Az elmúlt években rohamosan nőtt hazánkban az éhezők száma, Magyarországon ma már a fél ország létminimum alatt él. Minden harmadik ember szegény, de közülük a fele mélyszegény. A kb. 700 ezer, rendszeresen éhező gyermek száma is tovább növekszik, ha a segélyezési rendszer felszámolását 2015. március 01-től elkezdi a kormány.

A Huppa.hu jelentette a következőt: „Halász Valéria egyedül élt Felcsút közepében, sem pénze, sem élelme nem volt már, így éhen veszett a szerencsétlen ember. Nyilván lelki segítségre szorult volna a magányos ember Felcsúton ám ki törődik az EMBERREL ezen a vidéken? … Felcsúton, ahol a fideszes milliárdos Mészáros Lőrinc a polgármester, éhen halt egy ember a közelmúltban. Vajon hogyan lehet az hogy Magyarországon még a sintértelepen tartott kóbor kutyák is kapnak élelmet, és Felcsúton ahol milliárdokat költöttek arra hogy futballstadiont építsenek, ott egy szerencsétlen ember éhen pusztult, mert ő még annyi élelmet sem érdemelt meg a fideszes fővárosban amennyi Magyarországon még egy kóbor kutyát is megillet…”

A stadionokra, négy év alatt elköltött pénz kevesebb, mint feléből minden hajléktalannak juthatna egy bérlakás. Mégsem történik semmi. Mert ez a hatalom nem az emberekért van.

Egyszerűen szégyenletes, hogy most, amikor közel 4 millió szegény országa vagyunk, amikor lassan, de biztosan csúszik le a még kétségbeesetten kapaszkodó középosztály, amikor félmillió életerős, aktív honfitársunk már másik hazát választott magának, akkor a „Magyarország jobban teljesít” és a „Magyarország erősödik” szlogen mellé még ilyen, inkább elszomorító, mint nevetséges szövegek zárkóznak fel.

Ha a kormány a munkanélküliségi adatokkal bűvészkedik, lelke rajta, de mindenki tudja, hogy a közmunkásokkal megszépített statisztika csupán a reménytelenség elfedésére szolgál. Ahogy mondani szokták: az éhenhaláshoz sok, a megélhetéshez kevés az a jövedelem, amiből erre futhatja.

„Áldott, aki törődik a szegényekkel, segíti a gyengéket, mert az örökkkévaló megmenti őt veszedelmes időkben.” – Zsoltárok Könyve, 41,1.

A kormány a segélyezés teljes felszámolását tűzte ki célul, melyet a 2015 – 2018 közötti években végre is hajtanának. Vajon belegondolnak-e abba, mi lesz a hajléktalanokkal? Minden nagyvárosban több ezer hajléktalan él. Sokkal több, mint amit a statisztikák mutatnak. Nagyon kevés a férőhely a hajléktalan szállókon, sokan a szabad ég alatt élnek évek óta. A kormány „el akarja tüntetni” ezeket az embereket a közterületekről, fel akarja a segélyezést számolni úgy, mintha nem is léteznének. Ezek a szerencsétlen emberek nem kóborolhatnak a szabad ég alatt étlen-szomjan.

A Magyar Narancs ír a sorstalan, kilátástalan nőkről. Pár részlet a cikkből: „Éva azt is magyarázza, hogy eleve kevés a hely nők számára a városi hajléktalanszállón. Ráadásul a krízisidőn túl, tavasztól őszig – tudomása szerint –, 14 ezer 500 forintot kell fizetni a szállásért. „Ha éppen nincs munka, akkor ezt a 22 ezer 800 forintból kellene kigazdálkodni, akkor a tisztasági dolgok megvásárlása után szinte semmi nem marad. Ha van közmunka, akkor marad ugyan 35 ezer forint körül, de abból már bérletet is kell venni, hogy eljussunk a munkahelyre, az 6-7 ezer forint. A közmunka viszont vagy van, vagy nincs, de ha van, akkor is sorban kell állni a szállásért, mert túl sokan vagyunk.”

Ördögi körnek festi le Éva saját élethelyzetét, mivel ha nincs munka, akkor a szállóra sem tudnak bemenni a lányával, ha meg van lehetőség dolgozni, akkor meg az a gond – mivel az utcáról kell bejárni –, hogy nincs hol átöltözni, tisztálkodni, megfésülködni, mert a nappali ellátók, a menhelyek csak reggel 7 órakor nyitnak, a munka meg gyakran 6 órakor kezdődik.

… A nők egy része, főleg a 60 év felettiek, belenyugodtak a sorsukba. Pedig él közöttük olyan is, aki egész életét biztonságban, élettársával együtt élte egy szociális bérlakásban, ám amikor a férfi meghalt, a nő már nem volt jogosult a bérleményre, pár nap alatt utcára került, mivel gyermekei nincsenek.”

A méltányosságot már nem akarja ismerni a kormány szociális ellátórendszere. A munkaalapú társadalom kiépítésével igazzá válhat a közmondás: „Aki nem dolgozik, ne is egyék.” A gyengék pusztuljanak el? Mi lesz az öregségi nyugdíjkorhatár alatti rokkantakkal? Mi lesz legyengült hajléktalanokkal? Ők a leggyengébb láncszemek. A nincstelenek, a kiszolgáltatottak haljanak éhen?

„Súlyos baj van a rendszerrel, amiben az emberek az utcán végezhetik, és a társadalommal, amely hagyja ezt!” – VDM.

Doody

Forrás: Karosz.hu

Kapcsolódó írásaink:

Fidesz-KDNP-s képviselőknek köszönhetik a gyermekek a szünidei éhezést

A gyermekéhezés Magyarország legnagyobb szégyene

Keresztényi hitvallás: életforma a gyermekéhezés

Ingyenesség helyett tovább drágulhat a menza

Itt a Karácsony, és bezárnak az iskolai menzák

A szegénység is kétharmados többségben hazánkban

Mélyszegénységben a kórházak

Hány szegény embert terítenek majd le, mint nyulat a vadászok?

Móresre kell tanítani őket gyászukban is!

Új kisfilm, az Orbán kormány alatti szegénységről

Pestisként terjed a szegénység a Fidesz alatt

Lázári politika: jön a szegénységi bizonyítvány