátai és tisztelői jelenlétében felavatták Kalló Viktor Munkácsi Mihály-díjas szobrász, érdemes művész emléktábláját, amellyel az önkormányzat és a család állított emléket a 2014. november 19-én elhunyt alkotónak.

Az ünnepi eseményen Radó Gábor, a polgármesteri hivatal főtanácsosa idézte fel Kalló Viktor életútját, pályafutásának és művészetének jelentősebb állomásait.

Kalló Viktor a Somogy megyei Babócsán született 1931. július 12-én. Az elemi iskola elvégzése után nem tanulhatott tovább, ezért 14 évesen kitanulta a lakatos szakmát. 1950-ben figyeltek fel egy rajzára, s azt javasolták neki, hogy jelentkezzen a Képzőművészeti Főiskolára. Még abban az évben felvették, tanulmányait 1956-ban fejezte be.

Pályáját akkor kezdte, amikor a magyar művészetre a szocialista realizmus volt jellemző. Ez a hatás érződött az ő munkáin is, ugyanakkor a realista ábrázolást ötvözni tudta egyéni kifejezésmódjával.  Jelentős sikereit az ötvenes évek végén érte el. 1957-ben elnyerte a Derkovits-ösztöndíjat. Ekkor szerepelt először a Műcsarnok tavaszi tárlatán. A művész 1958. februárban költözött a XIII. kerületbe, a Máglya közi műterembe.

Sikerei előmozdították művészetének kibontakozását, megbecsülést szereztek számára a művészeti közéletben. 1961-ben munkásságát Munkácsy Mihály-díjjal ismerték el. Tanulmányúton járt Olasz-, Francia- és Görögországban, valamint a Szovjetunióban. 1985-ben érdemes művész kitüntetést kapott. Tehetségét mutatta, hogy a Párizsi Nemzetközi Kiállításon Kerényi Jenő, Mikus Sándor és Somogyi Józseffel együtt állíthatott ki. Kalló Viktor közel 60 köztéri alkotást készített. 4 szobrát helyezték el otthonában, a XIII. kerületben.

Radó Gábor szavait követően Gyurcsek Ferenc szobrászművész emlékezett egykori kollégájára  és barátjára, emlékeztetve az egybegyűlteket arra, hogy az alkotó művészi tevékenységének ideje a XX. század izgalmas, de ellentmondásos időszakára esett. Gyurcsek Ferenc úgy vélte, bár a korszak meghatározó művészeti irányzata a szocialista realizmus volt, ezért kár lenne szégyenkeznie bárkinek is: nagyon sok olyan alkotás született, amely ma is aktuális tartalmat hordoz.

Az ünnepi beszédek elhangzását követően Kalló Viktor családtagjai Takács Ferenccel, az önkormányzat Szociális, Egészségügyi és Művelődési bizottságának elnökével leleplezték az emléktáblát, majd a jelenlévők elhelyezték az emlékezés és a tisztelet koszorúit.